← Magyarország

Mfv.11013/2006/4 – Kúria

Mfv/K.III.11.013/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr.Hajdara Béla ügyvéd által képviselt felperesnek Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár békéscsabai (Luther u. 3.) székhelyű alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Gyulai Munkaügyi Bíróságon folyt perében a

  1. október
  2. napján meghozott 1.M.370/2006/
  3. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
  4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Gyulai Munkaügyi Bíróság 1.M.370/2006/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperes biztosítottja
  6. május 7-én munkáltatójától májkacsacomb szabványosra igazítását kapta feladatként, melyet egy munkaasztalon kellett elvégeznie bontókés segítségével. Munkavégzés közben a bontókés a combcsonton megcsúszott és a biztosított balkezének második ujján szúrt sebet ejtett. Nevezett balesetéből kifolyólag
  7. március 16-ig baleseti táppénzben részesült. A felperes ebben az időszakban a biztosított kezelőorvosa volt, aki a biztosítottat az üzemi balesetekre vonatkozó 1-es kóddal jelentette. Az alperes álláspontja szerint a biztosítottat a felperesnek az egyéb betegség 8-as kódjára kellett volna bejelenteni. Az 1-es és a 8-as kód által szolgáltatott ellátások összege különböző. Az alperes elismerve, hogy az egyes kóddal való bejelentés
  8. október 14-éig indokolt volt, a
  9. március
  10. napjáig adott ellátás különbözetre
  11. május 15-én 460060000006/
  12. szám alatt fizetési meghagyást bocsátott ki a felperessel szemben 69.181 forint megfizetése iránt. A felperes keresetében e határozat hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozása szerint az általa megállapított kód megfelelő volt. A munkaügyi bíróság ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a bizonyítékok alapján nem volt jogszerű az alperes határozata. A biztosított ugyanis a felperes által megjelölt időpontig üzemi balesetet elszenvedettnek minősült. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a
  13. május 7-én üzemi balesetet szenvedett biztosított ekkénti ellátása
  14. október 14-ig volt indokolt, míg nevezett a felperes igazolása alapján
  15. március 16-ig kapott ilyen ellátást. Felülvizsgálati kérelmében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
  16. évi LXXXIII. (a továbbiakban: Ebtv.)
  17. §-ának /1/ bekezdésére hivatkozott. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Ebtv.
  18. §-ának /1/ bekezdése értelmében az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást (e szakasz alkalmazásában együttes: ellátás) jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezik. E szakasz /2/ bekezdése kimondja, hogy az /1/ bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható. Az eljárás lefolytatása során az volt az eldöntendő kérdés, hogy felróható volt-e a felperesnek a biztosított által jogalap nélkül felvett ellátás kifizetése. A munkaügyi bíróság ennek vizsgálata során a rendelkezésére álló bizonyítékokat megfelelően értékelte. A bíróság a bizonyítékok értékelése során kiemelt jelentőséget tulajdonított annak a ténynek, hogy a biztosított táppénzes felülvizsgálatára havi rendszerességgel került sor az alperes részéről és a felülvizsgáló orvosok
  19. október 13-át követően a keresőképtelenség megszűnéséig egyetlen alkalommal sem emeltek kifogást a biztosított 1-es kóddal történő betegállományban tartása ellen. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen, illetőleg a tényállás megállapítása iratellenes volt. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a munkaügyi bíróság a bizonyítékokat megfelelően értékelte (Pp.
  20. §-a). Ennélfogva a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét a Pp.
  21. §-a /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Az alperes a Pp.
  22. §-a alapján köteles megfizetni a Pp.
  23. §-a szerint felszámítható felperesi eljárási költségeket. Budapest,
  24. szeptember
  25. Dr.Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, Dr.Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.