Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.323/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla a Szentirmai Ügyvédi Iroda (által képviselt I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű felpereseknek dr. Takács Anett ügygondnok által képviselt alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék
- március
- napján kelt 6.G.40.441/2010/
- számú ítélete ellen az I. rendű felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes ügygondnokának 25.000,- (Huszonötezer) Ft + áfa díjat. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi kft.
- január
- napján kelt, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésének 6.
- pontja értelmében az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre a többi tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - elővásárlási jog illeti meg. Ha a tag a vele közölt vételi ajánlat bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kíván élni. A felperesek
- augusztus 6-án üzletrész-átruházási szerződést kötöttek a perben nem álló F.F. Kft.-vel. Az alperes
- augusztus
- napján tartott taggyűlésén jelentették be az üzletrész átruházás tényét, egyben felhívták az elővásárlásra jogosult tagokat, hogy 15 napon belül nyilatkozzanak. Az alperesi társaság további tagja, a M. S. AG. képviseletében dr. T. A.
- augusztus
- napján kelt nyilatkozatában bejelentette, hogy törvényes elővásárlási jogával élve meg kívánja vásárolni az egyes felperesi üzletrészeket. A M. S. AG. tag vezető tisztségviselője, H. T.
- augusztus
- napján adott meghatalmazást dr. T. A. részére arra, hogy a társaságot teljes jogkörrel eljárva az alperesi kft.-ben tulajdonolt üzletrészének átruházásáról szóló tárgyalások és az alperes
- augusztus
- napjára összehívott taggyűlése során képviselje, valamint helyette és nevében az üzletrész átruházásáról szóló megállapodást aláírja. A M. S. AG. törvényes képviselője az alperesi társaság, valamint a cégbíróság részére a
- szeptember
- napján kelt nyilatkozatában jelentette be, hogy az alperes 64 %-os üzletrészének adásvétele tárgyában létrejött szerződésben élt az elővásárlási jogával. A társaság részére tett bejelentése tartalmazza azt is, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az alperes változásbejegyzési kérelme alapján - melyhez a jogi képviselő mellékelte a M. S. AG. bejelentését a társaság és a cégbíróság felé az üzletrészek 64 %-a tekintetében az elővásárlási joga gyakorlásáról, ugyanerről az egyes felperesek felé e-mailben és levélben tett nyilatkozatát, valamint a képviseletében eljáró személy meghatalmazását, a
- augusztus
- napján kelt tagjegyzéket és egységes szerkezetű létesítő okiratot - a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság a
- szeptember
- napján kelt Cg.13.09-112785/
- számú végzésével elrendelte a felperesi tagok törlését a cégjegyzékből, és bejegyezte a M. S. AG.-t mint minősített többségű befolyást biztosító szavazati joggal rendelkező tagot. A végzést a Cégközlöny
- október
- napján tette közzé. A felperesek a
- október
- napján benyújtott keresetükben kérték a cégbíróság fenti változásbejegyzést elrendelő végzésének hatályon kívül helyezését a
- évi V. törvény (Ctv.)
- §-a alapján arra hivatkozással, hogy az jogszabálysértő, mert az annak alapjául szolgáló okiratok jogszabálysértő módon keletkeztek. Kérték, hogy a bíróság hívja fel a cégbíróságot az adatok visszajegyzésére, az alperest a létesítő okirat jogsértő állapotának kiküszöbölésére, valamint marasztalja perköltségben. Arra hivatkoztak, hogy a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárása során az alábbi ellentmondásokat észlelnie kellett volna. A tagjegyzék korábbi keltű, mint a tag társaság felé tett bejelentése. Ebből fakadóan a tagjegyzék kiállítása szabálytalan volt, hiszen az addig meg nem tett bejelentés hiányában a tulajdonosváltozásról az ügyvezető nem szerezhetett tudomást. A tagi bejelentés tartalmilag hiányos, mivel a
- évi IV. törvény (Gt.) előírja, hogy a bejelentésnek tartalmaznia kell a tulajdonszerzés tényét és időpontját, ezzel szemben a M. S. AG. által csatolt bejelentés a tulajdonszerzés tényét nem mondja ki és az időpont megjelölése hiányzik, holott erre az időpontra visszamenőleg kellett volna a cégbíróságnak a tulajdonosváltozást bejegyeznie. Az elővásárlási nyilatkozatot tevő dr. T. A. meghatalmazása nem terjedt ki az elővásárlási jog gyakorlásának bejelentésére. A változásbejegyzési kérelem mellékletét képezte az egységes szerkezetű társasági szerződés is, melynek kelte
- augusztus
- napja, és annak záradéka azt tartalmazza, hogy a szöveg megfelel Ú. G. ügyvezető igazgató által bemutatott okiratok alapján a társaság tulajdonosi körében bekövetkezett változás tekintetében történt bejelentés hatályos tartalmának. Ez azonban szintén nem valós, hiszen a bejelentés a tag részéről ekkor még nem történt meg. A változásbejegyzési kérelemhez nem csatolták a taggyűlés határozatát sem. A fentieken túl előadta, hogy az elővásárlási jogával élni kívánó tag nem ismerhette meg az egyébként 71 oldal terjedelmű adásvételi szerződést, mert azt a letétből nem vette fel, pedig az elővásárlási jog gyakorlása azt jelenti, hogy az abban foglaltakat az elővásárlási jog gyakorlója magára nézve kötelezőnek ismeri el. A M. S. AG. a szerződésben foglaltakat nem is teljesítette, az üzletrészek vételárát sem fizette meg, pedig ez a tulajdonosváltozás feltétele lett volna, figyelemmel a tulajdonjog fenntartásra. Mindezekből álláspontjuk szerint az következik, hogy a M. S. AG. elővásárlási joga elenyészett a vonatkozó bírói gyakorlat értelmében. Az alperes ügygondnoka az ellenkérelmében a kereset elutasítását és ügygondnoki díja megállapítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a bíróságnak a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben kizárólag a változásbejegyzés alapjául szolgáló okiratok megfelelőségét és jogszerűségét kell vizsgálnia. A Ctv. egyértelműen meghatározza a tagváltozáshoz csatolandó okiratok körét, és a Gt.
- §
(3)bekezdése szerint a társasági szerződés módosítására sincs szükség tagváltozás esetén. Nincs szükség továbbá az adásvételi szerződés csatolására sem. Annak vizsgálata, hogy érvényesen létrejött-e a felperesi eladók és az elővásárlási jogával élő tag között az üzletrész-átruházási szerződés, nem ebben a perben vizsgálandó kérdés, ez az igény a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben nem érvényesíthető. Nincs jelentősége annak, hogy az elővásárlás jogával élni kívánó M. S. AG. a tagjegyzék kiállítását követően tette meg a nyilatkozatát, figyelemmel arra, hogy nem kellett olyan tartalmú nyilatkozatot tennie, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, mivel a cégnek korábban is tagja volt. A vevő a tagváltozás tényét azzal igazolta, hogy az elővásárlási jogát bejelentette és ezt megküldte a cég ügyvezetőjének. Az elsőfokú bíróság a
- március
- napján kelt 6.G.40.441/2010/
- számú ítéletében a keresetet elutasította. Az alperesi ügygondnok ügygondnoki díját bruttó 100.000,- Ft összegben állapította meg és megkereste a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy a 100.000,- Ft ügygondnoki díjat a letét terhére utalja ki az ügygondnok részére. Határozata indokolásában elsődlegesen megállapította, hogy a felperesek a keresetüket határidőben terjesztették elő. Nincs jelentősége annak, hogy a keresetlevél még a keresettel támadott végzés Cégközlönyben történő megjelenését megelőzően beérkezett a bírósághoz, mert a közhiteles nyilvántartásban történő megjelenéssel a perindítás joga megnyílik. Ezt követően rögzítette, hogy a Ctv.
- számú mellékletének II/1/a) pontja tartalmazza azokat az okiratokat, amelyeket korlátolt felelősségű társaság esetén az üzletrész megszerzéséhez kapcsolódóan csatolni kell. Ezek, a tagjegyzék és az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozatok, melyeket az alperes a változás tárgyának megfelelően teljes körben mellékelt. Egyetértve az alperes védekezésével megállapította, hogy a M. S. AG.-nak külön elfogadó nyilatkozatot nem kellett tennie, mivel korábban is tagja volt az alperesnek. Mivel a tagváltozás nem jár a társasági szerződés módosításával, taggyűlés tartására nem volt szükség, és nem kellett ismételten csatolni a társasági szerződést sem. Tény, hogy a bejelentő nyilatkozatok
- szeptember
- napján keltek, míg a tagjegyzék augusztus 31-i keltezésű. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azonban ez nem bír jogi jelentőséggel, mivel a vevő az eladók felé ezt megelőzően, már augusztus
- napján bejelentette, hogy él az elővásárlási jogával és az üzletrészeket meg kívánja vásárolni. A cégbíróság az eljárása során a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratok meglétét és tartalmát vizsgálja, de nem vizsgál olyan okiratokat, amelyeket a kérelmezőnek nem kell csatolni és amelyek nem állnak a rendelkezésére, további iratok beszerzését sem rendelheti el. A cégbíróság keresettel támadott változásbejegyzést elrendelő végzésének nem szolgált alapjául az üzletrész-adásvételi szerződés, valamint olyan társasági határozat sem, amellyel a tagváltozás átvezetését megengedi az alperes, így ilyen tartalmú okiratokat nem kellett csatolni a kérelmező alperesnek. A Gt.
- §-a az üzletrészt megszerző tagra ró kötelezettséget, mivel azonban annak csatolása a változásbejegyzési kérelem mellékleteként nem szükséges, ezért azt sem vizsgálhatta a cégbíróság. Mindezekből arra a következtetésre jutott, hogy a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság nem követett el jogszabálysértést, mert a változásbejegyzéshez a Ctv. alapján a szükséges tartalmakat igazoló okiratok a megkövetelt okirati formában az eljárásban rendelkezésre álltak, így jogszerűen döntött a változásbejegyzési kérelem és a mellékelt okiratok alapján a változások bejegyzéséről. Az okiratok között nincs olyan, amely alapján a felperesek keresetének alapjául szolgáló jogszabálysértést a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, ezért a tagváltozás bejegyzését elrendelő végzés nem jogszabálysértő, így hatályon kívül helyezésének nincs helye. Megjegyezte, hogy az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló bejelentés szóhasználatából az következik, hogy a M. S. AG. elfogadta a felperesek által közölt ajánlatot. Nem állja meg a helyét az a hivatkozás sem, hogy a meghatalmazás nem terjedt ki az elővásárlási jog gyakorlására, mert annak szövege azt tartalmazza, hogy „helyette és nevében az üzletrész átruházásáról szóló megállapodást aláírja", melyből kitűnik, hogy a megkövetelt jognyilatkozat megtételére is kiterjedt. Arra is helytállóan hivatkozott az alperes, hogy jelen perben nem vizsgálható, hogy az adásvételi szerződés létrejött-e érvényesen a felek között, illetve, hogy teljesítették-e a vevők az abban foglaltakat. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. rendű felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatásával a kereseti kérelmének helyt adó ítélet hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, hogy az ítélethozatalt megelőző tárgyalásra nem kapott idézést, ezért nem jelent meg azon. Bár a bíróság postázott részére okiratokat, így az ügygondnok kirendeléséről szóló végzést és annak mellékleteit, azonban más küldemény a borítékban nem volt. Az alperes részére kirendelt ügygondnok ezen a tárgyaláson terjesztette elő az érdemi ellenkérelmét és a fenti okok miatt arra a felperesek érdemben nem tudtak reagálni. A cégkivonat tanúsága szerint a szabálytalan bejegyzéssel érintett tag az üzletrészét továbbruházta. Fenntartva az elsőfokú eljárásban tett előadását hangsúlyozta, hogy a M. S. AG. dr. T. A. részére adott meghatalmazása értelemszerűen nem tartalmazhatta az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhatalmazást, mivel annak kelte augusztus
- napja, ekkor a meghatalmazást adó tag még nem tudhatott a felperesek átruházási szándékáról, hiszen annak bejelentése csak augusztus 11-én történt meg. Nyelvtani értelmezéssel sem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a meghatalmazás arra kiterjedne. A meghatalmazás előzménye egyébként az volt, hogy a M. S. AG. tag is el kívánta adni az üzletrészét, ez ügyben tárgyalt a F.F. Kft.vel, meghatalmazást erre a célra adott. Ezen túlmenően az iratokhoz csatolt hangfelvételen maga dr. T. A. nyilatkozott úgy a
- augusztus 11-i taggyűlésen, hogy a meghatalmazása nem terjed ki az elővásárlási jog gyakorlására. A cégbíróságnak - szemben az elsőfokú bíróság álláspontjával - érdemben vizsgálnia kellett volna a bejelentést tevő jogosultságát. Nem oldotta fel a tagjegyzék és a tagi bejelentés keltezése közötti ellentétet sem, holott észlelnie kellett volna a tagjegyzék kiállításának szabálytalan voltát. Nem vitatta, hogy az üzletrész átruházása nem igényli a társasági szerződés módosítását, azonban a létesítő okiratot csatolták a változásbejegyzési kérelemhez, ezért a cégbíróságnak észlelnie kellett volna annak kelte és a záradék közötti ellentmondást is. A
- szeptember
- napján kelt, egyébként Appostille-tanúsítvánnyal ellátott bejelentés tartalmi hiányosságát is észlelnie kellett volna, tekintettel arra, hogy az nem tartalmazza a tulajdonszerzés tényét és időpontját. Az I. rendű felperes álláspontja szerint a Ctv.
- §
(2)bekezdése szerinti okirati bizonyítás, továbbá a Ctv. preambulumában megfogalmazott forgalombiztonság elvéből következik az is, hogy a cégbíróság a benyújtott okiratokat a kérelemmel és egymással is összeveti annak megállapítása érdekében, hogy azok együttes tartalma nem érthetetlen, ellentmondó vagy hiányos-e. A cégbírósági végzés alapjául szolgáló változásbejegyzési kérelemből alapvetően hiányzik annak a ténynek az igazolása, hogy ez elővásárlásra jogosult ténylegesen magáévá tette a vételi ajánlatot. Sem az eladók erre vonatkozó nyilatkozata, sem a vételár megfizetésének igazolása, sem a legfőbb szervi jóváhagyó határozat nem része a változásbejegyzési kérelemnek. Erről a cégbíróság hivatalból nem győződött meg. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a cégbíróság arról sem győződött meg, hogy egyáltalán felmerült-e a felperesek részéről az üzletrész átruházási szándék. Ez alapján tehát ad abszurdum, végső soron a cégbíróság abban az esetben is bejegyezne bármely tag egyoldalú nyilatkozata alapján tagváltozást, ha valójában üzletrész átruházási szándék sem áll fenn. Az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló másodlagos fellebbezési kérelmét azzal indokolta, hogy az elsőfokú eljárás során egy CD mellékletet csatolt, amit a bíróság nem tudott kezelni és nem fért hozzá az e-aktához sem (azt nyomtatott formában kellett csatolni), továbbá az elsőfokú eljárásban nem volt alkalma reflektálni az alperes érdemi védekezésére. Mindezek indokolttá tehetik a további bizonyítási eljárás lefolytatását. Az elsőfokú bíróság az ügyet nem kezelte soron kívül, például a novemberben kelt végzést csak májusban kézbesítette, továbbá nem küldött a felperesi jogi képviselő részére idézést a tárgyalásra. Az alperes ügygondnoka a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, érdemben annak helytálló indokaira tekintettel. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytálló jogi következtetéssel utasította el a keresetet. Elsődlegesen azt vizsgálta a másodfokú bíróság, hogy a fellebbezésben hivatkozott szabálysértések alapot adnak-e az elsőfokú ítélet eljárási okból történő hatályon kívül helyezésére. Az I. rendű felperes jogi képviselője eljárási szabálysértésként egyrészt arra hivatkozott, hogy az egyetlen érdemi tárgyalásra nem kapott idézést, ezért mulasztotta azt el. Megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú eljárás iratai között szereplő tértivevény tanúsága szerint a felperesi jogi képviselő részére kézbesített boríték a 16. sorszámú idéző végzést is tartalmazta. A jogi képviselő az elsőfokú bíróságon a tárgyalás elmulasztása miatt igazolási kérelmet nem terjesztett elő. Ezekre tekintettel ezzel a hivatkozással a másodfokú bíróság érdemben nem tudott foglalkozni. Tény, hogy az alperes részére kirendelt ügygondnok ezen a tárgyaláson terjesztette elő az érdemi ellenkérelmét, melyre így a felperesek nem tudtak nyilatkozni, azonban a jogi képviselő a fellebbezésében kifejtette az alperesi védekezéssel kapcsolatos jogi álláspontját, amely újdonságot a keresetben részletezettekhez képest az alperesi ellenkérelem ismeretében sem tartalmazott. Az I. rendű felperes eljárási jogai ezért érdemben ezáltal nem sérültek. További eljárási szabálysértésként hivatkozott a felperesi jogi képviselő az eljárás elhúzódására, amely esetben a Pp. 114/A-B. §-ok szerinti kifogás terjeszthető elő. Az elsőfokú ítélet meghozatalát követően azonban az eljárás elhúzódása miatti kifogás nem vizsgálható, mert az elsőfokú eljárást érintő kifogás elbírálására és az esetleges szükséges intézkedések elrendelésére kizárólag az eljárás befejeződéséig van lehetőség (BH 2011/137.). Mindezekből következik, hogy az elsőfokú bíróság nem követett el az ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó eljárási szabálysértést. Érdemben vizsgálva a fellebbezésben hivatkozottakat megállapította a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a Ctv. 65. §
(3)bekezdése szerinti kontrollperben a cégbíróság által vizsgálandó okiratok tartalmát megfelelően értékelve jutott arra a helytálló jogi következtetésre, hogy a változásbejegyzést elrendelő végzés, illetve az alapul szolgáló okiratok nem jogszabálysértőek. Ennek megítéléshez sem az elsőfokú eljárásban csatolt hangfelvétel meghallgatása, sem az e-akta további vizsgálata nem volt szükséges, figyelemmel arra, hogy e-akta kinyomtatott formában az elsőfokú bíróság rendelkezésére állt, melyet az ítéletében értékelt. A fellebbezés azon hivatkozása kapcsán, hogy az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozathoz csatolt meghatalmazás - szemben az elsőfokú ítéletben írtakkal - nem terjedhetett ki e nyilatkozat megtételére, rámutat a másodfokú bíróság, hogy a M. S. AG. törvényes képviselője által tett
- szeptember
- napján kelt bejelentést is csatolta a kérelmező a változásbejegyzési kérelméhez. Ez utóbbit ugyan a cégbíróság nem vizsgálhatta, ahogyan arra az elsőfokú bíróság helytállóan utalt, azonban azt mindenképpen igazolja, hogy a törvényes képviselő a meghatalmazott eljárását utólag jóváhagyta. Amennyiben a képviseleti jog hiányát a törvényes képviselő utólagos jóváhagyása orvosolja, az álképviselő által kötött szerződésre a bíróság nem alkalmazhatja az érvénytelenség jogkövetkezményeit (BH 2004/181.). Ennek megfelelően a meghatalmazott által tett elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat a Ptk.
- §
(1)és
(2)bekezdései alapján a M. S. AG. nyilatkozatának minősült. Megalapozottan utalt az alperes ügygondnoka arra, hogy az I. rendű felperes az esetleges egyéb igényeit külön perben érvényesítheti. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a másodfokú bíróság a felperest az alperes ügygondnoki díjának megfizetésére; annak mértékét a PK 149. számú állásfoglalás és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdései alapján mérlegeléssel, a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban állapította meg. Budapest,
- év november hó
- napján . Mika Ágnes sk. a tanács elnöke . Tibold Ágnes sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő . Kurucz Zsuzsánna sk. bíró