Pkf.26086/2007/3 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdés a) pontjára tekintettel, mivel a megjelölés kizárólag olyan szóelemből áll, amelyet az adott termék fajtájának körülírására használhatnak, ezért leíró jellege folytán megkülönböztető képessége nincs. Kifejtette, a „BREADIES" angol szó jelentéséből kiindulva, hogy a magyar átlagfogyasztó tisztában van azzal, hogy a „BREAD" szó az angol nyelvben kenyeret jelent, továbbá azzal is, hogy az angol főnevek kicsinyítő formáját az „y" vagy az „ie" toldat adja. Ebből az következik, az elsőfokú bíróság érvelése szerint, hogy az átlagos vásárló a „BREADIES" szó láttán - noha e szó az angol szótárakban nem lelhető fel - apró kenyérkére asszociál. Emellett nem lehet eltekinteni attól, hogy a konkrét árujegyzékbe tartozó termékek esetében a kenyér termék azonos azzal az áruval, amelybe a fogyasztó a megjelölés által asszociál. A kérelmező fellebbezett a végzés ellen, annak megváltoztatását és a védjegybejelentés lajstromozásának elrendelését kérte. Nem tartotta elfogadhatónak, hogy a magyarországi átlagfogyasztó a védjegyszó láttán apró kenyérkékre asszociálna, ez ellentétes is az elsőfokú bíróságnak azon megállapításával, miszerint az „BREADIES" szó az angol szótárakban nem lelhető fel. Rámutatott arra, hogy idegen nyelvű szavak leíró jellegének megítélésével kizárólag az vehető figyelembe, hogy a magyar átlagfogyasztó érti-e az idegen szót. A magyar átlagos vásárló angol nyelvtudása pedig nem tekinthető alaposnak és azzal sincsen tisztában, hogy a „BREAD" szó jelentése kenyér. Következésképpen a megjelölés nem leíró jelegű, továbbá ilyen szó nem is létezik, a magyar nyelv nem vette át ezt a szót, így a fogyasztók sem jutnak arra, hogy a védjegyszó a kenyér szóval összefüggésbe hozható lenne. Hangsúlyozta azt is, hogy a leíró jelleg csak konkrét áru vonatkozásában értékelhető. Az angol „BREAD" szó jelentése kenyér, tehát az árujegyzékben szereplő „sütemények" tekintetében nem minősülhet leíró jellegűnek. Mindezek folytán a „BREADIES" megjelölést kizárólag fantáziaszóként látta értékelhetőnek. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az ügy eldöntéséhez szükséges tényállást megfelelően feltárta, érdemi döntése helytálló, annak megváltoztatására a másodfokú bíróság nem látott alapot. Helyesen fejtette ki, hogy az ellenérdekű fél megjelölésének nincs megkülönböztető jellege a Vt. 2. §-ának

(2)bekezdése alapján. E jogszabályhely szerint ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a lajstromozni kért „BREADIES" megjelölés értelmes angol szóból álló kifejezés, amely a „kenyérkék" jelentéssel bír. Megfelelően jutott az adott szó magyar jelentése alapján arra a következtetésre, hogy a lajstromozni kért megjelölés kizárólag az áru jellemzőit tünteti fel. Ennek folytán a

1. áruosztályban kenyerek és sütemények termékek vonatkozásában, az érintett áruk teljes azonossága, illetve a védjegyjogi hasonlósága miatt a megjelölés nem alkalmas arra, hogy az árukat más áruktól megkülönböztessen. A magyar átlagfogyasztók idegennyelvtudásával kapcsolatban sem osztható a kérelmezői álláspont. A kialakult és egységes bírói gyakorlat szerint a nem magyar nyelvű szavak lajstromozását is meg kell tagadni, ha magyar jelentésük védjegyként a megkülönböztetésre nem alkalmas (BH1993.495.). A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta a Vt.
2. §-a és a Pp.
3. §-a szerint alkalmazandó Pp.
4. §.

(2)bekezdése alapján. Budapest,

1. november
2. Tóth Lászlóné dr. s.k. a tanács elnöke . Lesenyei Terézia s.k. s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Dr. Kovács Zsuzsanna bíró