A határozat elvi tartalma: Gyorshajtás esetén az ezt rögzítő eszköz által mért eredmény elfogadható. Helyszíni tárgyalásra ilyen ügyekben nincs szükség. Kfv.III.37.777/2011/3.szám A Kúria a dr.ifj.Krizsa Lajos ügyvéd által képviselt V. M. felperesnek a Budapest Rendőrfőkapitánya alperes ellen közlekedési bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Vas Megyei Bíróság
- október
- napján kelt 1.K.20.041/2011/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Vas Megyei Bíróság 1.K.20.041/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 36.000./azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A felperes tulajdonában volt a Toyota Rav 4 típusú személygépkocsi. Nevezett
- augusztus
- napján autójával B.-be tartott. Az alperes szerve a B. u.
- számnál települve e napon 13.00 óra és 14.30 perc között - hitelesített berendezéssel - gépjármű sebességméréseket végzett. A mérőkészülékkel rögzített felvétel szerint a felperes 14 óra 11 perckor a megengedett 50 km helyett 71 km-es sebességgel haladt az
- szám előtt fekvő útszakaszon. Ezért az elsőfokú hatóság
- szeptember
- napján őt 30.000.- Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes alaptalannak tekintve ezt a kötelezést fellebbezést nyújtott be, melyben előadta, hogy az autójáról készített fénykép nem a B. u.
- számnál készült. Az alperes
- december
- napján kelt 21000/00449824/6/2010.ált. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy a hatóság a bírságot az erre nyitva álló 60 napon túl szabta ki. A fellebbezés folytán hozott másodfokú határozat is elkésett, mert nem 22 munkanapon belül született. További bizonyítást kért a valódi tényállás megállapítására is. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint az elsőfokú határozat az erre nyitva álló 60 napon belül született, a másodfokú határozat kis késéssel való meghozatala nem olyan súlyos eljárási szabálysértés, ami az ügy érdemére kihatott volna. A bizonyítási kötelezettség a felperest terhelte, mert az alperes határozathozatalhoz szükséges megfelelő mélységben felderítette a tényállást. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet, egyben a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy valóban a Cs., B. u.
- szám előtti útszakaszon haladt, de attól 70 m-re, amit éppen az alperes szerkezete rögzített, ami akár kívül is eshetett a lakóterülettől. A pontos helymeghatározásra vonatkozóan helyszíni vizsgálatot kellett volna tartani, melyet ő kért, de kérelmének nem tettek eleget. Tévesen jelölték meg továbbá a mérőeszköz elhelyezésének helyszínét, azt helyesen nem a 60-as, hanem a 75-ös szám alatt lehetett, ami szemben fekszik a 60-as számmal. Vizsgálni kellett volna továbbá, hogy a mérőeszköz megfelelt-e a jogszabályi feltételeknek. Ennélfogva a tényállás nem volt tisztázott. Jogszabálysértésként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
- §-át jelölte meg. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy megfelelően tisztázta-e az alperes a tényállást a határozata meghozatala előtt. Az ügyben a Ket.
- §-át kellett alkalmazni, mely előírja, hogy a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, akkor hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A felperes azt kifogásolta, hogy az őt 30.000.- Ft-tal sújtó hatóság, és a bíróság sem tisztázta, szükség esetén helyszíni eljárás lefolytatásával, megfelelően a tényállást, állította továbbá, hogy a mérőeszköztől számított 70 m-re már nem lakott-területen közlekedett. Utalt továbbá a használt mérőeszköz nem megfelelő használatára is. Álláspontját semmivel nem támasztotta alá. A megyei bíróság a bizonyítékok helyes állapított meg. Ket.
- §-át nem sértette mérlegelése alapján helyes meg, és a tényállást A tényállás megállapításához helyszíni eljárásra - tekintettel a hitelesített mérőeszközre és az elkészített felvételre is - az ügyben szükség nem volt. Attól az ügyet érdemben előrevivő eredmény nem volt várható. A megyei bíróság ítéletét a bizonyítékok mérlegelése /Pp.
- §-a/ alapján hozta. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a bíróság bizonyítékok okszerűtlen mérlegelése miatt iratellenes tényállást állapított meg. Jelen ügyben a Kúria megállapítja, hogy a megyei bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyes tényállás alapján hozta döntését. A megfelelően bizonyító alperessel szemben a felperesen volt a bizonyítás terhe. Ezt azzal kívánta teljesíteni, hogy szakkérdésben helyszíni tárgyalást indítványozott, noha attól eredmény nem volt várható. Utal arra a Kúria, hogy a mérőeszköz képességének felsorolása egy jogszabályban nem azonos azzal az igénnyel, hogy az az összes képességet kötelezően ki kell használni minden alkalommal. Adott esetben tehát egy felvétel is megfelelő bizonyíték lehet a tényállás tisztázására. Végül - jóllehet a felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincsen helye - megemlíti a Kúria, hogy a felperes által becsatolt felvételeknek a méréskor készített felvétellel való összehasonlításából is nyilvánvaló, hogy a felperes az adott időpontban lakott-területen haladt. A kifejtett indokok alapján a Kúria a megyei bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény alapján köteles megfizetni az államnak a felülvizsgálati eljárás illetékét. Budapest,
- november
- dr.Kovács András sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Dobó Viola sk. bíró