A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.196/2007/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi december hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság B.257/2007/
- számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 4 (négy) évi próbaidőre felfüggeszti, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 3.600 (háromezer-hatszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás A Somogy Megyei Bíróság 1.B.257/2007/
- számú,
- szeptember
- napján kelt ítéletével a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 2 év börtönre, mellékbüntetésül 4 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban a cselekmény eltérő minősítéséért, illetve a büntetés enyhítéséért jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. A védelmi fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla a Be.348.§
(1)bekezdése alapján felülbírálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást. Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le a bizonyítási eljárást, a tényállást a szükséges mértékben felderítette, a bizonyítékokat beszerezte és értékelte, indokolási kötelezettségének is mindenben eleget tett. A megyei bíróság által megállapított tényállást a másodfokú bíróság az iratok tartalma alapján - figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdésének a) pontjára - az alábbiakkal pontosítja. A vádlott cselekményét 22 óra körüli időben követte el (nyomozati iratok 24. oldal). Az így pontosított tényállás már mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul. A bíróság a tényállást a vádlott ténybeli beismerő vallomása, a kihallgatott tanúk vallomása, a lefoglalt bűnjelek és a szakértői vélemények alapján állapította meg. A helyesen megállapított tényállásból - melyet sem a vád, sem a védelem nem vitatott - az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére. Alappal vetette el az elsőfokú bíróság a vádlott védekezését, mely szerint jogos védelmi helyzetben cselekedett. Az irányadó tényállás szerint a vádlott és a sértett kölcsönös szidalmazása, szóváltása fajult tettlegességig, és ez a tettlegesség vezetett el a vádlott kitörő indulata folytán a sértett megszúrásáig. Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság a vádlott nyomozás során tett vallomására, melyben a vádlottelismerte, hogy idegességében, dühében szúrta meg a sértettet. Az irányadó tényállásból is az következik, hogy a vádlott ittassága és a sértettel folytatott vitája hevében indulatból, és nem saját testi épségének védelmében cselekedett. Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolása csupán annyiban szorul pontosításra, hogy tévesen hivatkozott az elsőfokú bíróság a kitérési kötelezettségre. Az élet és testi épség védelméről szóló
- számú irányelv III/
- pontja szerint kitérési kötelezettség a felmenővel, a házastárssal és a testvérrel szemben áll fenn, az élettársat ez a kötelezettség nem terheli. Ezért a másodfokú bíróság az ítélet
- oldalának
- bekezdését az indokolásból mellőzte. A büntetés kiszabását meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel. Nagyobb jelentőséget tulajdonított azonban a másodfokú bíróság az enyhítő körülmények közül a sértett megbocsátásának és a sértetti közrehatásnak. A vádlott és a sértett a cselekmény elkövetése óta és jelenleg is élettársi kapcsolatban élnek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a cselekmény elkövetésének eszközét sem, hiszen a mindössze 4 cm pengehosszúságú kulcstartóra szerelt játékkés nem az emberölés tipikus elkövetési eszköze, nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű eszköz használata csak kivételes esetben eredményez halálos sérülést, ezért a cselekmény kísérleti szakban maradását is nagyobb nyomatékkal kellett a vádlott javára értékelni. Összességében a másodfokú bíróság az enyhítő körülmények nagy számára és nyomatékára figyelemmel úgy látta, hogy a vádlottal szemben a büntetés célja a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhető. Ezért a vádlottal szemben kiszabott börtönbüntetést a Btk.89.§
(2)és
(3)bekezdése alapján a rendelkező részben meghatározott próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés-büntetés próbaidőre történő felfüggesztésére figyelemmel a másodfokú bíróság mellőzte a közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását. A fentiek szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.370.§
(1)bekezdése alapján a büntetést kiszabó részében megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A Be.381.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat a másodfokú bíróság az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. P é c s,
- december
- Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Tóth Sándor s.k. előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság B.257/2007/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.196/2007/
- számú ítéletében írt változtatásokkal a
- évi december hó
- napján jogerőre emelkedett és a felfüggesztett szabadságvesztés kivételével végrehajthatóvá vált. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő