Gfv.30003/2012/5 – Kúria

(1),

1. XLIX. Tv.
2. §

(2)Gfv.VII.30.003/2012/5.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Jámbor László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Boda Róbert ügyvéd által képviselt alperes ellen kezességből eredő tartozás megfizetése iránt a Marcali Városi Bíróság előtt 3.G.20.320/

1. számon indult és a Somogy Megyei Bíróság 3.Gf.20.698/2011/
2. számú ítéletével befejezett perben az alperes felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (Negyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget és az államnak felhívásra 89.700 (Nyolcvankilencezerhétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes és a V Kft.
3. január 2-án együttműködési megállapodást kötöttek egymással. E szerződésben a felperes azt vállalta, hogy készletéből folyamatosan biztosítja a V Kft. áruellátását, maximum 1.500.000 forint értékig. A V Kft. 2008-ban a felperestől eladásra átvett cipők vételárát részben késedelmesen, részben egyáltalán nem fizette meg a felperesnek. Az alperes és a V Kft. között
4. szeptember 15-én létrejött szerződésben az alperes készfizető kezesi kötelezettséget vállalt a V Kft-nek a felperes felé fennálló 1.494.900 forint és késedelmi kamatai tartozására. A felperes
5. december 22-én fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő a bíróságnál a V Kft. mint kötelezettel szemben 1.661.100 forint és járulékai megfizetésére. A fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően a Somogy Megyei Bíróság
6. január 26-án közzétett 4.Fpk.14-08-00448/
7. számú végzésével elrendelte a V Kft. felszámolását. A felperes erre való hivatkozással a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét
8. május 18-án akként módosította, hogy követelésének összegszerűségét 1.494.900 forintra csökkentette, egyúttal a V Kftval egyetemlegesen kérte kötelezni jelen per alperesét. Az ellentmondás miatt perré alakult eljárásban a V Kft-vel mint I. rendű alperessel szemben a pert az elsőfokú bíróság
9. május 4én kelt végzésével megszüntette, az adós egyszerűsített felszámolási eljárást követő megszüntetésére, a cégjegyzékből történt törlésére tekintettel. A felperes módosított keresetében már csak az alperes kötelezését kérte 1.494.900 forint és járulékainak megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy a
10. szeptember 15-én megkötött készfizető kezesi szerződés alapján a V Kft. tartozását a Ptk.
11. §

(2)bekezdése szerint az alperesnek kell megfizetnie. Az alperes a kereset elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy a felperes a keresetben megjelölt tartozásának fennállását nem bizonyította, követelését a felszámolási eljárásban nem érvényesítette. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetben megjelölt összeg és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. Megítélése szerint az alperes kezességvállalásáról kiállított okirat - a perben beszerzett egyéb bizonyítékokkal együtt - minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy az alperes a V Kft-nek a felperessel szemben fennálló tartozásáért és annak kamataiért vállalt készfizető kezességet, a Ptk. 274. §

(2)bekezdése alapján tehát köteles azt megfizetni. A készfizető kezesi szerződés alapján a felperes közvetlenül fordulhatott követelésének érvényesítése érdekében az alperes ellen, függetlenül attól, hogy a főkötelezettel szemben később felszámolási eljárás indult. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét, annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. A fellebbezésben előadott indokokra tekintettel hangsúlyozta: a Legfelsőbb Bíróság 1/

1. (VII. 30.) sz. PJE határozata egyértelmű iránymutatást tartalmaz a készfizető kezessel szembeni igények érvényesíthetőségéről. Ennek értelmében ilyen igényt attól függetlenül lehet érvényesíteni, hogy a főkötelezett ellen felszámolási eljárás indul-e, illetve abban a jogosult a főkötelezettel szembeni igényét hitelezői igényként bejelentette-e. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, így érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A per során már előterjesztett kifogására változatlanul hivatkozott: mivel az adós ellen vagyonjogi pert - a felszámolási eljárás hatálya miatt - nem lehetett volna megindítani, ebből következően ezt az igényt a kezes ellen sem lehet érvényesíteni. A jogerős ítélet ezért a Ptk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a bírósági gyakorlat következetes abban, hogy a készfizető kezes önállóan perelhető, az ellene indított eljárás független az egyenes adós ellen időközben indított esetleges eljárásoktól. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. A Legfelsőbb Bíróság 1/

1. számú PJE határozatának indokolása szerint a készfizető kezesi szerződés jellegzetessége, hogy a jogosult közvetlenül fordulhat követelésének érvényesítése érdekében a készfizető kezes ellen. Igénye érvényesítésének nem feltétele, hogy a követelését a főkötelezettel szemben (akár a készfizető kezessel együttes perlés útján, akár önállóan) érvényesítse. Együttes perlés esetén irányadó a Cstv.
2. §

(2)bekezdése, mely szerint a felszámolás kezdő időpontja előtt az adós ellen indult perek ugyan a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak, de a pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a felszámolási eljárásban a hitelezői igénybejelentés és a nyilvántartásba vételi díj megfizetése alól. A készfizető kezessel történő együttes perlés tehát nem akadályozza meg a felszámolási eljárásban a főkötelezettel szembeni jogvesztést, amennyiben a jogosult az igénybejelentést elmulasztja. A jogegységi határozat értelmében nem vitatott, hogy a jogvesztést követően az egyszerű kezeshez hasonlóan a készfizető kezessel szemben sem lehet igényt érvényesíteni. Ez következik a kezesség járulékos jellegéből, amit a Ptk-nak a kezességre vonatkozó szabályai annyiban konkretizálnak (273. §

(3)bekezdés), hogy már a bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben sem lehet a követelést bírósági úton érvényesíteni. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy az adóssal szemben mikor következett be a jogvesztés, és ez alapján az alperes - a hivatkozott jogegységi határozat szerint - érvényesíthet-e a Ptk. 273. §

(1)bekezdése szerinti kifogást. A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint az adós ellen a felszámolás elrendelésére

1. január 26-án került sor. Az akkor hatályos csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló
2. évi XLIX. törvény (Cstv.)
3. §-a szerint a hitelezői igények bejelentésére egy éves határidő állt rendelkezésre. Az 1/
4. számú PJE határozat III. pontjában kifejtettek szerint ezen határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A felperes az alperessel szemben
5. május 18-án terjesztette elő fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét, mely kérelem előterjesztésének a Pp.
6. §

(5)bekezdése szerint ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél előterjesztésének. A perbeli esetben tehát a felperes mint jogosult a készfizető kezes ellen az adóssal szembeni jogvesztés bekövetkezése (

1. január) előtt indított eljárást. A fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásban - figyelemmel az 1/
2. számú PJE határozatban is kifejtettekre - az adóssal szemben az eljárás megindítását követően bekövetkezett jogvesztésnek már nem lehetett kihatása a készfizető kezes teljesítési kötelezettségére, mivel az eljárás megindulásakor a követelés az adóssal szemben érvényesíthető volt. Ebből következik az is, hogy az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg: az alperesnek a Ptk.
3. §

(1)bekezdése szerinti kifogása alaptalan volt. A fent kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.

1. § /2/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban való pervesztessége miatt a Kúria az alperest kötelezte a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint - figyelemmel a 32/

1. (VIII. 22.) IM rendelet
2. §

(2),

(5)és

(6)bekezdéseire - a felperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségei megfizetésére. Az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján a pervesztes alperes köteles megfizetni az államnak, külön felhívásra. Budapest,

1. október
2. Dr.Vezekényi Ursula sk.a tanács elnöke Dr.Osztovits András sk.előadó-bíró Dr.Csőke Andrea sk.bíró