Mfv.10501/2011/5 – Kúria

(3)bekezdés ennek lehetőségéről történő tájékoztatást írja csak elő. Mfv.I.10.501/2011/5.szám A Kúria a dr. Cserkúti-Horváth Béla ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Barkasziné dr. Takács Katalin jogtanácsos által képviselt alperes ellen közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróságnál 8.M.1587/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.21.478/2010/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.21.478/2010/
3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Pécsi Munkaügyi Bíróság 8.M.1587/2009/
4. számú ítéletét megváltoztatja, a felperes keresetét elutasítja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 30.000 (harmincezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.A le nem rótt kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : Az alperes a felperesnek
5. július 20-ától konyhai kisegítő munkakörben fennálló közalkalmazotti jogviszonyát
6. augusztus 6-ával a Kjt.
7. §

(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással felmentéssel megszüntette.Az indokolás szerint az alperes az élelmezési üzemhez tartozó egysége (konyha) funkcióját megszünteti, ezért az e területen dolgozó közalkalmazottak továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség. A felperes a keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását, és ennek jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Hivatkozása szerint az A. utcai konyha vonatkozásában az alperes részéről kiszervezés történt, amelynek során a Kjt. 25/A. §-ában foglaltakat megsértették: sem a szakszervezeteket, sem a munkavállalókat, így a felperest sem tájékoztatták, továbbá nem biztosították a közalkalmazottaknak, hogy munkáltatói jogutódlással a konyhát működtető E. Kft-hez kerüljenek. A Pécsi Munkaügyi Bíróság 8.M.1587/2009/

1. számú ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg. A felperes közalkalmazotti jogviszonya
2. augusztus 6-án szűnt meg. Kötelezte az alperest 10 havi átlagkeresetnek megfelelő 888.800 forint átalány kártérítés, és 66.700 forint perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy az alperesi felmentés szerint a felperes 4 havi felmentési időre járó átlagkeresetre és 4 havi végkielégítésre jogosult.Az indokolás szerint az alperes az élelmezési üzemhez tartozó egysége (konyha) funkcióját megszünteti, ezért az e területen dolgozó közalkalmazottak továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség. A felperes a keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását, és ennek jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Hivatkozása szerint az A. utcai konyha vonatkozásában az alperes részéről kiszervezés történt, amelynek során a Kjt. 25/A. §-ában foglaltakat megsértették: sem a szakszervezeteket, sem a munkavállalókat, így a felperest sem tájékoztatták, továbbá nem biztosították a közalkalmazottaknak, hogy munkáltatói jogutódlással a konyhát működtető E. Kft-hez kerüljenek. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.21.478/2010/
3. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Álláspontja szerint a felperes esetében a Kjt. 25/A. § rendelkezései irányadók voltak, azokat a felmentés kiadása előtt alkalmazni kellett.Az E. Kft. és az alperes között
4. február 11-én kelt vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó a megrendelő által ellátott fekvőbetegek részére hét napos betegélelmezési szolgáltatást biztosít. A vállalkozó a szolgáltatások teljesítéséhez szükséges infrastrukturális, tárgyi, személyi feltételek biztosítását vállalta, azonban a meghallgatott tanúk vallomása alapján megállapítható, hogy a konyhai tevékenységet kisebb átalakításokat követően - ténylegesen az alperes A. utcai telephelyén, korábbi konyhájában végzi.Érvelése szerint az alperes saját döntése alapján a szervezeti egységei (konyhái) anyagi erőforrásainak és a feladatkörének meghatározott csoportját (az élelmezési feladatok ellátását) átadta az E. Kft-nek, azaz olyan munkáltatónak, amely a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozik. Következésképpen a Kjt. 25/A. § rendelkezéseit alkalmazni kellett. Az alperes a felperes jogviszonya megszűnése esetére meghatározott eljárási rendet nem tartotta meg, ezért a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése jogellenes.A fellebbezésre utalva kifejtette, hogy az alperes alaptalanul hivatkozott a Tanács
5. március 12-ei 2001/23/EK. irányelvére, mert annak rendelkezése a Kjt. 25/A. §-ban a magyar jogba átvételre került.Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását, és perköltségben marasztalását kérte.Hivatkozása szerint a Kjt. 25/A. § a perben megállapított tényállásra nem alkalmazható. Az alperes betegés alkalmazott étkeztetési tevékenysége teljes körű megszüntetésével nem valósult meg a hivatkozott rendelkezésben írt gazdasági egység átadása, a közbeszerzési eljárásban győztes élelmezési vállalkozónak továbbfoglalkoztatási kötelezettsége nem volt. Munkajogi jogutódlás nem következett be, ezért az alperes a Kjt. 25/A. §-ban leírt eljárási szabályokat sem sérthette meg. A felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése nem volt jogellenes.Kiemelte, hogy saját erőforrásai igénybevételével a továbbiakban nem állt módjában az élelmezési feladatok ellátása, ezért gazdasági okokból döntött úgy, hogy e tevékenységét teljes körűen felszámolja, és valamennyi élelmezési feladatokat ellátó alkalmazottjának közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, miután a továbbfoglalkoztatásukra nincs lehetősége.A közbeszerzési eljárás nem gazdasági egység átadására irányult, kizárólag a szolgáltatás ellátására. Az eljárásban bármely ajánlattevő részt vehetett függetlenül attól, hogy az alperesnek korábban birtokában volt eszközöket használja-e fel a szolgáltatás nyújtásához.Hivatkozott a Tanács - a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami szabályok közelítéséről szóló - 2001/23/EK irányelv
6. cikk

(1)bekezdésére, amely szerint a gazdasági egység átadása önmagában nem teremt jogalapot az átadó vagy a kedvezményezett általi elbocsátásra. Ugyanezen bekezdés második mondata szerint azonban ez a rendelkezés nem akadályozza az olyan elbocsátásokat, amelyeknek oka gazdasági, műszaki vagy szervezeti jellegű, és a munkaerő tekintetében változásokat eredményez. Érvelése szerint a joggyakorlat alapján az ilyen helyzetekben a munkavállalók munkajogviszonya folyamatosságának biztosítása fontos kérdés, maga az irányelv is ezt fogalmazza meg elsődleges célként. Ez azonban ellentétben áll azon ügyletek költségcsökkentő, versenyteremtő törekvéseivel, amelyeknek lényege, hogy a vállalkozás a korábban saját maga által, azaz a vele munkajogviszonyban állók közbejöttével ellátott tevékenység elvégzésével mást bíz meg.A felperes felmentését a Kjt. 30. §

(1)bekezdés b) pontjában foglaltakkal indokolta, de arra is utalt, hogy megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. A felmentést megelőzően az alperes tájékoztatta a felperest, hogy gazdasági okokból nem képes az egészségügyi ellátási tevékenységet kiszolgáló élelmezési üzem konyháit tovább üzemeltetni. Az ehhez szükséges költségek mértéke miatt döntött úgy, hogy az alperes e funkcióját megszünteti, melyre tekintettel az e területen dolgozó közalkalmazottak továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség. A nyertes vállalkozó nem vállalta az általa átvett konyhán dolgozó közalkalmazottak továbbfoglalkoztatását, ez az ő gazdasági megfontolására alapított döntés volt, tehát a hivatkozott irányelv 4. cikk 1. bekezdés második mondatában meghatározott gazdasági okból szüntette meg a felperes jogviszonyát az alperes, ezért sem volt jogellenes a felmentés. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az alperes saját döntése alapján szervezeti egységei (konyhái) anyagi erőforrásainak és a feladatkörének meghatározott csoportját (az élelmezési feladatok ellátását) átadta az Mt. hatálya alá tartozó E. Kft-nek. Erre tekintettel a Kjt. 25/A. §

(1)bekezdés alapján az átadásra kerülő szervezet, illetve tevékenység keretében foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában meg kellett volna hogy szűnjön [Kjt. 25 §

(1)bekezdés b) pont].A munkáltató azonban a Kjt. 30. §

(1)bekezdés b) pontjának megjelölésével (tartalmában azonban a Kjt. 30. §

(1)bekezdés a) pontja alá tartozó indokkal) felmentéssel, és az ahhoz társuló felmentési idővel, arra járó átlagkeresettel és végkielégítéssel szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát. A felperes arra hivatkozással kérte a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítását, hogy a Kjt. 25/A. § rendelkezéseit megsértve elmaradt a kiszervezésről a szakszervezetek tájékoztatása, továbbá az alperes nem biztosította a továbbfoglalkoztatás lehetőségét a konyhát továbbműködtető Mt. hatálya alatt álló vállalkozónál. A Kjt. 25/A. §-ban foglalt részletes eljárási szabályok megszegéséhez, a határidők elmulasztásához azonban jogkövetkezményeket a jogszabály közvetlenül nem fűz (MD.II.678.), ezért erre hivatkozással önmagában a munkáltatói intézkedés nem jogellenes figyelemmel arra is, hogy a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács lenne jogosult a Kjt. 25/A. §

(2)bekezdésben foglalt jogosultságai megsértését sérelmezni a bíróságnál. Téves az eljáró bíróságok jogi álláspontja, miszerint a Kjt. 25/A. §-ban foglalt ún. jogállásváltozás esetén az átadó költségvetési szerv köteles biztosítani a továbbfoglalkoztatás lehetőségét az átvevő Mt. vagy Ktv. hatálya alatt álló munkáltatónál. A hatályos szabályozás szerint az állami és a helyi költségvetési szervek, illetve a gazdasági szférába tartozó munkáltatók között kizárt a munkajogi jogutódlás. A Kjt. 25/A. §

(3)bekezdés szerint csak arra van kötelezettsége az átadó munkáltatónak, hogy amennyiben az átvevő a közalkalmazott foglalkoztatását biztosítja, erről írásban tájékoztassa a közalkalmazottat. A közalkalmazott döntése szerint kerülhet sor a Kjt. 25/B. § rendelkezései szerint az átvevő munkáltatónál az új munkaszerződés megkötésére, vagy a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó kinevezésre, de csak az átadó munkáltatónál fennálló közalkalmazotti jogviszonya jogutód nélküli megszűnését követően. Az alperes a tevékenység átadására kiírt közbeszerzési pályázatban, továbbá a nyertes E. Kft-vel megkötött vállalkozási szerződésben nem kötötte ki a közalkalmazottak továbbfoglalkoztatását, erre kötelezettséget a tevékenységet átvevő kft. nem vállalt, következésképp a Kjt. 25/A. §

(3)-

(6)bekezdés rendelkezéseit nem kellett alkalmazni. Önmagában attól, hogy a munkáltató nem a Kjt. 25/A. §

(1)bekezdés [Kjt. 25. §

(1)bekezdés

1. b)pontja] alapján, hanem a felperesre kedvezőbben felmentéssel szüntette meg - valós indokkal - a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, intézkedését nem teszi jogellenessé. Törvénysértés nélkül állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az alperes a 2001/23/EK irányelv 1. cikk 1. bekezdés
2. a)és
3. c)pontjai alapján olyan szerződést kötött az E. Kft-vel, amely az irányelv hatálya alá tartozik, és arra az irányelv munkavállalókra vonatkozó szabályait alkalmazni kell, amelyeket a Kjt. 25/A. § és a 25/B. § 2003. július 1-jétől hatályos szövegével a 2003. évi XX. tv. 39. §-a ültette át a magyar jogba [Kjt. 94. §
4. c)pont]. Az eljáró bíróságoknak a Kjt. 25/A. § rendelkezéseinek helytelen értelmezésével levont jogkövetkeztetései azonban nem helytállóak, ezért a Kúria a Pp. 275. §

(4)bekezdés alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a pervesztes felperest a Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján az alperes költségeinek viselésére, és megállapította a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a alapján, hogy a munkavállalói költségkedvezményben részesülő felperes helyett a le nem rótt első, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
3. szeptember
4. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke,Dr. Hajdu Edit s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő