Fkhar.13/2011/4 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés). Ezért és terhükre megállapított cselekményekért mindkét vádlottal szemben - halmazati büntetésül - a másodfokú bíróság által alkalmazott jogkövetkezményeket tekinti kiszabottnak. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét fk.II.rendű vádlott II.r. és III.rendű vádlott III.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. A harmadfokú eljárás során 9.350 (kilencezer-háromszázötven) Ft bűnügyi költség merült fel, melyből - fk.II.rendű vádlott II.r. vádlott 4.860 (négyezer-nyolcszázhatvan) Ft-ot, - III.rendű vádlott III.r. vádlott 4.490 (négyezer-négyszázkilencven) Ft-ot köteles megfizetni. Indokolás: A Tatabányai Városi Bíróság 2010. március 5. napján kelt 12.Fk.66/2009/46. számú ítéletében fk. I.rendű vádlott I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki: - 1 rb lopás vétségében, mint bűnsegédet (Btk.316.§

(1)-

(2)bekezdés II. fordulat f/ pont), - 3 rb okirattal visszaélés vétségében, mint bűnsegédet (Btk.277.§

(1)bekezdés), - 3 rb lopás vétségének kísérletében, mint társtettest (Btk.316.§

(1)-

(2)bekezdés II. fordulat f/ pont, Btk.16.§.), - 1 rb lopás vétségének kísérletében, mint bűnsegédet (Btk.316.§

(1)-

(2)bekezdés II. fordulat f/ pont Btk.16.§). Ezért a bíróság halmazati büntetésül 30 nap fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítélte megállapítva, hogy a közérdekű munkát a vádlott hetenként legalább 1 napon, a heti pihenőnapon vagy szabadidejében díjazás nélkül köteles végezni és 1 napi közérdekű munkának 6 óra munkavégzés felel meg. Rendelkezett a munkakötelezettség önkéntes nem teljesítése esetén a közérdekű munkanaponként 1 napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Fk.II.rendű vádlott vádlott bűnösségét megállapította: - 1 rb lopás vétségében, mint bűnsegéd (Btk.316.§

(1)-

(2)bekezdés II. fordulat f/ pont), - 3 rb okirattal visszaélés vétségében, mint bűnsegéd (Btk.277.§

(1)bekezdés), - 4 rb lopás vétségének kísérletében, mint társtettes (Btk.316.§

(1)-

(2)bekezdés II. fordulat f/ pont, Btk.16.§). Ezért halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt 8 hónap fk. fogházbüntetésre ítélte, és megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Fk.II.rendű vádlott vádlottal szemben 587 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. III.rendű vádlott vádlottat bűnösnek mondta ki: - 1 rb lopás vétségében (Btk.316.§

(1)-

(2)bekezdés II. fordulat f/ pont), - 3 rb okirattal visszaélés vétségében (Btk.277§

(1)bekezdés), és - 4 rb lopás vétségének kísérletében, mint társtettest (Btk.316.§

(1)-

(2)bekezdés II. fordulat f/ pont, Btk.16.§). Ezért a bíróság halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 1 év börtönbntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A III. r. vádlottal szemben 587 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Az Oroszlányi Rendőrkapitányság által lefoglalt és a KomáromEsztergom Megyei Bíróságon Bj.I.96/

1. tételszám alatt kezelt 1 db fekete fólira rögzített ujjnyomtöredék lefoglalását megszűntette és megsemmisítését rendelte el. A bíróság külön kötelezte a I.rendű vádlott I. r. vádlottat 57.150 Ft, fk.II.rendű vádlott vádlottat 86.510 Ft, és III.rendű vádlott vádlottat 57.250 Ft bűnügyi költség megfizetésére, továbbá egyetemlegesen kötelezte I., II. és III. r. vádlottat a 11.990 Ft bűnügyi költség viselésére. A fenti ítélet ellen fk.II.rendű vádlott és III.rendű vádlott terheltek továbbá kirendelt védőik jelentettek be fellebbezést enyhítés érdekében. Az első fokon eljárt ügyész, valamint az I.r. vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette. Fk.I.rendű vádlott I. r. vádlott vonatkozásában az ítélet a kihirdetés napján
2. március
3. jogerőre emelkedett. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
4. november
5. napján kelt 1.Fkf.189/2010/
6. számú ítéletében a Tatabányai Városi Bíróság határozatát megváltoztatta. Fk.II.rendű vádlott és III.rendű vádlott vádlottat az ellenük 3 rb okirattal visszaélés vétsége (Btk.277.§

(1)bekezdés) miatt emelt vád alól felmentette. III.rendű vádlott vádlott vagyon elleni bűncselekményeit akként minősítette, hogy a lopás vétsége a Btk.316.§

(1)-

(2)bekezdés II. fordulat c/ és f/ pontjai szerint, míg a 4 rb társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete a Btk.316.§

(1)-

(2)bekezdés II. fordulat c/ és f/ pontjai szerint - üzletszerűen elkövetettnek is - minősül. A terhükre megállapított bűncselekmények miatt halmazati büntetésül fk.II.rendű vádlott vádlottat, mint különös visszaesőt és III.rendű vádlott terheltet, mint többszörös visszaesőt az elsőfokú bíróság által alkalmazott fő-és mellékbüntetésre ítélte. Egyebekben helybenhagyta a Tatabányai Városi Bíróság ítéletét azzal, hogy a lopás vétségének kísérlete rendelkező részben írt anyagi jogszabályi helyei közül mellőzte a Btk. 16.§-ának feltüntetését, illetőleg megjelölte a lefoglalt bűnjel kezelési helyét és III.rendű vádlott vádlott lakcímét. A másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből fk.II.rendű vádlott II. r vádlottat 5.250 Ft, III.rendű vádlott vádlottat 5.625 Ft megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság ítélete ellen a másodfokon eljáró Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség jelentett be fellebbezést fk.II.rendű vádlott és III.rendű vádlott vádlottak terhére 3 rb közokirattal visszaélés vétségében a felmentés miatt, bűnösségük megállapítása végett. Az ítélet ellen III.rendű vádlott vádlott is fellebbezett az indokolás irányának megjelölése nélkül. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.38/2011/1.-I. számú átiratában a megyei bíróság ítélete ellen bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a III. r. vádlott fellebbezését alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság első fokon megállapított tényállást az iratok tartalma alapján kisebb mértékben kiegészítette, de az ítélet ennek ellenére megalapozatlan, mivel a tényállás - az értékelt bizonyítékoktól eltérő - iratellenes megállapítást tartalmaz, ezért indítványozta a harmadfokú bíróságnak, hogy a tényállást személyi és történeti részében - az iratok tartalma alapján a Be.388.§

(2)bekezdése szerint pontosítsa. Rámutatott, hogy a tényállás 1.) pontjában szereplő közokiratok sorsára vonatkozóan I.rendű vádlott I. r. és III.rendű vádlott vádlottak tettek vallomást a nyomozás alkalmával, ahol az I. r. vádlott elmondta, hogy az iratokat és a készpénzt tartalmazó fekete színű táskát széttépték és eldobták, miután a pénzt kivették, az okiratokat pedig egy kukába dobták. A III. r. vádlott vallomása szerint a vádlott társai az iratokat valami kukába dobálták ki. A terheltek a bíróság előtt fenntartották vallomásaikat. III.rendű vádlott ezt azzal egészítette ki, hogy I.rendű vádlott volt, aki a kukába dobta az iratokat. A cselekmény sértettje, sértett vallomása szerint a fekete színű táskában voltak az iratok, mely táska a nyomozás során előkerült, de bélése széttépett állapotban volt. Mindezekre figyelemmel az ügyész indítványozta, hogy a bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységét elfogadva az ítélőtábla a tényállást úgy módosítsa, hogy a készpénz és az iratok a fekete táskában voltak, és a 3 db érvényes közokiratot a vádlottak egy kukába dobták el. A főügyészség álláspontja szerint a másodfokú bíróság helyesen vont le következtetést a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében és azokat törvényesen minősítette. Rosszul értelmezte azonban a felhívott 1/2009. Büntető Jogegységi döntést, amikor a vádlottakat felmentette a közbizalom elleni bűncselekmények vádja alól. Az idézett jogegységi határozat értelmében a vádlottaknak az a magatartása, hogy a közokiratokat kukába, a megsemmisítésre váró szemét közé dobták egyenlő azzal, hogy olyan körülményeknek tették ki, melyek következtében e közokiratok állagának helyrehozhatatlan károsodása, tartalmuk felismerhetetlenné válása az általános élettapasztalatok alapján előre látható volt. A vádlottaknak az okiratok megsemmisítésére, megrongálására vonatkozó eshetőleges szándéka így megállapítható. Utalt rá az ügyész, hogy a másodfokú bíróság eljárási szabálysértést követett el, amikor a jogi álláspontjához képest a Be.349.§

(2)bekezdésében írtak ellenére a fellebbezéssel nem érintett I.rendű vádlott I. r. vádlottat nem mentette fel a II. és III. r. terheltekhez hasonlóan a 3 rb közokirattal visszaélés vétségének vádja alól. Leszögezte, hogy mivel a felmentő rendelkezéseket nem tartja helyesnek, ezért nem tesz indítványt a fenti eljárási hiba korrekciójára. Hangsúlyozta, hogy a II. és III. r. vádlottak bűnügyi előélete rendkívül kedvezőtlen, így a terhükre megállapított bűncselekmények viszonylag csekélyebb tárgyi súlya ellenére is indokolt velük szemben az első fokon kiszabott büntetések nemének és tartamának változatlanul hagyása. Összefoglalva indítványozta, hogy az ítélőtábla akként változtassa meg a KomáromEsztergom Megyei Bíróság ítéletét, hogy fk.II.rendű vádlott és III.rendű vádlott III. r vádlottat mondja ki bűnösnek, mint társtetteseket, további 3 rb a Btk.277.§

(1)bekezdésében meghatározott, és aszerint büntetendő közokirattal visszaélés vétségében, melyért őket az első fokon kiszabott büntetésekre ítélje. Pontosítsa a tényállást, fogadja el a jogi indokolást, egyebekben a másodfokú bíróság döntését hagyja helyben. A nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség képviselője az írásban előterjesztett indítványát változatlan formában fenntartotta, rámutatott arra, hogy az ítélkezési gyakorlat egységessége érdekében indokolt a közokirattal visszaélés vétsége vonatkozásában a vádlottak bűnösségének megállapítása. Egyéb tekintetben az első - illetve másodfokú bíróság döntése mindenben megfelel a jogszabályi előírásoknak, a kiszabott büntetések törvényesek arra is figyelemmel, hogy a terhelteket azóta is elítélték más büntetőügyekben. A II. r. vádlott védője a megyei bíróság felmentő rendelkezéseinek helyben hagyását kérte, annak helyes indokai alapján. Kifejtette, hogy az iratok kukába dobása nem teszi magától értetődővé a megsemmisülés lehetőségét, hiszen a szeméttárolók tartalmát rendszeresen átnézik így az iratok megtalálására is volt esély. III.rendű vádlott vádlott védője a fellebbezést fenntartotta, a főügyészi átirat tekintetben pedig kifejtette, hogy még az eshetőleges szándék sem állapítható meg az okiratok megsemmisítése vonatkozásában, így bűncselekmény a terheltek részéről nem valósult meg. Az ügyészi indítvány elutasítását kérte. Fk.II.rendű vádlott vádlott az utolsó szó jogán csatlakozott védőjéhez és elmondta, hogy rablás bűncselekményért kapott első fokon nem jogerősen 6 év börtönt, de a másodfokú bíróság határozatának kihirdetése óta egyéb eljárás nincs ellene folyamatban. III.rendű vádlott vádlott csatlakozott védője kérelméhez, és személyi körülményei tekintetében előadta, hogy hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt folyik ellene büntetőeljárás. Más büntetőügy nem indult vele szemben. A Győri Ítélőtábla az ügyészi fellebbezést alaposnak, míg a III. r. vádlott védelmi fellebbezését alaptalannak találta. A harmadfokú bíróság a Be.387.§

(1)bekezdésének megfelelően bírálta felül a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet az azt megelőző első és másodfokú bírósági eljárással együtt. Megállapította, hogy az első és másodfokú bírósági eljárása megfelelt a perrendtartás szabályainak, olyan szabályszegés nem történt, ami az ügy érdemi felülvizsgálatát megakadályozta volna. A Be.386.§

(1)bekezdés c/ pontjának megfelelően az ügyészi és védelmi fellebbezés joghatályos volt, és megnyílt a lehetőség a harmadfokú eljárásra. Az ítélőtábla egyetértett a főügyészség azon megállapításával, hogy a megyei bíróság megsértette I.rendű vádlott I. r. vádlott vonatkozásában a Be.349.§

(2)bekezdésében írtakat, miszerint a másodfokú bíróság a fellebbezéssel nem érintett vádlottat is felmenti, ha a fellebbezéssel érintett vádlott tekintettében ugyanígy határoz. Az eljárás jogerősen befejeződött a Tatabányai Városi Bíróságon a fiatalkorú I. r. terhelt vonatkozásában, aki fk.II.rendű vádlott és III.rendű vádlott vádlottakkal azonos bűncselekményt valósított meg. Mivel a megyei bíróság arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az okirattal visszaélés vétsége miatt a II. és III. r. vádlott nem vonható felelősségre, a I.rendű vádlott I. r. vádlottra beállt jogerőt fel kellett volna oldani, és őt is fel kellett volna menteni a 3 rb okirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól. Tekintettel azonban arra, hogy a később kifejtendő jogi indokolás alapján - a felmentéssel az ítélőtábla nem értett egyet az első fokon jogerősen elítélt vádlott tekintetében nem hozott rendelkezést. Az eljáró bíróságok az ügy ténybeli és jogi megítéléshez szükséges tényeket és bizonyítékokat feltárták, azokat törvényesen értékelték. A tényállást túlnyomó részt a vádlottak beismerő vallomásaira, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokra, szakértői véleményekre és a tanúk vallomására alapították, azok egyenként és együttes értékelésével állapították meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, az iratok tartalma alapján kiegészítette, illetőleg helyesbítette. A megyei bíróság tényállása túlnyomórészt megalapozott, de a személyi rész illetőleg a tényállás 1.) pontja tekintetében a Be.388.§

(2)bekezdés értelmében az alábbiakkal egészítendő ki: Fk.II.rendű vádlott vádlottat az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalát követően a Tatabányai Városi Bíróság - helyesen -

1. május
2. napján jogerőre emelkedett 12.Fk.154/2010/
3. számú ítéletével bocsátotta 2 évre próbára a 2 rb lopás bűntette és lopás vétsége miatt, mely cselekmények elkövetési ideje
4. február
5. napja volt. A II. vádlottal szemben
6. március
7. napján megvalósult rablás bűntette és lopás bűntette miatt másodfokon folyik büntetőeljárás. A Komáromi Városi Bíróság
8. szeptember
9. napján kelt 1.B.262/2011/
10. számú végzésével, az elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetése után a II. r. vádlott előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezésig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamáig fenntartotta. III.rendű vádlott vádlottat a Tatabányai Városi Bíróság
11. november
12. napján kelt - és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Bf.571/2009/
13. számú ítéletével
14. március
15. napján jogerős - 8.B.471/2009/
16. számú ítéletével, jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt, halmazati büntetésül 4 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bűncselekmények elkövetési ideje
17. május
18. napjától szeptember
19. napjáig terjed. E büntetésből feltételes szabadságra bocsátották
20. április
21. napján. A feltételes szabadság időtartama
22. március
23. napján jár le. III.rendű vádlott vádlottal szemben az Oroszlányi Rendőrkapitányság 357/2012/Bü. szám alatt folytat büntetőeljárást
24. augusztus
25. napja óta, csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt, mely ügyben a Tatabányai Városi Bíróság
26. augusztus
27. napján kelt 5.Bny.332/2012/
28. számú végzésével előzetes letartóztatását elrendelte. A III.r. vádlott jelenleg is előzetes letartóztatásban van. A városi bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság kiegészített tényállás megalapozott, így a harmadfokú bírósági eljárásban a felülbírálat alapjául szolgál. A történeti tényállás 1.) pontja a Be.388.§

(2)bekezdése szerint a főügyészi álláspontnak megfelelően helyesbítendő. Eszerint a sértett sértett tulajdonát képező készpénz és igazolványok a fekete táskában voltak. A 3 db érvényes közokiratot a vádlottak egy kukába dobták el. A pontosítás alapját képezi Fk.I.rendű vádlott I. r. vádlott vallomása a nyomozati iratok 339.oldalán, III.rendű vádlott vádlott vallomása a 12.Fk.66/2009/26. számú jegyzőkönyv 8.oldal

(2)-

(3)bekezdésében, illetve sértett tanú vallomása a 26.jegyzőkönyv

(3)-

(4)bekezdésben. A megyei bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére a lopási cselekmények vonatkozásában, a bűncselekmények minősítése is törvényes volt. Tévedett azonban akkor amikor fk.II.rendű vádlott vádlottat és III.rendű vádlott vádlottat a 3 rb okirattal visszaélés vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróságnak e felmentésekhez fűzött jogi indokolása nem felel meg az anyagi jogi szabályoknak és a kialakult bírói gyakorlatnak sem. A Btk.277.§

(1)bekezdése értelmében, aki olyan közokiratot, amely nem, vagy nem kizárólag a sajátja, mástól ennek beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez, vagy azt megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja vétséget követ el. A másodfokú bíróság helyesen hivatkozott - figyelemmel 1/2009. Büntető Jogegységi határozatban foglaltakra - arra, hogy az adott ügyben a fenti bűncselekmény „megszerzés" fordulata nem valósult meg. Megállapítható azonban az ítélőtábla álláspontja szerint a „megsemmisülés", illetőleg a „megrongálás" fordulata, melyet az követ el, aki a nem kizárólag saját vagy idegen közokiratot olyan körülményeknek tesz ki, amelyek következtében az okirat állagának helyrehozhatatlan károsodása vagy tartalmának felismerhetetlenné válása az általános élettapasztalat szerint előre látható. Az irányadó tényállás szerint sértetttől eltulajdonított táskában lévő okiratokat a vádlottak szemetes kukába dobálták. Ebből megállapítható, hogy olyan körülményeknek tették ki a közokiratokat, amely megfelel a Büntető Jogegységi döntés fent idézett kritériumának, mivel az általános élettapasztalat szerint a helyrehozhatatlan károsodásuk bekövetkezhet. Ha a vádlottak meg akarták volna adni az esélyt a közokiratoknak tulajdonoshoz való visszakerülésére, akkor egy postaládába dobják be azokat, ahol bizonyosan épségben találja meg valaki. Egy szeméttárolóban, annak jellegénél fogva, annak van reális valószínűsége, hogy az igazolványok állaga megsérül. A vádlottak ezt a következmény - eshetőleges szándékkal - előre láthatták, annak megtörténtébe belenyugodtak és akarategységben cselekedve döntöttek úgy, hogy az iratokat szemetesbe dobják. Mindezek alapján megállapítható, hogy Fk.II.rendű vádlott és III.rendű vádlott vádlottak a Btk.20.§

(2)bekezdése szerint társtettesként megvalósították a közokirattal visszaélés vétségét a Btk.277.§

(1)bekezdése alapján. A vádlottaknak a fenti bűncselekményekben történő bűnösség megállapítása nem befolyásolta a büntetés kiszabását, és annak mértékét, hiszen az első-, illetve a másodfokú bíróság ítélete a büntetés kiszabási körülményeket maradéktalanul tartalmazta, melyeknek figyelembevételével állapították meg az alkalmazott joghátrányt, amely mindenben megfelel a büntetési céloknak, így annak enyhítésére nincs törvényes lehetőség. Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. A fentiekben írtak alapján az ítélőtábla a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1.Fkf.189/2010/13. számú ítéletét a Be.398.§

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megváltoztatta, egyebekben a Be.397.§ alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla a harmadfokú eljárásban a Be.381.§

(1)bekezdés alapján - figyelemmel a 385.§ rendelkezésére - a kirendelt védői díjjal kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viseléséről határozott. Győr,

1. november
2. napján Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke . Vajda Edit sk. . Csák Csilla sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ez az ítélet valamint a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
3. november
4. napján kihirdetett 1.Fkf.189/2010/
5. számú ítéletének meg nem változtatott része
6. november
7. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
8. november
9. napján . Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: