DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.388/2012/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. B. A. pártfogó ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Görömbei Zoltán ügyvéd (címe) által képviselt .... Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet (címe) alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 10.P.20.640/2011/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 25 000 (huszonötezer) Ft másodfokú perköltséget. A felperes pártfogó ügyvédjének a díját az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperest a szabadságvesztés büntetésének végrehajtása során
- október hó
- és november hó
- napjai között az alperesnél tartották fogva a
- számú, a nyilvántartás szerint nemdohányzó zárkában, amelyben két erősen dohányzó elítélt is volt. Ezt az idült asztma és többszörös allergia megbetegedésben szenvedő felperes a felügyeletnek és a nevelőnek több alkalommal is jelezte. A felperes
- decemberében a BV. Központi Kórházában történt vizsgálatánál a korábbiakhoz (2008.) képest állapotváltozást, rosszabbodást nem jegyeztek fel, ebből következően pedig a dohányzó zárkában való elhelyezés maradandó egészségromlást vagy megbetegedést nem okozott. A felperes kártérítési igényét az alperes elutasította (42/133/5/2011.), amely határozat átvételét követő 30 napon belül előterjesztett keresetében a jogsértés megállapítása mellett az alperest eredetileg 2 450 000 Ft, majd módosított keresete szerint 1 001 000 Ft kártérítés és annak
- november hó
- napjától járó késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte a jogalap hiánya miatt. Az elsőfokú bíróság a
- sorszám alatt meghozott ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes személyiségi, azon belül az egészséghez fűződő jogát, amelyet meghaladóan a keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 80 000 Ft perköltséget, míg a le nem rótt 147 000 Ft kereseti illetéket, a meg nem fizetett 90 125 Ft szakértői díjat és a felperes pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli. Határozatának indokolása szerint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló
- évi
- tvr. (Bvtvr.)
- §-ának
(1)bekezdése értelmében a szabadságvesztés végrehajtása során az elítéltet ért kárért a Ptk. szerint a bv. szervezet felelős. A Bvtvr. 46. §-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján az elítélt részére egészséges és kulturált elhelyezést kell biztosítani. A nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló
- évi XLII. törvény
- és
- §-aira, valamint a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályairól a büntetés-végrehajtási szervezetnél címmel kiadott 17/
- (XI. 18.) IM rendelet
- és
- §-aira is figyelemmel büntetés-végrehajtási intézetben dohányzó és dohányfüst-mentes zárkát kell kijelölni. Ezen rendelkezéssel a jogalkotó célja az volt, hogy a dohányzó és nemdohányzó elítéltek ne kerüljenek közös zárkában elhelyezésre, tehát az alperesnek is elkülönítetten kellett volna tartania a dohányzó és nem dohányzó elítélteket. A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/
- (VII. 12.) IM rendelet
- §-a kimondja: a fogvatartott személyiségi jogainak védelmét a büntetés-végrehajtási szervezetnek, továbbá a végrehajtásban közreműködő, illetve az azt segítő szerveknek és személyeknek is biztosítania kell. A rendelet
- §-a
(2)bekezdésének m) pontja szerint a házirend tartalmazza a dohányzással kapcsolatos rendelkezéseket. Az elsőfokú bíróság hivatalos tudomása alapján az alperes házirendjének II/
- pontja rendelkezik úgy, hogy a nemdohányzó zárkában történő elhelyezést az intézet csak lehetőségei szerint tudja biztosítani. A Bvtvr.
- §-ának
(1)bekezdése szerint az elítélt jogosult a higiéniai feltételeknek megfelelő egészséges elhelyezésre, az egészségi állapotának és a szabadságvesztés végrehajtása alatti tevékenységének megfelelő élelmezésre, valamint egészségügyi ellátásra. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes eleget tett a fenti előírásoknak a felperes elhelyezése során, mert a
- számú zárka nemdohányzóként került feltüntetésre. Ugyanakkor a zárkában két fogvatartott erősen dohányzott, amellyel összefüggésben az alperes kötelezettsége lett volna a házirend betartatása, aminek elmulasztása miatt megsértette a felperes egészséghez fűződő jogait. A perbeli szakvélemény szerint ezen hét napos fogvatartás miatt a felperesnél állapotrosszabbodás nem alakult ki, egészségromlás nem következett be, ilyet a felperes bizonyítani nem tudott, ezért a kártérítés megfizetésére irányuló keresetét az elsőfokú bíróság elutasította, és őt a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján marasztalta az alperes költségeiben. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet részbeni megváltoztatásával az alperes marasztalását kérte 1 001 000 Ft kártérítésben és annak járulékaiban. Álláspontja szerint a kártérítéshez szükséges valamennyi feltételt bizonyította, s a törvény nem is kívánja meg, hogy a személyhez fűződő jogainak megsértésén túl további következményt is igazoljon, a kártérítéshez önmagában elegendő a jogsérelem bekövetkezte. Utalt arra, hogy a szakvélemény is rögzítette: közvetlenül az eset után szubjektív panaszokkal jelentkezett az orvosi vizsgálatra. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Az ítélőtábla a Pp. 253. §-ának
(3)bekezdésére figyelemmel fellebbezés hiányában nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletének a személyiségi jogsértést megállapító részét, míg a fellebbezést alaptalannak találta a következők szerint: Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, amelyből levont jogi következtetéseivel is egyetértett az ítélőtábla. A felperes fellebbezésében írtak miatt emeli ki az ítélőtábla, hogy ő a nem vagyoni kártérítésre okot adó immateriális hátrányát szubjektív panaszaiban jelölte meg, amit sem a
- december hónapban történt orvosi vizsgálata, sem pedig a perben lefolytatott szakértői bizonyítás nem támasztott alá. A felperes nem bizonyított előadása ezért nem volt alkalmas részére nem vagyoni kártérítés megállapítására, ehhez szükséges lett volna ugyanis olyan konkrét immateriális sérelmet bizonyítani, ami a kompenzáció ezen módjának alkalmazását indokolta volna. A személyiségi jogsértés önmagában ugyanis nem vagyoni kártérítési kötelezettséget nem alapoz meg. A jogellenesség mellett a kártérítés további feltétele olyan nem vagyoni hátrány keletkezése, amelynek kiegyenlítése, kompenzálása csak pénzbeli előny nyújtásával biztosítható. A felperes a perben ilyen nem vagyoni hátrányt a fentiek szerint nem igazolt. Az effektíve dohányzó zárkában történt elhelyezés eltűrése számára nem lehetett annyira megterhelő, ami önmagában - további hátrány bizonyítása nélkül - a nem vagyoni kártérítési igényét megalapozhatta volna. A Ptk.
- §-a
(1)bekezdésének e) pontja értelmében, akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A Ptk. 84. §-ának
(1)bekezdésében felsorolt szankciók közül csak az e) pont alatti a szubjektív jellegű, amelynek értelmében alkalmazandó kártérítési szabály is a szubjektív jellegű felelősség Ptk. 339. §-ának
(1)bekezdésében rögzített szabálya, eszerint pedig a kártérítési felelősség megállapításához szükséges konjunktív feltételek a kár, a jogellenes magatartás, a kettő közötti okozati összefüggés és a károkozó magatartásának a felróhatósága. Lévén összefüggő feltételekről szó, bármelyik hiánya kizárja a kártérítési felelősség megállapíthatóságát. A kártérítési felelősség megállapításához szükséges konjunktív feltétel hiánya kizárta az alperes marasztalását, miáltal megalapozottan került sor a felperes kártérítési keresetének az elutasítására, ezért az ítélőtábla az első fokú ítélet fellebbezett részét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta a Pp. 254. §-ának
(3)bekezdése szerint annak helyes indokai alapján. A felperes a fellebbezési eljárásban teljesen pervesztes lett, ezért az ítélőtábla őt kötelezte a jogi képviselővel eljárt alperes költségének megtérítésére a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint. Az ügyvédi munkadíjban jelentkező perköltség összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §-a
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése alapján állapította meg; a teljesítési határidő a Pp. 217. §-ának
(1)bekezdésén alapul. A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a pervesztes felperes személyes költségmentessége okán a költségmentesség bírósági eljárásban való alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli, ahogy az őt képviselő pártfogó ügyvéd díját is a jogi segítségnyújtásról szóló
- évi LXXX. törvény 11/A. §-ának
(2)bekezdése alapján (Pp. 87. §-ának
(2)bekezdése). Debrecen,
- november hó
- napján dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. a tanács elnöke, dr. Bakó Pál sk. előadó bíró, dr. Szűcs Lajos sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő