Pfv.20027/2012/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közgyűlési határozat érvénytelensége csak a jogvesztő határidőn belül hivatkozott okból vizsgálható. Pfv.IX.20.027/2012/6.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Jakab Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Turek Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt 24.P.XII.21.135/

1. számon indult és a Fővárosi Bíróság 53.Pf.638.992/2010/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perben a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Bíróság 53.Pf.638.992/2010/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 12.700 (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes
4. április 8-án érkeztetett keresetében a
5. február 8-án meghozott
6. napirendi pontban szereplő
7. számú határozat és a
8. napirendi pontban szereplő
9. számú határozat érvénytelenségének megállapítását kérte. A
10. napirendi pontban szereplő
11. számú határozatban arról döntött a közgyűlés, hogy a felperes tartozásának behajtása érdekében a törvényben előírt lépések megtételére az IB elnökét megbízza. A
12. napirendi pontban szereplő
13. számú határozatban pedig a tulajdonostársak az IB díjazásának felemeléséről döntöttek. A felperes keresetében többek között arra hivatkozott, hogy a közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, megsértve ezzel a társasházakról szóló
14. évi CXXXIII. törvény (Tht.)
15. § /2/ bekezdésében írtakat, mivel nem kapta meg a törvényben írtaknak megfelelően a meghívót a közgyűlés napja előtt 8 nappal. A Budai Központi Kerületi Bíróság
16. július 7-én kelt ítéletével megállapította, hogy az alperes
17. február 8-án megtartott közgyűlésén a
18. számú napirend körében meghozott
19. számú közgyűlési határozat érvénytelen. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, rendelkezett az elsőfokú perköltség viseléséről. Ítéletében többek között kifejtette, a közgyűlés összehívására szabályszerűen került sor a Tht.
20. § /2/ bekezdésében meghatározott határidőn belül. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Tht.
21. § /2/ bekezdésében foglaltakat sérti a
22. számú napirendi pont körében meghozott
23. számú közgyűlési határozat, mivel az nem tartalmazza a felperes közös költség tartozásának összegét és a végrehajtandó intézkedéseket sem. Mindkét peres fél fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 53.Pf.638.992/2010/
24. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította, a felperest terhelő elsőfokú perköltség összegét felemelte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rendelkezett a másodfokú perköltség viseléséről. Ítéletében többek között kifejtette, az elsőfokú bíróság nem sértett sem eljárási, sem anyagi jogi szabályt, amikor hivatalból nem vizsgálta, mely tulajdonostársak részére nem került a közgyűlési meghívó megküldésre. Amennyiben pedig a felperes arra hivatkozik, hogy az alperes megsértette a Tht.
25. § /1/ bekezdésében írtakat, azt is meg kellett volna jelölnie, hogy kik azok a tulajdonostársak, akik a meghívót nem kapták meg megfelelő módon és időben. Álláspontja szerint az alapító okiratnak a meghívó megküldésére vonatkozó rendelkezése a Tht.
26. § /2/ bekezdése értelmében hatálytalan, mert a Tht.
27. §-a határozza meg az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit, és a kötelmi jogi rendelkezéseket kizárólag az SzMSz-ben lehet rendezni. A jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, másodlagosan a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását kért. Kifejtette, a
28. február 8-i közgyűlés nem szabályszerűen került összehívásra, mivel nem valamennyi tulajdonostársat értesítették. Nem a felperes kötelezettsége annak megjelölése, hogy kik azok a tulajdonostársak, akik nem kaptak meghívót. Ezeknek az adatoknak a birtokában az alperes van. A bíróságok akkor jártak volna el jogszerűen, ha a kötelezik az alperest a közgyűlési meghívó kézbesítése szabályszerűségének igazolására. A becsatolt meghívó átvételét igazoló okirat csak néhány tulajdonostárs vonatkozásában bizonyítja a meghívó átadását. Az alapító okiratban tovább lehet szigorítani - álláspontja szerint - a Tht-ban a közgyűlési meghívó elküldésére vonatkozó szabályokat. Összegzésképpen a felperes az alperes
29. február 8-án megtartott közgyűlésen hozott valamennyi határozat érvénytelenségének a megállapítását kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában történő fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felülvizsgálati kérelemben felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. A Kúria rögzíti, csak a
30. napirendi pont alatt
31. szám alatt hozott, illetve a
32. napirendi pont alatt
33. szám alatt hozott határozatok tekintetében vizsgálta, vizsgálhatta azt, hogy ezen közgyűlési határozatok érvénytelensége megállapítható-e, ezen körön kívül eső közgyűlési határozatok tekintetében a felperes keresetet nem terjesztett elő, így a peres eljárás tárgyát ezek a határozatok nem képezték, így a felülvizsgálati eljárás tárgyául sem szolgálhattak. A Kúria hangsúlyozza a Tht.
34. § /1/ bekezdése értelmében a közgyűlési határozat meghozatalától számított 60 napos anyagi jogi jogvesztő határidőn belül kell a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet előterjeszteni. A 60 napos határidő elteltével újabb érvénytelenségi okokra nem lehet hivatkozni. A felperes a törvényes határidőn belül benyújtott keresetében azt állította többek között, hogy a perbeli közgyűlésre a meghívót nem kapta meg. Nem volt olyan előadása, hogy más tulajdonostársak sem kaptak meghívót. Az alperes egyértelműen igazolta, hogy a közgyűlési meghívót a felperesnek
35. január 29-én postára adta, amit a címzett
36. február 1-én kézhez vett. Az alperest nem terhelte - figyelemmel a kereseti kérelem tartalmára - valamennyi tulajdonostárs vonatkozásában annak bizonyításának kötelezettsége, hogy a meghívót szabályszerűen megküldte. Amennyiben a felperes keresetében arra hivatkozott volna, hogy rajta kívül más sem kapott meghívót, vagy nem időben kapták meg a meghívót, tételesen meg kellett volna jelölnie legalább egy tulajdonostársat, aki a meghívót nem kapta meg, vagy nem időben kapta meg. Állítását pl. tanúmeghallgatás útján bizonyíthatta volna, míg az alperes tipikusan okiratokkal igazolhatta volna azt, hogy az adott tulajdonostárs a meghívót szabályszerűen kézhez vette. A Tht. rendelkezéseit szigorító alapító okirati rendelkezéssel összefüggésbe a Kúria ugyancsak osztotta a másodfokú bíróság álláspontját. A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá, hogy az alperes
37. december 2-án kelt alapító okiratának azok a rendelkezései melyek ellentétesek a Tht.
38. §-ában írtakkal, így többek között a közgyűlés összehívására vonatkozó rendelkezések, a Tht.
39. § /2/ bekezdése alapján hatályukat vesztették és helyébe a Tht. rendelkezései léptek. Abban egyetért a Kúria a felperessel, hogy az SzMSz-ben a Tht.
40. §-ának /2/ bekezdésében írt rendelkezések, így a meghívó megküldésére vonatkozó szabályok tovább szigoríthatóak, de erre a szigorításra csak az SzMSz-ben lenne lehetőség, ilyen tartalmú SzMSz rendelkezésre pedig a felperes nem hivatkozott. A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
41. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
42. § /1/ bekezdése folytán irányadó
43. § /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperest részére felülvizsgálati perköltség megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
44. § /3/ és /5/ bekezdése alapján ÁFA-val növelten határozott meg. Budapest,
45. szeptember
46. Dr.Vezekényi Ursula sk.a tanács elnöke Dr.Turcsánné dr.Molnár Katalin sk.előadó-bíró Dr.Osztovits András sk. bíró