DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.479/2012/
- szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Nyári Péter ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve l.-i (cím) lakos felperesnek - a dr. Ács Ferenc Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Ács Ferenc ügyvéd, cím) által képviselt I.rendű alperes neve (cím) I. rendű és II.rendű alperes neve (cím) II. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 6.P.20.088/2011/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek, mint együttes jogosultaknak 13 500 (Tizenháromezer-ötszáz) forint általános forgalmi adót tartalmazó 63 500 (Hatvanháromezer-ötszáz) forint fellebbezési eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes tulajdonában áll a L., K. u.
- szám alatti ingatlan, melynek hátsó telekhatárával közvetlenül szomszédos az I. rendű alperes tulajdonában álló L., I. u.
- szám alatti ingatlan. Az I. rendű alperes ezen 2008-ban kézilabdapályát, 2009-ben játszóteret építtetett. A sportpálya elkészültét követően még abban az évben a felperes ingatlana felé eső részen 5,5 méter magasságú labdafogó hálót létesített, majd 2010-ben a felperesi ingatlan hátsó telekhatárán, az ott állt régi kerítés helyett zárt, betonoszlopok közötti betonpalló-betétes kerítést húzott. A felperes ingatlanán álló lakóépületben vizesedés okozta károsodás áll fenn. A felperes a módosított keresetében 500 000 forint kár, ennek
- január 8-tól járó kamatai megfizetésére kérte kötelezni egyetemlegesen az alpereseket. Előadása szerint az I. rendű alperes által létesített sportpálya és játszótér kialakításakor megváltoztatott terepviszonyok átalakították az ingatlana hátsó részének vízelfolyási viszonyait, az épület utcafronti részén kialakított buszmegálló helytelen kivitelezése következtében a csapadék az épületre folyik, s ezek összességében a felülépítmény károsodását eredményezik. A sportpálya megépítése óta az ingatlana fokozott környezeti terhelésnek van kitéve azzal, hogy a területről a kertjébe átszálló labdák után a pályát használók átjárnak, veteményét letapossák, baromfiállományát eltulajdonítják. Hivatkozott továbbá arra, hogy az I. rendű alperes képviselő-testülete által
- március 4-én meghozott 501-2/
- számú határozat jogellenes. Mindezek összességükben a megtéríteni kért kárát okozták. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. A törvényszék ítéletében a keresetet elutasította, a felperest kötelezte, hogy az alperesek, mint egyetemleges jogosultak részére 63 500 forint perköltséget fizessen meg. A felperes lakóépületében bekövetkezett károkkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy K. J. igazságügyi vízügyi szakértő aggálytalan szakértői véleménye szerint azok nem állnak okozati összefüggésben sem a kézilabdapálya, sem a játszótér kialakításával, megvalósításával. Kiemelte, hogy a szakértő véleménye sem önmagával, sem a beszerzett építész szakértői vélemény megállapításaival, sem a per egyéb adataival nem állt ellentétben. A felperes észrevételére a szakértő megfelelően indokolt válaszokat adott, így elutasította az elsőfokú bíróság a felperes más szakértő kirendelésére, ismételt helyszíni szemle tartására, a szakvélemény által értékelt körülményekkel kapcsolatos tanúbizonyításra, illetve iratbeszerzésre irányuló bizonyítási indítványát, s aláhúzta, hogy a felperes kára és az alperes cselekvősége közötti okozati összefüggés hiányában az alperesek kártérítési felelőssége nem állapítható meg. A felperes ingatlana utcafrontján kialakított buszöböllel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy e terület a ... Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében álló közút része, így a buszöböl kialakítása és fenntartása az alperesek érdek- és cselekvőségi körén kívül esik, terhükre e körben semmiféle jogellenes károkozó magatartás nem állapítható meg. A felperes által sérelmezett közgyűlési határozat kapcsán rámutatott, hogy annak tartalma nem áll okozati összefüggésben a felperesnél bekövetkezett és állított károsodással, továbbá e határozatot a képviselő-testület
- február 4-én meghozott 1248/
- számú határozatával hatályon kívül is helyezte. Az igazságügyi építész szakértő szakvéleménye alapján kifejtette, hogy az I. rendű alperes a kézilabdapálya, illetve a játszótér létesítését követően a labdafogó háló emelésével, a betonkerítés felhúzásával a felperesi ingatlanra való bejutás lehetőségének kiküszöbölése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, felróhatóság e körben az I. rendű alperest nem terheli, ennek hiányában pedig kártérítési felelőssége sem állapítható meg. Azzal kapcsolatban, hogy a felperes részére a vetemény letaposásával, baromfiállomány eltulajdonításával okoztak kárt, hangsúlyozta, hogy e cselekményeket ismeretlen harmadik személyek követhetik el, mellyel összefüggésben az alperes kártérítési felelőssége az okozatosság hiányában nem állapítható meg. A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest pervesztessége miatt az alperesek javára perköltség megfizetésére. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az első fokú határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára kötelezését indítványozta. Hivatkozott a felkérésére eljárt N. I. szakértő által készített vízügyi szakvéleményre, mely szerint nem kizárt az, hogy az alperesi beruházás eredményezte a felperes lakóházának károsodását. Álláspontja szerint a kézilabdapálya és a játszótér létesítése fokozta a kertje végében húzódó árok lefolyástalanságát, így az hatással lehetett romboló tényezőként ingatlana állapotára. Véleménye szerint a két szakértői vélemény között mutatkozó ellentmondás indokolja a bizonyítási eljárás kiegészítését, melynek várhatóan nagyobb terjedelme miatt szükséges az ítélet hatályon kívül helyezése. Keresetét a fellebbezési eljárás során felemelte, s az alpereseket egyetemlegesen 10 000 000 forint megfizetésére kérte kötelezni. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozták annak helyes indokaira hivatkozással. Kiemelték, hogy a N. I. által alkotott szakértői vélemény magánszakértői vélemény csupán, s az maga is tartalmazza - egyezően K. J. perbeli szakvéleményével -, hogy az épület károsodása körében nem hagyhatók figyelmen kívül a felperes által elkövetett hibák sem. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból helytálló következtetéseket levonva megalapozott döntést hozott, melynek indokolásával is egyetért az ítélőtábla, azt megismételni nem kívánja, s csupán a fellebbezésben felhozottakra tekintettel jegyzi meg az alábbiakat: A felperes fellebbezését N. I. szakértő szakvéleményére alapította. Az ilyen, csak az egyik fél felkérésére, megbízása alapján készült magánszakértői vélemény - ahogyan azt az alperesek ellenkérelmükben helytállóan hangsúlyozták - az állandó bírói gyakorlat értelmében bizonyítékként nem, hanem csak mint a fél álláspontja vehető figyelembe (BH
- évi
- jogeset). Mint ilyen, azonban nem volt alkalmas a perben eljárt szakértő véleményének cáfolatára. Az elsőfokú bíróság által kirendelt K. J. szakértő a fényképfelvételek, a domborzati, a vízrajzi, a hidrometeorológiai, ezen belül a csapadék, talajvíz viszonyok elemzésével, számítások végzésével kizárta annak lehetőségét, hogy a felperes által hivatkozott lefolyástalan állapotnak az lenne a hatása, hogy a felperes lakóépületét az alperesi ingatlanról származó víz elérhetné, s károsíthatná, elöntés ugyanis legfeljebb és időszakosan a hátsó kertrész hátsó szakaszán lehetséges (
- sorszámú jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés). N. I. magánszakvéleményében ugyanezen adatok elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy e károsító hatás bekövetkezése nem zárható ki, mert az alperes által létesített betonkerítés (valamint a fák) által okozott árnyékolás miatt az „esőelvezető" árok alja lefagy, miközben a kézilabdapályát süti a nap és folyamatos a hóolvadás: bekövetkezhet a kiöntés, az áradás. Ilyen magas vízállás azonban nem volt, ilyet a becsatolt fényképek sem igazolnak, maga a felperes sem hivatkozott arra, hogy az árok úgy kiöntött volna, hogy elérte volna a lakóépületét. A magánszakértő tehát egy feltételezést fogalmazott meg, ami elvileg bekövetkezhet, ám a valóságban az nem következett be. Annak, hogy a szakértői szemléket milyen időjárási viszonyok között tartották, a fenti megállapításra tekintettel semmi jelentősége nincs. Összességében N. I. szakértő tehát nem cáfolta meg K. J. megállapításait, így az elsőfokú bíróság által elfogadott szakvéleményt az ítélőtábla maga is aggálytalannak, megalapozottnak találta, melyre figyelemmel nem tévedett a törvényszék, amikor a felperes keresetét elutasította. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét tulajdonképpen annak helyes indokaira tekintettel hagyta helyben a Pp.
- §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján. A fellebbezés alaptalannak bizonyult, ezért az ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest fellebbezési eljárási költség megfizetésére. E címen az alperesek képviselőjének munkadíját számolta el, melynek összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (R.) 3. §
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése, 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. A felperes ugyan a fellebbezési eljárás során keresetét felemelte - ennek a Pp. 247. §
(1)bekezdés b) pontja alapján törvényi akadálya nem volt -, de az ítélőtábla - osztva a törvényszék álláspontját - a jogalap hiánya miatt találta alaptalannak a keresetet, ezért a kereset-felemelés tárgyában sem a kérelem pontosítására, sem esetleges bizonyítás indítványozására nem hívta fel a felperest. E körülményekre tekintettel az R. 3. §
(6)bekezdése alapján a perköltséget is mérsékelt összegben állapította meg. D e b r e c e n,
- november
- Dr. Csiki Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Veszprémy Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Kocsis Ottília s.k. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -