← Magyarország

Bf.199/2007/5 – Pécsi Ítélőtábla

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.199/2007/

  1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
  2. évi december hó
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A másodfokú bíróság az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság B.138/2007/
  4. számú ítéletét helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztésbe a
  5. augusztus
  6. napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 3.600 (háromezer-hatszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás A Somogy Megyei Bíróság B.138/2007/
  7. számú,
  8. augusztus
  9. napján kelt ítéletével a vádlottat több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 5 év 6 hónap fegyházra és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott által előzetes fogvatartásban eltöltött időt a szabadságvesztésbe beszámította és elrendelte a vádlottal szemben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés végrehajtását. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére is. A megyei bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, míg a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészi fellebbezést fenntartva, a vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetés kiszabását indítványozta. A kölcsönösen bejelentett fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla a Be.348.§

(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül. Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le a bizonyítási eljárást, a tényállást a szükséges mértékben felderítette, a bizonyítékokat értékelte, indokolási kötelezettségének is mindenben eleget tett. A megyei bíróság által megállapított tényállást a másodfokú bíróság az iratok tartalma alapján - figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdés a) pontjára - az alábbiakkal egészíti ki: A halálos áramütés veszélye a szakszerűtlenül menteni igyekvő személyt is veszélyeztette (dr.Kondor Károly orvosszakértő meghallgatása - 8. számú tárgyalási jegyzőkönyv 14. oldal). Az így pontosított tényállás mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul. A bíróság a tényállást a vádlott ténybeli beismerő vallomása, a kihallgatott tanúk vallomása, a lefoglalt bűnjelek, a szakértői vélemények, és különösen a helyszínelésről készült jegyzőkönyv adatai alapján állapította meg. A helyesen megállapított tényállásból - melyet sem a vád, sem a védelem nem vitatott - az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére. A cselekmény minősítése is mindenben megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak. Az állandóan követett bírói gyakorlat több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletét állapította meg mindazokban az esetekben, amikor az elkövető házának kerítésébe vagy a kilincsbe áramot vezet. Helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott az élet kioltására irányuló cselekményét eshetőleges szándékkal követte el. Az áramütés egészségrontó hatásának a széles skálájára vonatkozó orvosszakértői véleményt figyelembe véve a vádlott egészen a sértett haláláig mindenféle káros eredmény bekövetkezésével számolhatott. A cselekménynek a lehetséges következményeihez fűződő érzelmi viszonyát ennél fogva nem egyfajta következmény kívánása, hanem bármilyen következménybe, ezek között a lehetséges legsúlyosabb következménybe - a sértett vagy sértettek halálába - való belenyugvás jellemezte (BH 2001/3.). A büntetés kiszabását meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel. E körben a másodfokú bíróság szükségesnek tartja kiemelni, hogy az elbírált esetben a kísérlet befejezett volt, ténylegesen azonban nem következett be sérelem, ezért a kísérlet távoli voltának enyhítő nyomatéka kap nagyobb hangsúlyt. Nem lehet tehát figyelmen kívül hagyni azt, hogy ténylegesen a vádlott cselekménye folytán sem sérülés, sem egészségromlás nem következett be. Ezért az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés-büntetés megfelel a büntetési céloknak, annak sem súlyosítása, sem enyhítése nem indokolt. A fentiek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbviteli bíróság a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A kiszabott szabadságvesztésbe a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a jogerős határozat meghozataláig a vádlott által előzetes fogvatartásban eltöltött időt a Btk.99.§
(1)bekezdése alapján továbbmenően beszámította. A másodfokú bíróság a Be.381.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. P é c s,
  1. december
  2. Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Tóth Sándor s.k. előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság B.138/2007/
  3. számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.199/2007/
  4. számú végzésével
  5. december
  6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.