Pf.20393/2011/9 – Győri Ítélőtábla

A Győri Ítélőtábla Pf.I.20.393/2011/9.szám A Győri Ítélőtábla dr.Horváth Benedek ügyvéd által képviselt felperesnek I.r., dr.Hováth Zoltán ügyvéd által képviselt II.r., dr.Fekete Anna ügyvéd által képviselt III.r., ... által képviselt IV.r., dr.Gyarmati György ügyvéd által képviselt V.r. alperesek ellen házassági vagyonközösség megszüntetése iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt folyamatba tett perében Tatabányán, 2011.évi július hó 5.napján 10.P.21.107/2010/45.szám alatt hozott és 48.sorszám alatt kijavított ítélet ellen az I.r. alperes részéről

1. és 59.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles az I.r. alperes megfizetni a felperesnek és a III.r. alperesnek 15 napon belül fejenként 100.000 - 100.000 (egyszázezer - egyszázezer) forint másodfokú perköltséget. Köteles az I.r. alperes az illetékügyben eljáró hatóság felhívásában írt időben és módon megfizetni az államnak 900.000 (kilencszázezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság kijavított, fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes és az I.r. alperes között az ingóságok és az ingatlanok vonatkozásában a házastársi közös vagyont megosztotta akként, hogy a felperes tulajdonába 6.327.000 forint, míg az I.r. alperes kizárólagos tulajdonába 9.408.000 forint értékű ingóságot adott. Egyben kötelezte az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.031.000 forint értékkiegyenlítést. A felperes bérlőtársi jogviszonyát a 1..szám alatti ingatlan vonatkozásában megszüntette, kötelezte az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek további 1.605.900 forintot. Az I-II-III.sorszámú ingatlanokon fennálló közös tulajdont árverés útján szüntette meg. Az I.számú ingatlan legkisebb árverési vételárát 69.000.000 forint, a II.számú ingatlanét 46.000.000 forint, míg a III.sorszámú ingatlan legkisebb árverési vételárát 2.100.000 forintban állapította meg. Kötelezte az I.r. alperest, hogy mindhárom ingatlanból az ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül költözzön ki. Megállapította, hogy az I.számú ingatlanból befolyó árverési vételár a felperest és az I.r. alperest 1/3 - 2/3, a II. és III.számú ingatlan vonatkozásában 1/2 - 1/2 arányban illeti meg. Rendelkezett az árverési vételár felosztásáról akként, hogy a "A" település belterület "a.".hrsz.-ú ingatlan árverése során befolyt vételárból elsődlegesen a II.r. alperes javára fennálló 103.390 svájci frank kölcsön és járulékai követelés sikeres értékesítése napján fennálló aktuális összegét, míg a "B" települési "b." .hrsz.-ú ingatlan árverése során befolyt vételárból először az V.r. alperest illető 111.334 svájci frank kölcsön és járulékai árverési értékesítése napján fennálló aktuális összegét kell kiegyenlíteni. Rögzítette, hogy mindhárom ingatlanban fennálló felperesi és I.r. alperesi tulajdoni hányadára az ítéletben foglaltak szerinti összegekben zár alá vétel került bejegyzésre. Megállapította, hogy a II. és V.r. alperesek követeléseinek teljes kielégítését követően fennmaradó arányosan felperesre, illetve I.r. alperesre jutó vételár részekből először a IV.r. alperes javára bírósági letétbe kell helyezni 12.394.215 forintot mindkét félnek jutó vételárból. A felperesnek jutó vételárrészből a Győri Városi Bíróság javára 1.600.000 forint, míg az I.r. alperesnek jutó vételárrészből szintén a Győri Városi Bíróság javára 700.000 forint összeget, valamint ezeknek árverési értékesítés napján fennálló járulékait bírósági letétbe kell helyezni. Az ezt követően fennmaradó vételárat kell az I.pontban foglaltak szerint a felperes és az I.r. alperes között megosztani. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az I.r. alperest, hogy az államnak az adóügyi hatóság felhívására fizessen meg 900.000 forint le nem rótt kereseti illetéket. Kötelezte az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek összesen 2.375.000 forint perköltséget. Ítéletének indokolása szerint a peres felek házastársak voltak, az életközösséget
2. január 1.napján megszakították. Házasságukat a Győri Városi Bíróság P.20.280/2008/10.sorszámú ítéletével jogerősen felbontotta. Megállapította, hogy az I.r. alperes által sem vitatottan a peres felek 1/3 - 2/3 arányú közös tulajdonát képezi a "A" települési "a.".hrsz.-ú ingatlan. Az ingatlanon 103.390 svájci frank kölcsön és járulékai erejéig jelzálogjog került bejegyzésre a II.r. alperes javára. Ugyanezen ingatlanra vonatkozóan a Győri Városi Bíróság előtt folyamatban lévő büntető eljárás miatt 12.394.215 forint erejéig zárlat került bejegyzésre mindkét fél tulajdoni hányadára, valamint a felperes tulajdoni hányadára a Győri Városi Bíróság javára összesen 1.600.000 forint erejéig zár alá vétel, míg az I.r. alperes tulajdoni hányadára szintén a Győri Városi Bíróság javára 700.000 forint erejéig zár alá vétel került bejegyzésre. A felperes és az I.r. alperes 2005.szeptemberében közösen vásárolták meg a "B" települési "b."hrsz.-ú, a "B./" alatt található házas ingatlant. Ezen ingatlant az V.r. alperes javára 111.334 svájci frank kölcsön és járulékai erejéig jelzálogjog és elidegenítési, terhelési tilalom került bejegyzésre. Ezen ingatlant is terheli a "A" települési "a.".hrsz.-ú ingatlanon lévő zár alá vétel ugyanilyen terjedelemben és összegben. A felek közös tulajdonát képezi a "B" települési "c.".hrsz.ú garázsingatlan, valamint közösen szerezték meg a 1..szám alatti önkormányzati bérlakás bérleti jogát. Szintén közös tulajdonukat képezi a "I." forgalmi rendszámú x. típusú személygépkocsi. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak ítélte és lényegében mulasztásos ítéletet hozott, mivel az I.r. alperes többszöri felhívás ellenére érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. Ellenezte a közös tulajdon megszüntetését, azonban ennek értelmes indokát többszöri felhívás ellenére sem adta. Nem nyert bizonyítást a perben, hogy a közös tulajdon megszüntetése az adott körülmények között a többi tulajdonostárs méltányos érdekeit sértené. Az I.r. alperes részére a bíróság megküldte a felperes pontosított keresetét, a jegyzőkönyveket és a vagyonmérleget, valamint az igazságügyi szakértői véleményt. Az I.r. alperes az első tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki, ezért a bíróság pénzbírság terhével a jegyzőkönyv másolatával idézte és felhívta, hogy 30 napon belül írásban részletesen nyilatkozzon a felperesi kereseti kérelemben és a jegyzőkönyvben foglaltakra. A felhívásnak az I.r. alperes nem tett eleget, a 2010.október 28.napján megtartott tárgyaláson 17/I.sorszám alatt elkésetten ellenkérelmet terjesztett elő. Ebben arra hivatkozott, hogy 15 napon belül csatolja a szükséges iratokat, tulajdoni lapokat, szerződéseket, dokumentumokat, de ezek az ítélet meghozataláig csatolásra nem kerültek. Ezt követően az I.r. alperes sorozatosan negligálta a bíróság felhívásait és önként bizonyítékot nem csatolt, csupán arra hivatkozott, hogy a felperes y. helyenban sérelmére bűncselekményt követett el, de ezt sem igazolta. Az elsőfokú bíróság 21/I.sorszámú végzésével az I.r. alperest 500.000 forint pénzbírsággal sújtotta. A 21.sorszámú jegyzőkönyvében foglalt végzésében ismételten felhívta az I.r. alperest, hogy a 17.sorszámú jegyzőkönyvben foglalt végzésnek 15 napon belül tegyen eleget és nyilatkozzon árverés esetén hajlandó-e kiköltözni az ingatlanból. Többszöri felhívás ellenére sem terjesztett elő azonban az I.r. alperes részletes ellenkérelmet, illetve vagyonmérleget. A 32.sorszámú beadványában azt közölte a bírósággal, hogy a felperes rendszeresen hazudik és változatlanul arra hivatkozott, hogy terhére a felperes bűncselekményeket követett el, ellopott tőle 10.000 eurót. Vagyonosodási eljárás indult a felperes ellen, amely alátámasztja az általa előadottakat. A vagyonosodási eljárásról a bíróság értesítést nem kapott. Az I.r. alperes az igazságügyi szakértői véleményre nem nyilatkozott, a 2011.május
3. napján megtartott tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Az utolsó tárgyaláson korábbi állításait továbbra sem igazolta, az általa hivatkozott lefordítatlan y. nyelvű iratok a házastársi közös vagyon körére, a vagyontárgyak értékére, vagy a megosztás módjára kihatással elkésettség okán nem voltak. Az I.r. alperes beadványaiban rendszeresen arra hivatkozott, hogy az általa elmondottakra írásos bizonyítéka van, de ilyen bizonyíték csatolásra nem került. Magatartásából az állapítható meg, hogy a peres eljárás elhúzódására törekszik. Az I.r. alperes nem biztosította a helyszíni szemlén a szakértő bejutását az ingatlanokba. Két tanú meghallgatását kérte, ennek azonban a bíróság nem tett eleget, mivel az egyik tanú az alperes édesanyja, akitől elfogulatlan vallomás nem várható, ugyanakkor ezt is elkésetten terjesztette elő.
4. tanú tanú pedig a felperes által állítólagosan az I.r. alperes ellen y. helyenban elkövetett bűncselekményről tudna nyilatkozni, amely jelen perben nem releváns. Ezért a bíróság a házastársi vagyonközösséghez tartozó ingó- és ingatlanvagyon körét a felperes pontosított kereseti kérelmének megfelelően határozta meg, egyben a házastársi közös vagyont a Csjt.31.§./2/ bekezdése értelmében megosztotta, figyelemmel a Ptk.148.§./3/ bekezdésében foglaltakra is. Az 1/2008/V.19./PK.vélemény II.pontja alapján az I.r. alperest mindhárom ingatlanból kiköltözésre kötelezte. A perköltségről a PK.vélemény VIII/G.pontjában meghatározott általános szabályoktól eltérően rendelkezett, figyelemmel arra, hogy az I.r. alperes a per során mindvégig rosszhiszemű, perelhúzó magatartást tanúsított. Az ítélet ellen az I.r. alperes fellebbezést nyújtott be, melyet kiegészített. Kiegészített fellebbezésében a Pp.252.§./2/ bekezdése alapján kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezését. Fellebbezésének indokolásául előadta, hogy az elsőfokú bíróság hibája miatt sérült a felek perbeli esélyegyenlőségének az elve. Kiemelten hivatkozott arra, hogy a Pp.7.§./2/ bekezdése és a 164.§./1/ bekezdése értelmében a bíróságnak törekednie kell arra, hogy a tárgyalási elv, mint alapelv maradéktalanul érvényesüljön. A bíróságnak kötelessége a perbeli feleket a pervitelhez szükséges tájékoztatással ellátni. Ilyen tájékoztatási kötelezettsége az eljáró bíróságnak akkor is fennáll, amikor a peres fél jogi képviselővel jár el. Ilyen rendelkezést tartalmaz a Pp.3.§./3/ bekezdése is. Kiemelten hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.3.§./3/ bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségét. Előadta a birtokában lévő tárgyalási jegyzőkönyvek alapján az rögzíthető, hogy a 2010.október 28.napján megtartott tárgyaláson őt az elsőfokú bíróság személyesen meghallgatta. A jegyzőkönyv a Pp.
5. és 8.§-ára való figyelmeztetést utalásszerűen tartalmazza, azonban a Pp.3.§./3/ bekezdésére szóló figyelmeztetést még utalásszerűen sem. Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy a tájékoztatásnak mindig tartalminak kell lennie, hiszen a tájékoztatás tartalma is vizsgálandó lehet az eljárás későbbi szakaszában. Önmagában a tájékoztatásra utalásból nem állapítható meg a tájékoztatás helyessége, ezért nem ítélhető meg, hogy a bíróság eleget tett-e a törvényben előírt kötelezettségének. Hangsúlyozta, a periratban szereplő jegyzőkönyvekben nem lelhető fel a fentebb hivatkozott tájékoztatás megtörténte. Ez pedig olyan lényeges eljárási szabálysértés, ami az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolja, hiszen ezen okból eredően nem volt tisztában a perbeli jogaival és kötelezettségeivel. A felperes a megtartott fellebbezési tárgyaláson az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. Hangsúlyozta, hogy az alperes perelhúzó magatartást tanúsít változatlanul, hiszen az I.r. alperes a fellebbezés indokolását a tárgyalást megelőzően 2012.november 27.napján nyújtotta be. A II-III-IV-V.r. alperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Az I.r. alperes fellebbezése az alábbiak szerint nem alapos. Az ítélőtábla a fellebbezésben felhozott érvekre figyelemmel elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az I.r. alperes által hivatkozott eljárási szabálysértés megállapítható-e, és a Pp.3.§./3/ bekezdésében rögzített tájékoztatási kötelezettség elmaradása miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése indokolt-e. A Pp.3.§./3/ bekezdése értelmében a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. E vonatkozásban az 1/2009/VI.24./PK.vélemény II.pontja kimondja a felet függetlenül attól, hogy jogi képviselővel jár-e el - tájékoztatni kell arról, hogy a bíróság a Pp.163.§-a alapján mely tényállításait ítéli olyannak, amelyek bizonyításra szorulnak. Tájékoztatásnak a kereseti (viszontkereseti) kérelem és az ellenkérelem (kifogás) alapjaként előadottakból kiindulva az anyagi jogi szabályok szerint jelentős tényekre kell vonatkoznia. A III.pont szerint a tájékoztatást a bíróságnak a fél részére az eljárás olyan szakaszában kell megadnia, amikor a bizonyítandó tények már ismertek és megállapítható, hogy a fél nincs kellőképpen tisztában a bizonyítási kötelezettsége tartalmával. A tájékoztatásnak folyamatosan igazodnia kell a felek per során változó nyilatkozatokhoz, követnie kell az esetleges keresetváltoztatásokat, kereset-kiterjesztéseket. Az V.pont értelmében a bíróságnak az ellenérdekű felet, ha a bizonyító fél által előterjesztett bizonyítási eszközök bizonyító erejét vitatja, erre vonatkozóan a bizonyításra kötelezett féllel azonos körben kell tájékoztatnia. A IX.pont szerint pedig a tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a bíróság a bizonyíték előterjesztésének bevárása nélkül határoz. Az e körben kialakult bírói gyakorlat szerint amennyiben a mulasztásos ítélet meghozatalának eljárásjogi feltételi fennállanak, a fellebbezési eljárásban nincs lehetőség az elsőfokú eljárás során bejelenteni elmulasztott tények, bizonyítékok figyelembe vételére. A mulasztásos ítélet meghozatalának feltételei akkor állnak fenn, ha a fél a Pp.3.§./3/ bekezdésében szabályozott kioktatás megtörténtét követően nyilatkozatait, bizonyítási indítványait a Pp.141.§./2/ és /6/ bekezdésébe ütköző módon az elsőfokú eljárás során nem terjeszti elő (BDT.2008/1895.). Az elsőfokú eljárás adatai alapján tényként állapítható meg, hogy a perben az első tárgyalást az elsőfokú bíróság 2010.június 24.napjára tűzte ki. Ezen a tárgyaláson az I.r. alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a tárgyalás előtti napon érkezett levelében tájékoztatta az elsőfokú bíróságot, hogy 2010.június 27.napjáig külföldön tartózkodik. Ennek oka pedig a felperessel közös külföldi vagyonuk felperes által bűncselekmény útján történő megszerzésének jogi, bírósági ügyintézése. Ezért kérte a tárgyalás más határnapra történő elhalasztását. Az elsőfokú bíróság a felperest ezen a tárgyaláson személyesen meghallgatta, majd a 6.sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt végzésével a tárgyalást elhalasztotta, és új határnapul 2010.október 28.napját tűzte ki. Ezen jegyzőkönyvbe foglalt végzésében felhívta az I.r. alperest, hogy 30 napon belül írásban részletesen nyilatkozzon a felperes kereseti kérelmében és a jegyzőkönyvben foglaltakra (6.sz. jkv. 3.oldal 5.bekezdés). Egyben az I.r. alperes személyes megjelenési kötelezettségével írásban idézni rendelte a 2010.október 28.napjára kitűzött tárgyalásra. Ezt az idézést, illetve a jegyzőkönyvet az I.r. alperes a tértivevény tanúsága szerint 2010.július 27.napján átvette. A részére megadott 30 napos határidőn azonban írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, de a 2010.október 28.napján megtartott tárgyaláson személyesen megjelent és A/
6. alatt egy ellenkérelmet terjesztett elő. Azonban ebben sem állított fel részletes vagyonmérleget, de előadta, hogy „állításaim bizonyítékaként 15 napon belül csatolom a szükséges számlákat, tulajdoni lapokat, szerződéseket, dokumentumokat" (17/A/5.alatti irat 5.oldal 5.bekezdés). A 2011.február 17.napján megtartott tárgyaláson (21.sz.jegyzőkönyv) az I.r. alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és a korábbi előkészítő iratában részletesen meghivatkozott bizonyítékait, részletes vagyonmérleget és a felperes keresetével kapcsolatos részletes ellenkérelmét szintén nem csatolta. Ezért az elsőfokú bíróság a 21.sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt I.sorszámú végzésében az I.r. alperes 500.000 forint pénzbírsággal sújtotta, ugyanakkor a II.sorszámú végzésében ismételten felhívta az I.r. alperest, hogy 500.000 forint pénzbírság terhe mellett tegyen eleget a 17.sorszámú jegyzőkönyv halasztó végzésben foglalt felhívásnak, továbbá 15 napon belül nyilatkozzon, árverés esetére hajlandó-e kiköltözni az ingatlanból. Egyben a bíróság figyelmeztette a feleket, amennyiben előterjesztéseikkel alapos ok nélkül késlekednek, vagy annak a bíróság felhívása ellenére nem tesznek eleget, a bíróság az előterjesztés bevárása nélkül határoz" (21.sz.jkv. 4.oldal 2 és 5.bekezdés). A 21.sorszámú jegyzőkönyvet az I.r. alperes a tértivevény tanúsága szerint
7. február 28.napján átvette, az abban foglaltaknak azonban változatlanul nem tett eleget, bár a 23.sorszámú iratában azt közölte a bírósággal, hogy betegsége miatt nem tudott a bírósági tárgyaláson megjelenni, orvosi igazolás csatolását ígérte. Változatlanul arra hivatkozott, hogy felperessel szemben y.országi büntető perhez igénybe vett jogi képviselőjét kell a megtakarított pénzéből kifizetni. Előadta, hogy a felperes által ellopott pénze visszaszerzése, valamint a közös ingatlanok állagának fenntartása minden idejét és energiáját lefoglalja. Az I.r. alperes a 32.sorszámú iratában szintén csak arról tájékoztatta az elsőfokú bíróságot, hogy a y.országi ügyek intézése miatt hosszabb ideig kell külföldön tartózkodnia, így a jelenlegi per vitelével teljes körűen nem tud belefolyni. Előadta, hogy árverés esetére az ingatlanokból nem hajlandó kiköltözni. Ismételten hangsúlyozta, hogy a felperes több 10.000 eurót ellopott y. helyenban a bankszámlájáról, több 10.000 euró követelés van a nevén ingatlanokkal biztosítva, amelyekre az összeget ő vette fel egy könyvelési ügyfelétől, melyet neki kell visszafizetnie. Hangsúlyozta, hogy írásos bizonyítékai is vannak az általa elmondottakra, de semmiféle bizonyítékot nem csatolt. Két tanú meghallgatását kérte,
8. tanút, valamint
9. tanút. Konkrétan nem jelölte meg, hogy milyen kérdések körében tudnak a tanúk nyilatkozni. A 39.sorszámú iratában szintén bejelentette, hogy a 2011.május 12.napjára kitűzött tárgyaláson azért nem tudott megjelenni, mert hajnalban érkezett haza és baleset érte. Ezen iratában a fentebb már megjelölt két tanú megidézését kérte. Ezt követően az elsőfokú bíróság igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményt szerzett be a perbeli ingatlanok vonatkozásában 39.sorszám alatt. Ezen szakértői véleményt kézbesítette az I.r. alperes részére, amelyet ő
10. május 27.napján átvett. Az I.r. alperes a szakvélemények vonatkozásában írásbeli észrevételt, ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az I.r. alperes a 2011.július 5.napján megtartott tárgyaláson személyesen megjelent, ekkor az elsőfokú bíróság a 45.sorszámú jegyzőkönyvében (1.oldal) tájékoztatta a feleket a Pp.3.§./1/-/3/ bekezdésében foglaltakra. „Figyelmeztette az alperest, hogy az igazságügyi szakértői véleménnyel szemben őt terheli a bizonyítás, hogy a per tárgyát képező házastársi vagyonközösséghez tartozó ingatlanok forgalmi értéke a szakvéleményben foglaltaktól eltér, bizonyítania kell, hogy a házastársi vagyonközösség szélesebb körű, mint ahogy azt a felperes a vagyonmérlegében előterjesztette. Amennyiben a felperessel szemben elszámolási igénye van, így az ezek alapjául szolgáló bizonyítékokat alperesnek kell rendelkezésére bocsátania." Ezen a tárgyaláson az I.r. alperes ellenezte a házastársi vagyonközösség megszüntetését és az ingatlanon fennálló közös tulajdon árverés útján való megszüntetését is. Hangsúlyozta, hogy az ingatlanból nem hajlandó kiköltözni. Nem fogadta el a felperesi vagyonmérleget sem. Ennek indokaként azt hozta fel, „mert a felperes rengeteg pénzt ellopott tőlem, és rengeteg pénzzel tartozik a jelzálogjogok miatt. Ezt alátámasztják a becsatolt iratok.". Ezt követően a bíróság „tájékoztatta az I.r. alperest, olyan iratot nem csatolt, amely alátámasztaná, hogy a felperes pénzt lopott volna alperestől, vagy a felperes tartozik alperesnek. Alperes az A/17-I.sorszámú beadványával kapcsolatban a bíróság hiánypótlásra hívta fel, melynek pénzbírság ellenére sem tett eleget, így az alperes azt sem bizonyította, hogy a házastársi vagyonközösség körébe tartozó ingók, ingatlanok, vagy pénzösszegek tartoznának a felperes által megjelölteken kívül". Ugyanakkor fordítás nélkül y. nyelvű iratokat csatolt és változatlanul kérte a két tanú meghallgatását.
11. tanú vonatkozásában azt adta elő, „egy közös szerződése van a felperessel, amelyben én is szerepelek". Ezen túlmenően bírói kérdésre előadta, azért nem tudott a bíróság felhívásának eleget tenni, mert „éjjel-nappal dolgozott, hogy fent bírja tartani a két ingatlant és sokat járt külföldre ezekből az ügyekből kifolyólag" (45.sz. jkv. 3.oldal 6.bekezdés). Ezt követően a bíróság felhívta az I.r. alperest, hogy a rendelkezésére álló okiratokat a tárgyaláson csatolja. Ezután az alperes a jegyzőkönyv tartalma szerint az okiratokat keresi. Állítólag y. nyelvű okiratokról van szó, amelyet feltehetőleg egy másik mappában találhatók, nem abban, amelyet az alperes a mai tárgyaláson magával hozott (45.jkv. 3.oldal utolsó előtti bekezdés). Ezt követően az elsőfokú bíróság a tárgyalást berekesztette, majd ítéletet hozott. Az ítélőtábla álláspontja szerint a fentebb részletesen meghivatkozott 17.,
12. és 45.sorszámú jegyzőkönyvek tartalma alapján egyértelműen megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az I.r. alperes vonatkozásában a Pp.3.§./3/ bekezdésén alapuló tájékoztatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Ugyanakkor figyelmeztette őt a Pp.141.§./6/ bekezdésében foglaltakra is (17.sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt végzés). Ezt követően a 21.sorszámú jegyzőkönyvében a jogi képviselő nélkül eljáró I.r. alperes vonatkozásában egyértelművé tette „amennyiben az előterjesztésével alapos ok nélkül késedelmeskedik, vagy annak a bíróság felhívása ellenére nem tesz eleget a bíróság az előterjesztés bevárása nélkül határoz" (21.sz. jkv. 4.oldal 5.bekezdés). Ez a tájékoztatás az ítélőtábla megítélése szerint teljes egészében megfelel a jogszabályi előírásoknak és a jogi képviselő nélkül eljáró I.r. alperes is megérthette, ha bizonyítékait nem terjeszti elő, úgy a bíróság ezen bizonyítékok figyelembe vétele nélkül határozatot fog hozni. A 45.sorszámú jegyzőkönyv tartalma szerint pedig a tárgyaláson személyesen jelenlévő I.r. alperes megfelelő, korrekt tájékoztatást kapott arra vonatkozóan, hogy mi az ő bizonyítási kötelezettsége. Ugyanakkor érdemben semmiféle bizonyítékot sem itt a tárgyaláson sem ezt megelőzően többszöri felhívás ellenére nem csatolt. Ezért az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság részéről eljárási szabálysértés nem történt, a mulasztásos ítélet meghozatalának eljárásjogi feltételei fennállnak, hiszen az I.r. alperes a Pp.3.§./3/ bekezdésében szabályozott kioktatás megtörténtét követően érdemi nyilatkozatait, bizonyítási indítványait a Pp.141.§./2/ és /6/ bekezdésébe ütköző módon az elsőfokú eljárás során nem terjesztette elő. Mindezen indokok alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§./2/ bekezdése alapján helybenhagyta. Győr, 2012.évi november hó
13. napján Dr.Lezsák József sk. a tanács elnöke Dr.Vass Mária sk. előadó bíró Dr.Szalay Róbert sk. bíró