... Törvényszék
- P. 20.080/2010/
- szám A ...Törvényszék ....(. szám alatti) ügyvéd által képviselt ....(...szám alatti lakos) felperesnek - a ... Ügyvédi Iroda (...) által képviselt ... Kft. (.. ) alperes ellen 6.361.000.- forint és járulékai megfizetése iránt indult perében meghozta a következő í t é l e t et : A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 19.200 (tizenkilencezer-kettőszáz) eurót, és ennek
- július
- napjától a kifizetés napjáig a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes, az ... Bank által meghatározott irányadó kamatlábnak megfelelő mértékű késedelmi kamatát, továbbá 1.662 (egyezerhatszázhatvankettő) euró + 735.000.(hétszázharmincötezer) forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...i Ítélőtáblához címzett, a ... Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a .. Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a .. Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ..Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék a felperes személyes meghallgatása, ...., .... tanúk vallomása, ... igazságügyi műszaki szakértő véleménye, és a perben rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján a következő tényállást állapította meg: A felperes
- július 17-én 21 órakor az ...-as autópálya ... bekötő szakaszánál a ...úti kereszteződésben közlekedési balesetet szenvedett a tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú ... ...típusú személygépkocsival. A felperes az egyenesen haladó, szélső sávban közlekedett a vizes, esős úton, amikor a közlekedési lámpa piros jelzésére megállt. A mögötte haladó, az alperes tulajdonát képező és üzemeltetésében álló .. forgalmi rendszámú ... vezetője ekkor sávot váltott, közben fékezett is, a gépjárművel a ...mellett elhaladt, de a nyergesvontató félpót kocsija, melynek rendszáma ..., az elkormányzás és a hirtelen fékezés következtében megcsúszott, oldalra kitört, és beleütközött a már álló ... személygépkocsiba. A nyergesvontatót az alperes alkalmazottja, ... vezette. A baleset során a ...személygépkocsi bal hátsó része teljesen összeroncsolódott, deformálódott a kocsiszekrény, a bal hátsó ajtó valamint az első ajtó is összeütődött, megsérült, behorpadt a gépkocsi tetőrésze, a csomagtartó bal oldala teljesen megsemmisült, a jobb oldali részen a karosszéria jelentősen deformálódott. A hátsó üveg kitört. A bal hátsó C oszlop, a bal hátsó futómű és a felfüggesztés jelentősen roncsolódott. A bal hátsó kerék is sérült. A tehergépkocsi vezetője a helyszínen elismerte felelősségét a balesetért, a gépjármű kárbejelentő lapot kitöltötte és aláírta, így rendőri intézkedésre nem került sor. A tehergépkocsiban azon kívül, hogy az egyik kereke defektet kapott, egyéb kár nem keletkezett. A felperes életvitelszerűen ... él, ott bejelentett lakással rendelkezik, végleges munkavállalói engedélye van. A felperes tulajdonát képező személygépkocsin német rendszám volt, ... helyezték forgalomba, német biztosítónál rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítással, rajta német banki hitel volt. A felperes a gépjárművet ... szállíttatta és ... kárszakértővel felmérette. A német szakértő a gépkocsit totálkárosnak minősítette, mivel az értékének több, mint a duplájáért lett volna megjavítható. A gépkocsi maradvány értékét a szakértő 5.000 euróra, míg kárkori értékét 21.200 euróra becsülte. A ... való szállítás költsége 700 euróba került, míg a német szakértő költsége 1662 eurót tett ki. Az alperes a pótkocsi vonatkozásában az ... Biztosító Zrt-nél, míg a vontató vonatkozásában a ... Biztosító Egyesületnél rendelkezett kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással. A felperes a ... Biztosító Egyesület felé a kárát bejelentette, ahol azt .... számon nyilvántartásba vették. A ... azonban
- augusztus 5-ei hatállyal visszavonta a ... tevékenységi engedélyét. A ... Kht., mint a ... vagyonelszámolója arról tájékoztatta a felperest, hogy a vagyon-elszámolási eljárás keretei között nem garantálható kára megtérítése, melyre egyébként a mai napig nem került sor. A felperes CASCO biztosítással nem rendelkezett, ezért kára ily módon sem térült meg. A felperes módosított keresetében 19.200 euró kártérítés és ennek
- július
- napjától a kifizetés napjáig járó az ... Bank által folyamatosan megállapított irányadó bankközi ...kamatláb alapulvételével meghatározott mértékű késedelmi kamata, 1662 euró szakértői díjköltség és ennek az előbb hivatkozott késedelmi kamata, valamint a perben felmerült és forintban megtéríteni kért költségei megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra az esetre, ha a bíróság nem látna lehetőséget az alperes euróban történő marasztalására, úgy a marasztalás összegét, kamat - és perköltség igényét forint pénznemben kérte meghatározni. A baleset bekövetkezésével kapcsolatban előadta, hogy ő a KRESZ szabályainak megfelelően közlekedve a forgalomirányító lámpa piros jelzésére megállt, ugyanakkor az alperes tulajdonát képező gépjármű vezetője megsértette a KRESZ
- §
(1)és 27. §
(1)bekezdésében foglaltakat, s így került sor arra, hogy az alperes tulajdonában álló gépjármű az autójába hajtott. Kára az alperes jogellenes magatartásának következtében keletkezett, ezért annak megtérítésére a Ptk. 339. §
(1)bekezdése, és a Ptk. 345. §
(1)bekezdése alapján az alperes köteles. Hivatkozott arra is, hogy az alperes tulajdonát képező gépjárművet az alperes alkalmazásában álló gépkocsivezető vezette, ezért az alperes felelőssége a Ptk. 348. §
(1)bekezdése alapján is megállapítható. Előadta, hogy a gépjárműroncsot 2700 euróért értékesítette, melynek igazolására csatolta az adásvételi szerződést. Kárának euróban való megtérítését azzal indokolta, hogy életvitelszerűen ... él, ott bejelentett lakással és végleges munkavállalási engedéllyel rendelkezik. Gépjárművét ... helyezték forgalomba, azon ... rendszám volt. ...rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítással, s az autót a biztosítónak be kellett mutatnia annak érdekében, hogy a továbbiakban ne kelljen fizetni a felelősség biztosítást, mert a gépjármű totálkáros lett. Ezért indokolt volt a gépkocsi ... való szállítása. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, vitatva annak jogalapját és összegszerűségét is. Kezdetben arra hivatkozott, hogy a felperes kára közútkezelői mulasztással összefüggésben keletkezett, majd ezen védekezését a perben beszerzett igazságügyi szakértői véleményben foglaltakra tekintettel a továbbiakban nem tartotta fenn. Előadta, hogy a felperes megszegte a KRESZ 3. §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltakat, ugyanis minden ok nélkül fékezett, nem a saját sávjára vonatkozó jelzőlámpa utasításának megfelelően cselekedett, amely zöldet mutatott, hanem a jobbra kanyarodó sáv tilos jelzését vette figyelembe, ezért az alperes el sem háríthatta volna a balesetet. Hivatkozott arra is, hogy a balesetért azon okból sem felelős, mert nem az alperes vezette azt a gépkocsit, amellyel a felperesnek neki ütköztek, így kárt sem okozhatott a felperesnek. Azzal is érvelt, hogy egyébként a Ptk. 339. §
(1)bekezdésének második mondata szerint a kártérítési felelősség alól kimentette magát, mivel úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, hiszen megfelelő képzettségű járművezető vezette a tehergépjárművét, továbbá rendelkezett kötelező gépjárműfelelősség biztosítással. Ezzel összefüggésben utalt a ...Bíróság, mint másodfokú bíróság ... számú jogerős ítéletére, amely kimondja, hogy amennyiben a jármű üzemben tartója érvényes kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik, abban az esetben csak a felelősség biztosító kötelezhető helytállásra. Azaz, amennyiben az alperes felelős is lett volna a bekövetkezett balesetért, úgy abban az esetben sem lenne marasztalható, hiszen rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítással. Ennek alátámasztására csatolta a ...Bíróság .... számú ítéletét is. Álláspontja szerint a felperes kára nem azzal van okozati összefüggésben, hogy az alperes tulajdonát képező gépkocsival nekiütköztek a felperes tulajdonában álló gépkocsinak, hanem azzal, hogy az alperes felelősségbiztosítója fizetésképtelenné vált és nem térítette meg a felperes kárát. Ezen túlmenően a felperes kára mind a ..., mind a ..., mind a ... mulasztásával összefüggésbe hozható. Mindezekre tekintettel álláspontja szerint megállapítható, hogy a felperes kárát nem az alperes okozta. Hivatkozott arra is, hogy a felperes a Ptk. 340. §
(1)bekezdésében foglaltak szerinti kárenyhítési kötelezettségének sem tett eleget, hiszen indokolatlanul vett igénybe ...kárszakértőt. A kárfelmérést bármelyik szerviz, az alperes kötelező felelősségbiztosítója is elvégezte volna, így azzal, hogy a felperes kárszemle helyett szakértői vélemény beszerzésével kísérli meg kárának összegszerűségét igazolni, olyan indokolatlan többletköltség, amely az alperesre nem hárítható át. Ugyancsak indokolatlan többletköltséget eredményezett az is, hogy a felperes a gépkocsiját ...szállíttatta, ugyanis ... is van márka szerviz. Kifogásolta azt is, hogy a felperes euróban kéri kárának megtéríttetését. E körben arra hivatkozott, hogy a felperes magyar állampolgár, ...is állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik, éppen magyarországi lakóhelyére tartott, amikor a balesetet bekövetkezett. Miután a felperes magyar állampolgár a vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést belföldi pénznemben kell megtéríteni annak érdekében is, hogy az árfolyam veszteségből származó terheket ne háríthassa át a másik félre. A kár mértékének meghatározása körében a perbeli gépjármű maradvány értékét a szakértő által megállapított értéken kérte figyelembe venni a felperes által hivatkozott 2700 euró helyett, tekintettel arra, hogy a felperes két évvel a baleset bekövetkezése után értékesítette a gépjármű roncsot, s az időmúlás miatt bekövetkezett esetleges értékvesztés szintén nem hárítható át az alperesre. A felperes keresete az alábbiak szerint túlnyomórészt megalapozott. A felperes a per során következetesen azt adta elő, hogy a forgalom irányító lámpánál megállt, mert az pirosra váltott, és ekkor hátulról az alperes tulajdonát képező gépjármű belehajtott az autójába. A baleset bekövetkezésével kapcsolatban az alperesi gépjármű vezetője akként nyilatkozott, hogy a lámpa sárga jelzésénél sávot váltott, fékezett, a fékezésnél pedig megcsúszott a pótkocsi. Állítása szerint a felperes is fékezett előtte. Azt határozottan nem tudta megmondani, hogy az ütközés pillanatában a felperes állt-e vagy sem. A perben eljárt ... igazságügyi szakértő a felperes valamint az alperesi gépjárművezető által elmondottak, a perben rendelkezésre álló kárbejelentő lapok és a felperesi gépjárműről készült fényképek alapján a baleseti mechanizmust vizsgálva szakvéleményében arra az álláspontra jutott, hogy „a baleset a piros lámpa előtt megálló ....személygépkocsiba hátulról ferdén megcsúszó félpótkocsi közötti ütközéssel jött létre". Ezért a törvényszék a tényállást ezen szakértői megállapításra figyelemmel úgy állapította meg, hogy a már álló felperesi gépjárműbe ütközött a mellette lehaladó alperesi nyergesvontató megcsúszó pótkocsija. A bírói gyakorlat szerint a gépjármű veszélyes üzemi jellege nem szűnik meg önmagában amiatt, hogy azt valamilyen okból rövid időre leállították, különösen ha a jármű a közúti forgalomban való részvétel során valamely közbejött ok miatt, de a továbbhaladás szándékával rövid időre állt meg (BHt. 2009.1950) A perbeli esetben tehát a törvényszék álláspontja szerint veszélyes üzemek találkozásáról van szó, így a jogvita elbírása során a Ptk. 346. §
(1)bekezdését kellett alkalmazni. A Ptk. 346. §
(1)bekezdése szerint, ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymásközti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. A fenti jogszabályi rendelkezés figyelembe vételével tehát a törvényszéknek azt kellett vizsgálnia, hogy a Ptk. 339. §
(1)bekezdése alapján az alperes kártérítő felelőssége megállapítható-e. Ehhez a felperest terhelte a Ptk. 339. §
(1)bekezdésben írt feltételek, köztük az alperes felróható magatartásának a bizonyítása. A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes tulajdonát képező gépjármű vezetője megsértette a KRESZ 25. §
(1)bekezdésében és 27. §
(1)bekezdésében foglaltakat, mely szerint járművel a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni, figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra. Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elől haladó jármű mögött, ennek hirtelen fékezése esetén is - meg lehessen állni. Az alperesi gépjármű vezetője kezdetben nem vitatta a balesetért való felelősségét, azt a biztosító felé intézett kárbejelentő lapon aláírásával is elismerte. Az alperes ugyanakkor a gépjármű vezető korábbi elismerésével ellentétben a későbbiek során arra hivatkozott, hogy a balesetre a felperes magatartására visszavezethető okból került sor, ugyanis a felperes minden ok nélkül fékezett, nem a saját sávjára vonatkozó jelzőlámpa utasításának megfelelően cselekedett, amely zöldet mutatott, hanem a jobbra kanyarodó sáv tilos jelzését vette figyelembe, s ezzel megszegte a KRESZ 3. §
(1)bekezdésének c) pontjában foglalt azon kötelezettséget, hogy aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon. A törvényszék álláspontja szerint az alperes azon állítását, hogy a felperes nem a saját sávjára vonatkozó jelzőlámpa fényét vette figyelembe, bizonyítani nem tudta. A perben csupán az nyert bizonyítást, hogy a jobbra kanyarodó sáv lámpája előbb vált pirosra, mint az egyenesen kifelé haladó sávok lámpái. Azt, hogy a felperes a jobbra kanyarodó sávra vonatkozó jelzőlámpa utasításának megfelelően cselekedett, az alperes gépjárművezetője csupán feltételezte, ezt azonban semmilyen egyéb bizonyíték nem támasztotta alá. Az alperes gépjárművezetője tanúvallomásában több alkalommal is határozottan úgy nyilatkozott, hogy a saját sávjában levő lámpa sárgát mutatott. A felperes vonatkozásában közlekedési szabályszegés ennek elfogadása esetén sem lenne megállapítható, ugyanis a KRESZ 9. §
(4)bekezdésének c) pontja akként rendelkezik, hogy a sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi; az útkereszteződésnél - a kijelölt gyalogos átkelőhely illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt - meg kell állni, ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni. A felperes tehát akkor sem járt volna el szabálytalanul, ha a sárga jelzésnél állt volna meg. Ugyanakkor az alperesi gépjármű vezetője nem az adott helyzetben elvárható magatartást tanúsította, hiszen hirtelen váltott sávot, közben fékezett is és ez a manővert az igazságügyi szakértő szerint elegendő volt a félpótkocsi kitöréséhez, a baleset bekövetkezéséhez. Mindezekre tekintettel a törvényszék azt állapította meg, hogy a felperes gépjárművében bekövetkezett kárért az alperest terheli a felelősség. Az alperesi gazdasági társaság azon az alapon is vitatta felelősségének fennállását, hogy a gépjárművet nem ő vezette. A perben nem vitás tény, hogy a balesetben részes alperesi gépjármű vezetője az alperes alkalmazottja volt. A Ptk. 348. §
(1)bekezdése szerint ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. Tehát az alperessel munkaviszonyban álló gépjárművezető károkozásáért az alperes felel a fenti jogszabályhely értelmében. Az alperes a kártérítési felelősség alóli mentesülése érdekében arra is hivatkozott, hogy érvényes kötelező felelősség biztosítással rendelkezett a balesetet időpontjában, így csak a felelősség biztosító lenne kötelezhető helytállásra. Ezzel kapcsolatban a törvényszék a következőkre kíván utalni. Felelősségbiztosítási szerződés esetén főszabály szerint a károsult igényét közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvényesítheti. (Ptk. 559. §
(2)bekezdés). A Ptk. 567. §
(3)bekezdésében írt felhatalmazás azonban lehetőséget ad arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás szabályait jogszabály a törvénytől eltérően állapítsa meg. Ennek megfelelően a baleset bekövetkeztének időpontjában hatályban volt 190/2004 (VI. 8.) Kormányrendelet 8. §
(1)bekezdése lehetővé tette, hogy a károsult a biztosítási szerződés keretei között kárigényét közvetlenül a károkozó gépjármű üzemben tartójának a felelősségbiztosítójával szemben érvényesítse. Ez a szabályozás azonban nem érinti a károkozónak a Ptk. szabályai alapján fennálló deliktuális felelősségét. A ... Bíróság a Bírósági Határozatok
- évi
- szám alatt megjelent eseti döntésében kimondta, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy a károsult (vagy vagyonbiztosítója) a felelősségbiztosító mellett a kötelező gépjármű felelősség biztosítással rendelkező károkozót is perelje az okozott kár megtérítésére. A károkozó és a felelősségbiztosítója - mint egyetemleges kötelezettek - egyetemlegesen felelnek. Az alperes tehát a kár megtérítése alól nem mentesülhet arra hivatkozással, hogy a kötelező gépjárműfelelősség biztosítás fennállására tekintettel csak a felelősségbiztosító kötelezhető helytállásra. Ugyancsak nem releváns ebből szempontból az, hogy a ...., a ...Kormánya illetve a ... Állam követett-e el mulasztást a...felügyeletével illetve jogi szabályozással kapcsolatban. A Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján a felperest terhelte kára összegszerűségének bizonyítása is. A Ptk. 355. §
(4)bekezdése szerint kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást, vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A felperes a gépjárművében keletkezett kárt német szakértővel felmérette, illetve erre vonatkozóan a perben igazságügyi szakértői bizonyítás elrendelését kérte. A felperes bizonyítási indítványára kirendelt ... igazságügyi műszaki szakértő megerősítette a német szakértő azon megállapítását, hogy a felperesi gépjármű javítása nem gazdaságos, így az totálkárosnak minősül. Megerősítette azt is, hogy a német szakértő által készített szakvélemény megállapításai reálisak és a német viszonyoknak megfelelő értékeket tartalmaznak. A német szakértő a gépkocsi értékét 21.200 euróban határozta meg, míg a maradvány értéket 5.000 euróra becsülte. Ennek alapján a gépkocsiban keletkezett kár összegét 16.200 euróban állapította meg. A felperes időközben értékesítette a gépjármű roncsot 2700 euróért
- július
- napján, melynek igazolására csatolta az adásvételi szerződést és annak magyar fordítását is. Az alperes vitatta azt, hogy a felperes kárának euróban történő megtérítése iránti igénye megalapozott lenne. Álláspontja szerint a felperes magyar állampolgár, ... is állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik, ezért a vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést belföldi pénznemben kell megtéríteni annak érdekében is, hogy az árfolyamveszteségből származó terheket ne háríthassa át a másik félre. A felperes azonban a perben bizonyította, hogy életvitelszerűen ...él. Csatolta ...lakásbejelentő lapját, végleges munkavállalási engedélyét, valamint azok magyar fordítását is. A felperes gépjárművét ...helyezték forgalomba, azon német rendszám volt, a felperes ... rendelkezett kötelező gépjármű felelősség biztosítással, és a gépjárművön német banki hitel volt, melyre vonatkozó okiratokat a ...... Kft ... számú iratanyaga tartalmazza. .... igazságügyi szakértő szakvéleményében kifejtette, hogy a gépkocsi kárkori értékét és roncsértéket is a ... viszonyokhoz képest reálisan állapította meg a ... szakértő és a gépkocsi ...honossága miatt azt magyar forgalmi értékkel, maradvány értékkel nem lehet helyettesíteni. Az alperes álláspontja szerint e vonatkozásban a szakértő kompetenciájába nem tartozó kérdésben nyilvánított véleményt, így annak figyelmen kívül hagyását indítványozta. A törvényszék álláspontja szerint a szakértőnek valóban nem képezte feladatát annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a felperes kára euróban vagy forintban térítendő e meg, azonban a szakértő ebben a körben adott nyilatkozatának figyelmen kívül hagyásával is a fenti bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy bár a felperes ... állampolgár totálkárossá vált személygépkocsiját a ... fennálló forgalmi és értékviszonyok között kell pótolnia, így indokolt kárának euróban történő megtérítése. A törvényszék megítélése szerint a felperes az előbb kifejtettek alapján kellően alátámasztotta azt is, hogy miért volt szükséges a gépjárművet ... szállíttatni és szakértővel felméretni. Ezért a törvényszék a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján kármegosztás alkalmazására nem látott lehetőséget. Tekintettel arra, hogy a Ptk. 355. §
(4)bekezdése alapján kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést kell megtéríteni, a törvényszék a felperest ért kár megállapításánál a gépjármű maradvány értékét nem a szakértő által becsléssel megállapított, hanem a felperes által elért vételáron vette figyelembe. A felperest ért kár mértékét tehát a törvényszék a következők szerint számította ki. A gépjármű német viszonyok szerinti 21.200.euró értékéből levonásba helyezve a gépjármű maradvány értékének értékesítése során befolyt 2700 eurót, a kár összege 18.500 euró, melyhez hozzá számítva a 700 euró szállítási költséget, a felperes kára 19.200 euróban határozható meg, melynek megfizetésére a törvényszék a rendelkező részben írtak szerint kötelezte az alperest. Ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, úgy az ez után fizetendő kamat mértékének meghatározása során a bírói gyakorlat szerint a jegybanki alapkamat alatt az adott idegen pénznemet kibocsátó ország központi bankja által meghatározott „irányadó kamatlábat" (referencia kamatlábat)" kell érteni. Ha a fizetést euróban kell teljesíteni, az irányadó kamatláb az ... Bank által alkalmazott kamatláb (... A törvényszék az alperes által fizetendő késedelmi kamat mértékét ennek megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozta meg. A felperes módosított keresetében a pert megelőzően általa igénybe vett németországi szakértő díját már nem kárként, hanem perköltségként kívánta érvényesíteni, mely után késedelmi kamat megfizetésére is kérte az alperes kötelezését. A Pp. 77. § első mondata szerint a bíróság a perköltség viselése felől az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt. A perköltség esedékessége tehát csupán a jogerős ítéletben megjelölt időpont elteltével áll be, ezért késedelmi kamat is csak ezután számítható utána, függetlenül attól, hogy a felperesnek a ...szakértői díjjal kapcsolatos kifizetési kötelezettsége korábban keletkezett. Ezért a törvényszék a felperes keresetének a ... szakértői díj, mint perköltség utáni késedelmi kamat megfizetésére irányuló részét elutasította. Az alperes túlnyomórészt pervesztes lett, ezért a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes perköltségének a megfizetésére, mely a ...szakértői vélemény beszerzésével kapcsolatban felmerült 1662 euróból a felperes által lerótt 382.000.forint illetékből, a felperes által előlegezett 99.000. forint szakértői díjból, továbbá a felperes jogi képviseletével felmerült és a 32/2003 (VIII. 22.) IM. rendelet 3. §
(1)bekezdésének a) pontja és
(6)bekezdése alapján mérlegeléssel megállapított 200.000.forint ügyvédi munkadíjból és 54.000 forint áfából, mindösszesen 735.000.- forintból áll. A fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
- január
- napján Dr. sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő