← Magyarország

Fkf.474/2011/5 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Fkf.I.474/2011/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. október hó
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A halált okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt fk. vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
  4. évi március hó
  5. napján kihirdetett 7.Fk.525/2010/
  6. számú ítéletének a fellebbezéssel érintett I. r. vádlottra vonatkozó részét megváltoztatja az alábbiak szerint: A vádlottal szemben kiszabott fiatalkorúak börtöne büntetés mértékét 2 (kettő) évre enyhíti, melynek végrehajtását 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti, továbbá a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását mellőzi. A próbaidő tartama alatt e vádlott pártfogó felügyelet alatt áll. A bíróság külön magatartási szabályként írja elő azt, hogy nyilvános helyen ne fogyasszon szeszesitalt, továbbá, hogy szakközépiskolai tanulmányait eredményesen fejezze be. Kötelezi az elsőfokú eljárásban felmerült további 55.250 (Ötvenötezer-kettőszázötven) Ft bűnügyi költség megfizetésére is. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének jelzett részét helybenhagyja. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. r. vádlott, védője, törvényes képviselője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek. A II. r. vádlott, védője és törvényes képviselője az ítéletet tudomásul vették. Az ügyész mindkét vádlottra vonatkozóan az ítéletet tudomásul vette. A II. r. vádlottra vonatkozóan az ítélet első fokon jogerőre emelkedett. A fellebbviteli főügyészség a fellebbezéssel érintett I. r. vádlottra az ítélet helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 349.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta a fellebbezéssel érintett vádlott vonatkozásában és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával ügyfelderítési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett. A tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte, az általa rögzített tényállás az I. r. vádlott esetében megalapozott, és az így irányadó a Be. 351.§
(1)bekezdése szerint. A megalapozott tényállás kapcsán az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett az I. r. vádlott bűnösségére, helyes e vádlott cselekményeinek jogi minősítése is. Az I. r. vádlott által kifejtett bántalmazás következtében indult el az a folyamat, amelyben közreható okként, a léprepedés következtében ok-okozati összefüggésben közvetett módon kétoldali gennyes tüdőgyulladás, jobboldali gennygyülem, következményes vérmérgezés közreható okok kialakultak és bekövetkezett a sértett halála. A sértett halálának bekövetkezése közvetett ok-okozati összefüggésben állt az I. r. vádlott által kifejtett bántalmazással. Az első fokon eljárt megyei bíróság körültekintően számba vette a büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket a fellebbezéssel érintett vádlott vonatkozásában. Az ítélet
  1. oldalán a Btk. 2.§-ával kapcsolatban kifejtettek az ott leírt bekezdésben akként értelmezendőek, hogy az elkövetéskori szabályokat kellett alkalmazni az I. r. vádlott cselekményének minősítésénél, illetőleg az alkalmazandó joghátrányoknál. A megyei bíróság helyesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy az I. r. vádlott vonatkozásában indokolt szabadságvesztés büntetés kiszabása. Nem hagyható figyelmen kívül azonban, hogy az I. r. vádlott cselekményét 15 éves életkorát alig meghaladóan valósította meg akkor, amikor családi élethelyzete válságba került, sodorhatóvá vált és külső kapcsolatai erős befolyással voltak rá. Ezt az időszakot az ítélet
  2. oldalának
  3. bekezdése taglalja is, illetőleg utalás történik arra, miszerint az eljárás folyamatban léte alatt az I. r. vádlott élete pozitív irányú változást mutat. A fiatalkorúakkal szemben a büntetés kiszabása során speciális szabályokat tartalmaz a Btk. 108.§-a. A 108.§
(1)bekezdése kimondja, hogy a fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék, és a társadalom hasznos tagjává váljék. A
(2)bekezdés szerint büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető. Míg a
(3)bekezdés azt rögzíti, hogy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el. A fentiekből következően a fiatalkorúakkal szemben alkalmazandó joghátrányoknál elsődlegesen a nevelési célzat kerül előtérbe. A bíróságok által alkalmazandó szankciónak nem lehet az a célja, hogy kedvező életvezetési változásokat felmutató vádlottat korábbi negatív élethelyzetébe taszítson vissza. Természetesen az alkalmazandó joghátrány esetében tekintettel kell lenni arra is, hogy az kellően szolgálja a megelőzés elvét is, vagyis visszatartson másokat bűnelkövetéstől. A cselekmény elkövetési ideje
  1. augusztus hó
  2. Az azóta eltelt 3 év alatt I. r. vádlott szakított korábbi baráti kapcsolataival, új lakóhelyre került, családi viszonyai rendeződtek, iskolai tanulmányait folytatja, tanulmányi eredményei javultak, illetőleg a környezetváltozás jó hatással volt rá. A korábbiakban megjelölt körülményekre tekintettel az ítélőtábla szerint lehetőség nyílott a vádlottal szemben első fokon kiszabott 2 év 6 hónapi fk. börtönbüntetés enyhítésére, illetőleg e vádlott büntetésének próbaidőre történő felfüggesztésére. A büntetés próbaidőre történő felfüggesztéséről az ítélőtábla az elkövetéskori szabályokat alkalmazva a Btk. 89.§
(1),
(3)bekezdései alapján határozott. A Btk. 119.§-a kimondja, hogy a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt áll. Az ítélőtábla az I. r. vádlottnál bekövetkezett pozitív életvezetési folyamat megerősítése érdekében szükségesnek vélte, hogy külön magatartási szabályokat írjon elő a pártfogó felügyelet tartamára. A Btk. 82.§
(5)bekezdés d) pontja értelmében előírta, hogy nyilvános helyen ne fogyasszon szeszesitalt az I. r. vádlott, illetőleg a Btk. 82.§
(5)bekezdés g) pontja értelmében szakközépiskolai tanulmányait eredményesen fejezze be. A felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabására figyelemmel mellőzni kellett a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását. Az első fokon eljárt megyei bíróság a fellebbezéssel érintett vádlott vonatkozásában elmeorvos-szakértői vélemény beszerzése kapcsán elmulasztott figyelembe venni 55.250 Ft bűnügyi költséget, ennek megfizetésére is köteles I. r. vádlott a Be. 338.§
(1)bekezdése alapján. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének jelzett részét a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyebekben helybenhagyta azt a Be. 371.§
(1)bekezdése értelmében. Debrecen,
  1. október
  2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 7.Fk.525/2010/
  3. számú ítéletének I. r. vádlottra vonatkozó része az ítélőtábla jelen határozatával jogerős és végrehajtható. Debrecen,
  4. október
  5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.