A határozat elvi tartalma: A forgalomba hozott bor mennyisége után a Bortv. 24/A. § /3/ bekezdése szerinti járulékot bevallási időszakonként kell megfizetni, az nem csökkenthető a megelőző időszakban tévesen átutalt összeggel és ezáltal nem mentesít a forgalomba hozatali járulék határidőben való megfizetésének elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság alól. Kfv.III.39.050/2012/9.szám A Kúria a dr.Lutter István ügyvéd által képviselt Sz. Hűtőipari Zrt. „fa." felperesnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság
- november
- napján kelt 28.K.35.133/2010/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Bíróság hatályában fenntartja. 28.K.35.133/2010/
- számú ítéletét Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg - külön felhívásra - az államnak 70.000.- /azaz hetvenezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A felperes felszámolását a Megyei Bíróság
- július
- napjától rendelte el, felszámolóként a K. Kft.-t jelölte ki. A felperesnek a felszámolási eljárás előtti időszakban /
- december
- július 26./ a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló
- évi CXVIII. törvény /a továbbiakban: Bortv./ 24/A. § /3/ bekezdése alapján az általa forgalomba hozott bor mennyisége után összesen 6.604.832.- Ft összegű forgalomba hozatali járulék tartozása állt fent. A felszámoló
- augusztus
- napján átutalt az alperes részére 6.668.384.- Ft-ot. A
- augusztus
- és
- november
- közötti időszakra 3.133.120.- Ft összegű forgalomba hozatali járulékfizetési kötelezettséget vallott be. Az alperes, mint borászati hatóság a járulék befizetésnek folyamatos ellenőrzése érdekében az általa kezelt adatokat a bor forgalomba hozatali járulék megfizetésének, kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 70/2007./VII.27./ SzVM rendelet /a továbbiakban: SzVM r./
- § /2/ bekezdése alapján egyeztette a vámhatóság által szolgáltatott adatokkal. Az adategyeztetés során észlelte az alperesi borászati hatóság, hogy az általa nyilvántartott és feldolgozott, valamint a vámhatóság által szolgáltatott a forgalomba hozott bor mennyiségére vonatkozó adatok a felperes esetében
- augusztus
- napjától -
- november
- napjáig, valamint
- szeptember
- napjától -
- július
- napjáig tartó tárgyidőszakot érintően eltérést mutatnak. Megállapította, hogy a vámhatóság nyilvántartása szerint a forgalomba hozott bor mennyisége után a felperes a tárgyidőszakban 3.133.120.Ft., valamint 223.056.Ft forgalomba hozatali járulékot nem fizetett meg
- december 15., valamint
- augusztus
- napjáig és határidőben nyilatkozattételi kötelezettségének sem tett eleget. A feltárt mulasztás miatt a felperes terhére a
- július
- napján kelt 02.6/7116-2/
- számú határozatában a felperest 3.356.176.- Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. Előadta, hogy a felszámolási eljárás előtti időszakban keletkezett fizetési kötelezettsége részeként utalt át tévesen 6.688.384.- Ft összeget az alperes részére. Mivel a felszámolási eljárás alatt a felszámoló a felszámolási időszak előtt felmerült tartozást nem teljesíthette volna a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény /a továbbiakban: Cstv./
- § /1/ bekezdése alapján, ez okból álláspontja szerint megállapítható, hogy a határozatban megjelölt forgalomba hozatali járulék megfizetettnek minősül a perbeli időszak tekintetében. Mindebből az is megállapítható, hogy a bejelentési kötelezettségének eleget tett, így alperes a Bortv. 24/A. § /5/ bekezdését és 51/A. § /1/ bekezdését jogszabálysértően alkalmazta. A Fővárosi Bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a keresettel támadott alperesi határozat a meghozatala idején megfelelt az ügyre irányadó anyagi és eljárási jogszabályoknak. Hivatkozott az Alkotmány
- § /2/ bekezdésére, mely rendelkezésből arra következtetett, hogy a bírósági felülvizsgálat tárgya csak az indokolás, jogszabály vagy megállapítás lehet, melyek a felülvizsgálni kért döntés tartalmaz. Erre figyelemmel a bíróság a Cstv. rendelkezéseit és a Bortv. 51/A. § /1/ bekezdésének megsértését nem vizsgálta. Tényként állapította meg, hogy felperes a perbeli időszakban forgalomba hozatali járulékot az általa forgalomba hozott bor mennyisége után nem fizette meg, az a körülmény, hogy a felperes fennálló tartozását a felszámoló nem fizethette volna meg a Cstv. felperes által hivatkozott rendelkezései alapján az alperes által elkövetett jogsértésként nem volt értékelhető. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérve elsődlegesen a jogerős ítélet, valamint az alperes határozatának hatályon kívül helyezését. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság kötelezését új eljárás lefolytatására. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő és megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság a Cstv. rendelkezéseit annak ellenére hagyta figyelmen kívül, hogy a felperes már
- július óta felszámolási eljárás alatt áll. Hivatkozott az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtett megállapítására, miszerint a közigazgatási perben a bíróság nincs kötve a közigazgatási határozatban megállapított tényálláshoz, és a jogszerűség szempontjából a közigazgatási szerv mérlegelését is felülvizsgálhatja. Mindezek alapján kifejtette, hogy nem lehet jogszerű egy határozat, kizárólag azért, mert nem tartalmazza azokat a jogszabályi hivatkozásokat, amelyeket a hatóság elmulasztott vizsgálni eljárásában. Amennyiben az alperes és az elsőfokú bíróság figyelembe vette volna a Cstv. speciális rendelkezéseit, a felperes szerint nem juthatott volna arra a törvénysértő megállapításra, hogy mulasztási bírság kiszabásának lehetősége a Bortv. 24/A. § /5/ bekezdése alapján fennállt, mert a perbeli időszakra eső járulékot a felszámoló nemcsak megfizette, hanem még túlfizetése is keletkezett. Az EBH 2003/
- számú határozatra hivatkozással állította, hogy az alperes jogsértően számolta el a felszámoló által teljesített befizetést a felszámolási eljárás előtt felmerült járulékokra, mert az ellentétes a Cstv.
- § /3/ és
- § /1/ bekezdésével, mely nem ad lehetőséget a felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül, az egyébként jogszerű követelések kiegyenlítésére, így az alperes annak visszafizetésére köteles. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A jogerős ítéletet a Kúria a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- § /2/ bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keresetei között vizsgálta, és megállapította, hogy az a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból nem jogszabálysértő. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy felperes a perbeli időszakra /
- augusztus
- -
- július 31./ eső forgalomba hozatali járulékot nem fizette meg a Bortv. 24/A. § /3/ bekezdése és az FVM rendelet
- § /1/ bekezdésében előírt határidőig, melynek rendelkezései nem adnak törvényes lehetőséget a megelőző időszakban tévesen átutalt összeg beszámítására. A Bortv. 24/A. § /4/ bekezdése a /3/ bekezdéstől való eltérést egy esetben enged. A fizetendő forgalomba hozatali járulék összegéből csak az az összeg vonható le, amelyet a /7/ és a /8/ bekezdésében meghatározott felhasználással azonos célra az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában a forgalomba hozatali járulékfizetési kötelezettség keletkezését megelőzően kötelező jelleggel megfizettek, feltéve, hogy azt nem igénylik vissza. Az alperes eljárásában csak abban a körben vizsgálódhatott, hogy a felperes a Bortv.-ben előírtaknak megfelelően teljesítette-e bevallási és befizetési kötelezettségét. A felperes sem vitatta, hogy
- augusztus
- -
- november
- napjáig terjedő időszakra vonatkozóan határidőben, a
- december
- -
- július
- időtartamra vonatkozóan csak határidőn túl nyújtott be bevallást és befizetés egyik időszakra sem történt. A felperest a jelen perrel érintett időszak vonatkozásában fennálló bevallási és befizetési kötelezettsége alól a korábbi időszakra fennálló tartozás téves befizetése sem mentesíthette. A Kúria álláspontja szerint a Cstv. felülvizsgálati kérelemben megjelölt rendelkezései a mulasztási bírság kiszabása jogszerűségét nem érintik, mert a felszámoló a tévesen átutalt összeg visszatérítése iránti igényét csak a befizetési határidőt követően jelezte az alperesi hatóság felé a
- január
- napján kelt levelében. Amennyiben a határidőben történő teljesítés elmaradása ezen okra vezethető vissza, úgy a felperesnek legkésőbb a bevallás benyújtásakor jeleznie kellett volna, hogy a bevallott járulék megfizetése részéről már a megelőző bevallási időszakban megtörtént. Az utóbb benyújtott kérelmet az alperes továbbította a döntésre jogosult Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárpiaci Főosztályához, aki
- szeptember
- napján kelt levelében értesítette a felperest arról, hogy a minisztériumnak miért nincs módjában a kért összeget visszautalni. A felperes a nem alakszerű döntést tudomásul vette, az ellen jogorvoslati eljárást nem kezdeményezett, ezért az alperes által
- június
- napján indított hatósági eljárásban alappal nem hivatkozhat a Cstv.
- § /3/ bekezdésében és
- § /1/ bekezdésében foglalt rendelkezésekre úgy, mint a hatósági eljárásban kötelezően alkalmazandó jogszabályi előírásokra. A Kúria megjegyzi, hogy a felperes visszaigénylés iránti kérelmét a felettes hatóság - nem alakszerű határozatban - már elbírálta ennek okán fel sem merülhet az alperes eljárásában a Cstv.
- § /1/ bekezdése alapján a teljesítés jogszerűségének újbóli vizsgálata. Ennek kapcsán a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati kérelemben hivatkozott EBH 2003/
- számú eseti döntése nem alkalmazható, mert az más tényállású ügyben született. A legfontosabb eltérés a két ügy tényállása között az, hogy jelen ügyben nem a felszámolás alatt álló felperes, hanem a felszámoló teljesített önként, aki maga jelölte meg a bevallási időszakot és a fizetendő járulék összegét, ezért a befizetés jogszerűtlen elszámolására való felperesi hivatkozás nem foghat helyt. A Kúria a fentiekben kifejtettek alapján megállapította, hogy az alperes határozata nem jogszabálysértő azon okból, hogy az alperes a Cstv. vonatkozó rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával hozott érdemi döntést a mulasztási bírság kiszabása iránti hatósági eljárásban, mert a Cstv. rendelkezéseire hivatkozás csak a téves befizetés visszatérítése tárgyában indult esetleges eljárás esetén lehet releváns, és pedig jelen ügynek nem lehet tárgya. Ezért a Kúria a Fővárosi Bíróság ítéletét bekezdése alapján hatályában fenntartotta. a Pp.
- § /3/ A felperes a Pp.
- § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- § /1/ bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- § /2/ bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárási illeték viselésére. A felülvizsgálati eljárásban alperesnél perköltség nem merült fel, ezért arról a Kúriának nem kellett rendelkezni. Budapest,
- október
- dr.Kovács András sk. a tanács elnöke, dr.Dobó Viola sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró