Debreceni Ítélőtábla Bf.III.405/2012/
- szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- évi szeptember hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék
- évi február hó
- napján kihirdetett 9.B.2054/2010/
- számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: A hivatali visszaélés bűntetténél feltünteti a Btk.
- §-ának II. fordulatát. A vádlottal szemben kiszabott büntetést 1 (egy) évi próbára bocsátásra enyhíti. Az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezést mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott személyazonosító igazolványának száma: ... Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen vádlott és a védője jelentettek be fellebbezést felmentés érdekében. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a ... Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából a települési képviselők közreműködésének biztosítását célzó vádlotti szándék megítélésével kapcsolatos megállapítás mellőzését, a rendelkező részben a hivatali visszaélés bűntettének törvényi hivatkozását a Legfelsőbb Bíróság BKv.
- vélemény III/a. pontjában foglalt előírásra tekintettel történő pontosítását, a Be.
- §
(1)bekezdésének rendelkezése alapján a büntetés kiszabására vonatkozó ítéleti rendelkezés megváltoztatását, a vádlottnak a Btk. 72. §
(1)bekezdése szerinti próbára bocsátását, az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezés mellőzését, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a Be. 361. §-ában írt nyilvános ülés keretében az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta a Be. 348. §ának
(1)bekezdése értelmében. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárását a vonatkozó perrendi szabályok maradéktalan betartásával folytatta le. Az általa megállapított tényállás is megalapozott, melyet az iratok tartalma alapján csupán annyiban szükséges kiegészíteni, hogy a ... Kft.
- február
- napján 3 286 763 Ft megfizetésére szólította fel a ... önkormányzatot (T1 tanú vallomása,
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldal). Maradéktalanul eleget tett az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének, feltárta a szükséges bizonyítékokat, azokat mérlegelési körébe vonta, valamint egyenként és összességükben is megfelelően értékelte. Részletes és meggyőző indokát adta továbbá annak, hogy avádlott védekezését miért vetette el, s hogy a tényállását mely bizonyítékokra alapította (ítélet
- oldal utolsó bekezdés). Az elsőfokú bíróság indokaival az ítélőtábla egyetért azzal, hogy avádlott a
- április
- napján megtartott tárgyaláson a
- sorszámú jegyzőkönyv tanúsága szerint az ítélet
- oldal
- bekezdésében írtakkal szemben tett vallomást, s annak tartalma szerint megismételte az általa nyomozás során előadottakat. Mivel az ítélőtábla megalapozatlansági okot nem észlelt, s az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét is teljesítette, a Be.
- §
(2)bekezdése értelmében a határozatát az elsőfokú bíróság által rögzített - a másodfokú bíróság által csekély mértékben kiegészített tényállásra alapította. A vádlott és a védője által bejelentett felmentést célzó fellebbezéseikben új tényt, illetve új bizonyítékot nem jelöltek meg, azok kizárólag az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységét támadják, melyek megalapozott tényállás esetén eredményre nem vezethettek, ugyanis az elsőfokú bíróság által mérlegelt bizonyítékoknak a másodfokú bíróság részéről történő eltérő értékelése törvényileg kizárt [Be. 351. §
(1)bekezdés]. Okszerűen vont következtetést az elsőfokú bíróság avádlott bűnösségére, azonban az általa megvalósított bűncselekmények minősítése tekintetében az ítélőtábla nem mindenben osztotta az elsőfokú bíróság, s a ... Fellebbviteli Főügyészség álláspontját sem. Avádlott az általa tudottan a ... Zrt. által tévesen átutalt pénzösszeg vonatkozásában tulajdonosi jogokat gyakorolt akkor, amikor úgy rendelkezett, hogy azt a ... Kft. számlájára befizette. E cselekménye a Btk. 325. §
(1)bekezdésébe ütköző - eltulajdonítással elkövetett - jogtalan elsajátítás vétsége. a vádlott ezen jogtalan elsajátítással a ... önkormányzatnak jogtalan előnyt szerzett, míg a ... Zrt-nek jogtalan hátrányt okozott, mely a jogtalan eltulajdonításnak nem, ellenben a hivatali visszaélésnek törvényi tényállási eleme. A hivatali visszaélés azonban nem akkor valósult meg, amikor T2-vel a vádlott azt közölte, hogy „a pénzt csak abban az esetben tudja visszautalni, ha T2 eléri, hogy a nála dolgozó ... önkormányzati képviselőtestületi tagok részt vegyenek a képviselőtestületi ülésen és megszavazzák ... község 2010. évre szóló költségvetését”. Az 1990. évi LXV. törvény 19. §
(2)bekezdés e/ pontja ugyanis kimondja, hogy „a települési képviselő köteles részt venni a képviselőtestület munkájában”, ezért a felszólítani kért tagokat jogtalan hátrány nem érhette, míg az önkormányzatnál elérni kívánt azon előny, hogy a településnek legyen költségvetése, jogtalannak semmiképpen sem tekinthető. Az ítélőtábla ezért a hivatali visszaélés bűntettének a hivatali helyzettel egyéb módon visszaélve történő elkövetési módját nem látta megállapíthatónak. Avádlott a jogtalan eltulajdonítás vétségének a megvalósításakor szükségképpen megszegte ... Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat III. számú mellékletének a pénzügyi-számviteli rend
- fejezet
- bekezdésében írt rendelkezését, azonban ez büntetlen eszközcselekménye az alapbűncselekménynek, ezért a hivatali visszaélés kötelességszegéssel elkövetési alakzata a jogtalan elsajátítással halmazatban nem állhat. Avádlott - az elsőfokú bíróság által rögzítettekkel egyezően - amikor a pénzkezelési szabályzatban foglaltakat szándékosan megszegte (két alkalom is 350 000 Ft helyett 500 000 Ft-ot vett fel), ezzel a hatáskörét túllépte, jogtalan előny szerzése (önkormányzat), illetve jogtalan hátrány okozása (... Zrt.) érdekében, s ezzel követte el a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző hatáskör túllépésével megvalósított hivatali visszaélés bűntettét. Az ítélőtábla a Legfelsőbb Bíróság BKv.
- véleményének III/a. pontjában írtakra tekintettel a rendelkező részben is pontosította a törvényhely feltüntetését. Az elsőfokú bíróság teljeskörűen tárta fel a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket. A felmerülő - kizárólagos - enyhítő körülményeknek azonban nem tulajdonított kellő nyomatékot, s figyelemmel avádlott személyi társadalomra veszélyességére, az általa elkövetett bűncselekmények csekélyebb tárgyi súlyára, s a bűnösségének fokára is, az ítélőtábla álláspontja szerint vele szemben a Btk.
- §-ában írt célok eléréséhez elegendő a Btk.
- §-a szerinti próbára bocsátás, melynek tartamát ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján egy évben határozta meg. Az ítélőtábla értelemszerűen mellőzte avádlott előzetes mentesítésben való részesítéséről szóló elsőfokú bírósági rendelkezést. Az eddig kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 372. §ának alkalmazásával - a rendelkező részben írtak szerint - megváltoztatta, míg egyéb helyes rendelkezését a Be. 371. §-ának
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Végül rögzítette az ítélőtábla a vádlott személyazonosító igazolványának a számát is. Debrecen,
- szeptember
- Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja Záradék: A Miskolci Törvényszék 9.B.2054/2010/
- számú ítélete az ítélőtábla ítéletében írt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtandó. Debrecen,
- szeptember
- . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -