Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.129/2012/
- szám A Pécsi Ítélőtábla dr. Benedek János jogtanácsos által képviselt felperes neve (címe) felperesnek a Szűcs és Társai Ügyvédi Iroda képviselte alperes neve (címe) alperes ellen bér megfizetése és ingatlan kiürítése iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 14.G.21.442/2010/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, az alperest terhelő marasztalást 3.983.167,(hárommilliókilencszáznyolcvanháromezer-százhatvanhét) forintra, és ennek
- május 1.-étől a kifizetésig számított évi 20 %-os kamatára leszállítja, ezt meghaladóan - a helyiség birtokba adására irányuló kereseti kérelemre kiterjedően is - tekinti a keresetet elutasítottnak. Az alperes által az államnak fizetendő elsőfokú illetéket 238.900,(kettőszázharmincnyolcezer-kilencszáz) forintra leszállítja, és kötelezi az alperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 238.900,(kettőszázharmincnyolcezer-kilencszáz) forint fellebbezési illetéket. Az első- és a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes jogelődje az F. mint bérbeadó és az alperes, mint bérlő között G.-n
- november 30-án bérleti szerződés jött létre, mellyel a felperes jogelődje a kezelésében lévő G. T. u.
- szám alatti ..hrsz.-ú úgynevezett „D" épületben a bérlővel közösen kijelölt 32 m² alapterületű helyiséget, és egy ugyanezen ingatlanban .....hrsz.-ú épületben közösen kijelölt 292,8 m² alapterületű raktárhelyiséget
- január 1.-jétől kezdődően
- december 31.éig bérbe adja. A szerződést kötő felek
- december 13-án a bérlet tartamát
- január 1.-jétől
- december 31.-éig meghosszabbították.
- február 12-én a felperes jogelődje és az alperes között megállapodás jött létre, mely rögzítette, hogy a bérleti szerződés alapján az alperes felgyülemlett hátralékos tartozása
- február 10-én 2.452.471,- forint és kamatai. Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a tartozást legkésőbb
- május 31.-éig havonta egyenlő részletekben megfizeti azzal, hogy fizetési kötelezettsége elmulasztása esetén az egész hátralékos tartozás késedelmi kamataival együtt esedékessé válik, és a felperes jogelődje jogosult a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondani. Az alperes a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes jogelődje a
- szeptember 14-én kelt levelében a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondta, felszólítva egyúttal az alperest a bérlemény 3 napon belüli visszaadására.
- szeptember 18-i keltű levelében a felperes jogelődje az alperest tájékoztatta arról, hogy a visszaadásig terjedő időtartam alatt használati díjat köteles fizetni, melynek összege a bérleti és szolgáltatási díj összegével azonos.
- november 2-án a felperes jogelődje e-mail útján felszólította az alperest a tartozás megfizetésére és a bérlemény kiürítésére. Ezt követően az alperes jogi képviselője e-mailben azt közölte a felperessel, hogy
- november 15.-éig az alperes vállalja az ingatlan kiürítését. Az alperes a 31 m ² ...hrsz.-ú bérleményt
- november végén kiürítette, kulcsait a felperes jogelődjének átadta. Az alperes a felperesnek a bérleti szerződéssel kapcsolatban
- november 13-án 157.078,- forintot,
- január 22-én 16.926,- forintot, március 24án 322.548,- forintot és 496.552, forintot fizetett meg. A felperes a módosított keresetében
- augusztus 1.-étől szeptember 15.-éig bérleti és szolgáltatási díj címén fennálló 3.983.167,- forint,
- október 1.-étől
- április 30.-ig terjedő időre számított 2.191.266,- forint, és
- április 30-től augusztus 31.-ig terjedő időre számított 1.252.152,- forint használati díj és ennek
- augusztus 1.-jétől a kifizetés napjáig járó évi 20 %-os mértékű kamata megfizetésére, továbbá a ....hrsz.-ú épületben birtokban tartott 292,8 m² alapterületű helyiség 8 napon belüli kiürítésére kérte kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes a szerződésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a bérlemény rendeltetésszerű használatra nem volt alkalmas, és utalt arra, hogy
- november végén a bérlemény kulcsait a tulajdonosnak átadta. Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben adott helyt, kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes 7.426.585,- forintot, és ennek kamatait, továbbá a G., T. u.
- számú telephelyen a ....hrsz.-ú épületben a bérleti szerződéssel érintett 282,8 m² alapterületű helyiséget 15 napon belül kiürítve bocsássa a felperes birtokába, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes a G.-n,
- február 12-én kelt részletfizetési megállapodásban a
- február 10-i napjáig terjedő időszakra bruttó 2.452.471,forintban rögzített bérleti és szolgáltatási díjtartozását elismerte. A Ptk.
- §
(1)bekezdése és a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn. Az alperes bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, a bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a bérleti jogviszony fennállta alatt
- augusztus 1.-jétől a díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget. Az alperes és a felperes jogelődje közötti bérleti jogviszony az
- évi LXXVIII. tv. (Lt.)
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján megszűnt, ezen időponttól kezdődően az alperes a Ptk. 193. §
(1)bekezdése szerinti jogcím nélküli birtokos, aki az Lt. 36. § folytán alkalmazandó 20. §
(1)bekezdése szerint használati díjat köteles fizetni, melynek mértéke a helyiségre megállapított helyiségbérrel azonos összeg. Az elsőfokú bíróság nem tartotta megalapozottnak az alperesnek azt a hivatkozását, hogy a bérlemény nem volt rendeltetésszerű használatra alkalmas, ugyanis a perben egyetlen adat sem merült fel arra nézve, hogy az alperes a bérleti jogviszony tartalma alatt bármikor is kifogást emelt volna. Azt is megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az alperes 2009. november végén kizárólag az irodahelyiséget bocsátotta a felperes birtokbába, a ....hrsz. alatti raktárhelyiség visszaadására nem került sor, ezért a jogcím nélküli birtoklás időtartamára az alperes használati díjat köteles fizetni. A használati díj után a kamatot az elsőfokú bíróság a Ptk. 301. §
(1)bekezdése alapján határozta meg figyelemmel arra, hogy a felek bérleti díjra vonatkozó késedelmes kamatkikötése szerződés megszűnését követő használati díj tekintetében nem alkalmazható. Az ítélet ellen az alperes jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, az alperest az ítéletben foglalt jogkövetkezmények alól mentesítse, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítsa, valamint a perköltségben a felperest marasztalja. A fellebbezésében az alperes megismételte azt az előadását, hogy a bérlemény rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt már az átadás pillanatában. A bérbeadó nem tett eleget szerződéses és a Lt.
- és
- §-ában foglalt kötelezettségeinek, erre tekintettel az alperes a szerződéstől elállhat. Az alperes kifejezett és határozott elállási szándékát jelzi az is, hogy a bérlet kulcsait
- november végén a tulajdonosnak átadta. A fellebbezés a következők szerint részben megalapozott. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú bíróság az elsőfokú eljárás során csatolt okiratok és a cégnyilvántartás alapján a következőkkel egészíti ki: A felperes jogelődje a G.-n,
- szeptember 14-én kelt levelében a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondása mellett felszólította az alperest arra, hogy a bérleményt 3 napon belül, tiszta rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bocsássa birtokába. Amennyiben ez a fenti határidőre nem történik meg, az intézeti területre az alperes belépési engedélye megszűnik, a területre csak külön engedéllyel léphet be. A birtokba adás elmulasztása esetén a birtokba vétel érdekében a szükséges intézkedéseket a felperes jogelődje megteszi, a bérleményben fellelhető ingóságokat leltározza, jelzálogjoga alapján azokat értékesíti. A határidő lejárta után az ingóságok őrzéséért felelősséget nem vállal, a jogszabály szerinti használati díjat a birtokbaadás megtörténtéig kiszámlázza.
- november 2-án a felperes jogelődjének képviseletében eljáró B.J az alperes jogi képviselőjét kérte, hogy a helyiség kiürítése és a tartozás rendezése érdekében haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket, mert a helyiség lezárásával a következő héttől kezdődően nem tudnak várni. November 18-án B.J. e-mailben tájékoztatta az alperes jogi képviselőjét arról, hogy a kiürítés nem történt meg, a helyiségeket lezárja, és a korábbi felszólításban foglalt intézkedéseket megteszi. A bérleti szerződés felmondásakor az alperesek 3..983.167,- forint bérleti és szolgáltatási díj tartozása állt fenn. A felperes jogelődje végelszámolással szűnt meg. A végelszámolás befejezéséről szóló zárójelentésben a végelszámoló, S.M. rögzítette, hogy 2009-ben a lefolytatott egyeztetés sorozatot követően engedményezési szerződést írt alá a felperessel, amelynek alapján az intézet a F.M., mint az F. főhatósága, és az M.. Zrt., mint az F.Kht. „v.a." feletti tulajdonosi jogok gyakorlója jóváhagyó ellenjegyzésével átveszi a végelszámolással megszűnő társaság szolgáltatási szerződéseiből származó jogokat és kötelezettségeket. A szerződés alapján a szerződéses jogutód vagyonkezelőként 57 db szerződés esetén lép
- január 1.-jétől a végelszámolással megszűnő társaság helyébe. A zárójelentés 3.
- pontjában rögzíti, hogy a zárómérleg piaci értéken tartalmazza a vagyont, melyből 17.055.924,- forint a követelések értéke. A zárójelentés melléklete a
- december 31-ei banki zárónapon a kinnlevőségek, követelések között
- sorszám alatt jelöli meg az alperessel szemben bérleti jogviszonyból származó 3.945.111,forint követelést, az összesen 17.055.147,- forint összegű követelések részeként. A M. Zrt. 114/2010.(II.23.) számú alapítói határozatában az Áht. 100/P. §
(3)bekezdése alapján jóváhagyta az F.K.T.„v.a." által benyújtott engedményezési szerződést, az abban megjelölt szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek az F. részére történő ingyenes engedményezését. A vagyonfelosztási javaslatnak megfelelően 17.055.147,- forint értékben a követelések összege a későbbiekben az F.-hez, mint engedményeshez fog befolyni. Az így kiegészített tényállásra tekintettel a felperes használati díj és birtokbaadás iránti keresete - az alábbi okok miatt - alaptalan. A bérleti szerződés
- pontjában a szerződő felek kikötötték, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles a bérleményt a bérbeadó birtokába rendeltetésszerű tovább használatra alkalmas állapotban visszabocsátani, cserehelyiségre, vagy más elhelyezésre nem tarthat igényt. Kikötötték azt is, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv és a helyiségek hasznosítására vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint ingatlan vagy lakás bérbeadóját a hátralékos bér és járuléka erejéig a bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain zálogjog illeti meg. A
(2)bekezdés szerint a bérbeadó mindaddig, amíg e zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását. A felperes jogelődje a bérleti jog megszűnése után értesítette az alperest arról, hogy zálogjogával élni kíván, ha az alperes ingóságait nem szállítja el, a helyiséget lezárja, és zálogjogát érvényesíti. A felperes jogelődje az alperes jogi képviselőjét felszólította, hogy a helyiség kiürítése és a tartozás rendezése érdekében haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket, mert a helyiség lezárásával a következő héttől kezdődően a felperes jogelődje nem tud várni. A
- november 2-án írt emailjében B.J. az alperes jogi képviselőjét arról tájékoztatta, hogy a helyiségeket lezárja, és a korábbi felszólításban foglalt intézkedéseket megteszi. A bérelt helyiségek tehát e nyilatkozatokra tekintettel a felperes jogelődjének rendelkezése alá kerültek, a felperes jogelődje a helyiség lezárásával - formális átadás-átvételi eljárás nélkül - birtokba vette a bérleményt, ezért - az időközben vagyonkezelővé vált felperes a helyiségek birtokba adását nem kérheti, illetve az ingatlan jogcím nélkül használatára hivatkozva az alperestől
- január 1-től, saját jogán, mint kezelő használati díjat sem igényelhet, mert az alperes az ingatlannak nem birtokosa. A bérleményben hagyott ingóságokat a felperes az alperessel történt közlése szerint zálogjogával élve visszatartotta, e tény azonban az alperes használati díj fizetési kötelezettségét nem alapozza meg, az ingóságok tárolásával kapcsolatban felmerült esetleges igény pedig e pernek nem volt tárgya. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). A 329. §
(1)bekezdése szerint az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. A felperes jogelődje és az alperes közti bérleti szerződés a felperesi jogelőd végelszámolással történő megszűnését megelőzően megszűnt, a felperes bérleti szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jogelődtől nem szerezhetett. A felperes engedményesként
- december 31-ét megelőző időszakra a reá engedményezett 3.945.111,- forint követelést érvényesítheti, amely összeg
- szeptember 15-ig, azaz a bérleti szerződés felmondásáig felperesi jogelődnek járó bérleti és szolgáltatási díjat takarja. Ezt meghaladó -
- december 31-ig a jogelődöt megillető - követelés engedményezését a felperes nem igazolta, az erre az időszakra érvényesített követelése ezért alaptalan. A bérleti szerződés felmondásáig járó bérleti díj megfizetése alól az alperes a fellebbezésben és az elsőfokú eljárásban felhozott indokokkal sem mentesülhet, egyrészt azért, mert a bérlemény rendeltetésszerű használatra való alkalmatlanságára és a félperes hibás teljesítésére a Ptk.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel a bérleti szerződés megszűnése után nem hivatkozhat, mivel korábban, a hibák felismerésekor jogfenntartó nyilatkozatot nem tett, és a bérlemény folyamatos használatával a felperes teljesítését elfogadta, másrészt pedig azért sem, mert nem terjesztett elő a felperessel szemben elbírálható, a bérleti díj fizetési kötelezettsége, vagy annak mértékére kiható szavatossági igényt sem. Mivel a másodfokú bíróság a felmondást követő időre felperesi keresetet elutasította, az alperes elállással, kulcsátadással kapcsolatos felvetései okafogyottá váltak. Az alperes jogi képviselője
- november 12-én kelt
- sorszámú beadványában tájékoztatta a másodfokú bíróságot arról, hogy az alperes
- február
- napjától kezdődően végelszámolás alatt áll, így a társaság képviseletére kizárólag a végelszámoló jogosult. A másodfokú bíróság a tárgylásra a
- április 27-én kelt
- sorszámú végzésével az alperes jogi képviselőjeként dr. Sz.V. ügyvédet idézte meg, aki a
- április 10-én kelt beadványában kérte a tárgyalás megtartását. Az a körülmény, hogy az alperes már az idézés kézhezvételét megelőzően végelszámolás alá került, nem befolyásolja a jogi képviselő személyét. Az alperes korábbi ügyvezetője a Szűcs és Társai Ügyvédi Irodának szabályszerű meghatalmazást adott, amely a meghatalmazás visszavonásáig hatályban marad. A fellebbezési tárgyalás megtartásának ezért nem volt akadálya. A fenti indokokra figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését fellebbezett részében - részben megváltoztatta, és a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről arra tekintettel, hogy a pervesztesség és pernyertesség aránya között nincsen számottevő különbség. A feljegyzett illetékből 238.900,-forint kereseti, és 238.900,- fellebbezés illetéket az alperes köteles megfizetni, a feljegyzett illeték fennmaradó részét a 6/1986.(VII:26.) IM rendelet 13. §-a alapján a felperes személyes illetékmentességére tekintettel az állam viseli. P é c s, 2012. november 14. Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Zóka Ferenc s.k. előadó bíró, Dr. Gyöngyösiné Dr. Antók Éva s.k. bíró