Bhar.6/2011/16 – Győri Ítélőtábla

(1)és

(6)bekezdés b/ pont), - 2 rb, üzletszerűen, társtettesként elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettében (Btk.318.§

(1)és

(6)bekezdés b/ pont), - 2 rb üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettében (Btk.318.§

(1)és

(6)bekezdés b/ pont), továbbá - 1 rb magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.276.§). Ezért az I. r. vádlottat halmazati büntetésül 4 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. II.rendű vádlott vádlott bűnösségét megállapította: - 2 rb, üzletszerűen, társtettesként, folytatólagosan elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettében (Btk.318.§

(1)és

(6)bekezdés b/ pont), melyért halmazati büntetésül 3 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. III.rendű vádlott III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki: - 2 rb üzletszerűen társtettesként elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettében (Btk.318.§

(1)és

(6)bekezdés b/ pont), továbbá - 1 rb, üzletszerűen elkövetett, nagyobb kárt okozó csalás bűntettében (Btk.318.§

(1)és

(5)bekezdés b/ pont), ezért, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 4 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Zirci Városi Bíróság

1. január
2. napján jogerős B.83/2001/
3. számú összbüntetési ítéletével kiszabott 6 év 5 hónap börtönbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette és megállapította, hogy a III. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. IV.rendű vádlott IV. r. vádlott bűnösségét megállapította jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettének bűnsegédi bűnrészességében (Btk.298/D.§ a/ pont), ezért 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egy napi tétel összegét 600 Ft-ban állapította meg és rendelkezett az összesen 180 000 Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetén történő, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatásáról. V.rendű vádlott V. r. vádlott bűnösségét megállapította jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettében (Btk.298/D.§ a/ pont) és 350 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, mely pénzbüntetés 1 napi tételének összegét 400 Ft-ban állapított meg. Rendelkezett a 140.000 forint pénzbüntetés átváltoztatásáról annak meg nem fizetése esetére. VI.rendű vádlott VI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki: - 1 rb, társtettesként, folytatólagosan elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettében (Btk.318§

(1)és

(5)bekezdés a/ pont), továbbá - 1 rb magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.276.§). E cselekményekért halmazati büntetésül 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra és 500.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A pénzmellékbüntetés átváltoztatásáról meg nem fizetés esetére akként rendelkezett, hogy 10.000 Ft-onként kell 1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A VI. r. vádlottal szemben a Veszprém Megyei Bíróság

1. március
2. napján jogerős 5.B.435/2005/
3. számú ítéletével kiszabott 1 év végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés, továbbá a Veszprémi Városi Bíróság
4. július
5. napján jogerős B.1454/2004/
6. számú ítéletével kiszabott 6 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés utólagos végrehajtását elrendelte. Rendelkezett továbbá: - a I.rendű vádlott I. r. vádlott által
7. április
8. napjától
9. március 11 napjáig, - a II.rendű vádlott vádlott által
10. április
11. napjától
12. március
13. napjáig, - a III.rendű vádlott III. r. vádlott által
14. április
15. napjától
16. június
17. napjáig előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztés büntetésbe való beszámításáról. Rendelkezett a bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről és kiadásáról. Kötelezte az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül: - I.rendű vádlott I. r., II.rendű vádlott II. r. vádlottakat egyetemlegesen
18. magánfél magánfél részére 4 millió forint kártérítés, az államnak 240.000 forint illeték, - I.rendű vádlott I. r., II.rendű vádlott II. r. vádlottakat egyetemlegesen
19. magánfél magánfél részére 3 millió forint kártérítés, az államnak 180.000 forint illeték, - II.rendű vádlott II.r. vádlottat külön
20. magánfél magánfél részére 18.310.000 forint kártérítés, az államnak 109.860 forint illeték, - I.rendű vádlott I. r. vádlottat külön
21. magánfél magánfél részére 14.900.000 forint kártérítés, az államnak 894.000 forint illeték, - I.rendű vádlott I. r. és III.rendű vádlott III.r. vádlottakat egyetemlegesen
22. magánfél magánfél részére 21.000.000 forint kártérítés, az államnak 900.000 forint illeték, - I.rendű vádlott I. r. vádlottat külön
23. magánfél magánfél részére 10.000.000 forint kártérítés, az államnak 60.000 forint illeték, - III.rendű vádlott III. r. vádlottat külön
24. magánfél magánfél részére 1.000.000 forint kártérítés, az államnak 60.000 forint illeték, - I.rendű vádlott I. r. és VI.rendű vádlott VI.r. vádlottakat egyetemlegesen
25. magánfél magánfél részére 20.000.000 forint kártérítés, az államnak 900.000 forint illeték megfizetésére. Egyebekben
26. magánfél, a
27. magánfél és
28. magánfél magánfelek polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Rendelkezett az eljárásban felmerült 795.638 forint bűnügyi költség viseléséről, melyből II.rendű vádlott II.r. vádlott külön 18.000 forintot, I.rendű vádlott I.r. vádlottal egyetemlegesen 99.470 forintot, I.rendű vádlott I.r. és III.rendű vádlott III.r. vádlottal egyetemlegesen 12.255 forintot, I.rendű vádlott I.r. és III.rendű vádlott III.r. és VI.rendű vádlott IV.r. vádlottal egyetemlegesen 67.200 forintot köteles megfizetni. A Zalaegerszegi Városi Bíróság ítélete ellen I.rendű vádlott I. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, II.rendű vádlott II. r. vádlott és védője enyhítésért, III.rendű vádlott III. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a büntetés enyhítéséért, IV. r. IV.rendű vádlott vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a joghátrány enyhítése végett, illetve VI.rendű vádlott VI. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a büntetés enyhítéséért jelentett be fellebbezést. Az első fokon eljárt ügyész az ítéletet tudomásul vette, illetőleg V.rendű vádlott V. r. vádlott és védője sem élt jogorvoslattal, így vonatkozásában az ítélet
29. március
30. napján jogerőre emelkedett. A Veszprém Megyei Főügyészség Bf.783/2008/57-I. számú átiratában az ítélet tényállásának több pontban való kiegészítését indítványozta. Indítványt tett a csalási cselekmények tekintetében a bűnszövetség, mint minősítő körülmény megállapítására, egyes cselekményeknél a folytatólagosság mellőzésére. II.rendű vádlott II.r. vádlott tekintetében indítványt tett az V. pontban írt
31. magánfél sérelmére I.rendű vádlott I.r. vádlott által tettesként elkövetett csalás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében bűnsegédi bűnrészessége megállapítására, továbbá a beszámítás, a polgári jogi igények korrekciójára. Egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta. A Zala Megyei Bíróság 2010.október
32. napján kelt Bf.340/2010/
33. számú ítéletével a Zalaegerszegi Városi Bíróság ítéletét megváltoztatta. I.rendű vádlott I. r. vádlott csalási cselekményeit 5 rb, - melyből 4 rb társtettesként - 3 rb pedig folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének minősítette a Btk.318.§

(1)-

(2)bekezdés a/ és c/ pontja valamint

(6)bekezdés b/ pontja szerint, továbbá 1 rb, társtettesként elkövetett csalás bűntettére változtatta a Btk.318.§

(1)-

(2)bekezdés a/ pontja és

(6)bekezdés b/ pontja szerint. II.rendű vádlott vádlott csalási cselekményeit 2 rb, társtettesként, - melyből 1 rb folytatólagosan elkövetett - csalás bűntettének minősítette a Btk.318.§

(1)-

(2)bekezdés a/ és c/ pontja, a

(6)bekezdés b/ pontja szerint. Bűnösségét megállapította további 1 rb csalás bűntettében a Btk.318. §

(1)-

(2)bekezdés a/ és c/ pontja

(6)bekezdés b/ pontja és 1 rb magánokirat-hamisítás vétségében a Btk.276.§ szerint azzal, hogy mindkét bűncselekményt bűnsegédként követte el. III.rendű vádlott István III. r. vádlott 2 rb, üzletszerűen, társtettesként elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntetteként (Btk.318.§

(1)és

(6)b/ pont) értékelt cselekményét 2 rb, társtettesként elkövetett csalás bűntettének minősítette a Btk.318.§

(1)-

(2)bekezdés a/ és c/ pontja

(6)bekezdés b/ pontja szerint. Megállapította, hogy a III. r. vádlott különös visszaeső. IV.rendű vádlott IV. r. vádlottat a terhére megállapított bűncselekmény miatt 2 évre próbára bocsátotta. VI.rendű vádlott VI. r. vádlott vonatkozásában a folytatólagos elkövetésre történő utalást mellőzte és vele szemben kiszabott börtönbüntetést 3 év 6 hónapra enyhítette. A

1. magánfél részére fizetendő, és I.rendű vádlott I. r. valamint II.rendű vádlott vádlottat terhelő kártérítési kötelezettséget akként módosította, hogy az I. és II. vádlottak egyetemlegesen 3.000.000 Ft-ot kötelesek megfizetni. Ehhez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettséget 180.000 Ft-ra módosította. I.rendű vádlott I. r. vádlottat külön kötelezte
2. magánfél részére további 1.000.000 Ft kártérítés és 60.000 Ft le nem rótt eljárási illeték megfizetésére.
3. magánfél magánfél vonatkozásában a I.rendű vádlott I. r. és II.rendű vádlott vádlottal szemben 3.000.000 Ft megfizetésére vonatkozó polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasította. Módosította I.rendű vádlott I. r. vádlott kártérítés illetve illetékfizetési kötelezettségét
4. magánfél magánfél vonatkozásában. A
5. magánfél magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, és megállapította, hogy a polgári jogi igényeket a vádlottak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kötelesek megfizetni. Rendelkezett az első és másodfokú ügydöntő határozta kihirdetése között előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztés büntetésébe történő beszámításáról az I., II. és VI. r. vádlott tekintetében oly módon, hogy II.rendű vádlott vádlott által
6. március
7. napjától
8. április
9. napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt továbbfolyóan számította be. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I., II., III., IV., VI. r. vádlottak tekintetében helybenhagyta. Rendelkezett a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről melyből II.rendű vádlott vádlottat a 15.000 Ft megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság döntése ellen II.rendű vádlott vádlott és védője jelentettek be fellebbezést a további bűnösség megállapítása miatt. A másodfokon eljáró ügyész az ítéletet tudomásul vette. A többi terhelt vonatkozásában nem került sor további bűnösség megállapítására, felmentésre vagy megszüntetésre így jogorvoslatra nem nyílt lehetőség. I.rendű vádlott I. r., III.rendű vádlott III. r., IV.rendű vádlott IV. r. és VI.rendű vádlott VI. r. vádlott vonatkozásában az ítélet a kihirdetés napján; azaz
10. október
11. beállt a jogerő. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.168/2009/7-I. számú átiratában nem tartotta alaposnak a II.rendű vádlott vádlott és védője által bejelentett fellebbezést. Leszögezte, hogy a másodfokú ítélet ellen bejelentett terhelti fellebbezés a Be.386.§

(1)bekezdés b/ pontja alapján joghatályos. Megállapította, hogy az eljárás lefolytatása során az első és másodfokú bíróságok a büntetőeljárási szabályokat maradéktalanul megtartották. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által több helyen kiegészített és pontosított tényállás teljes körűen megalapozott, így irányadó lehet a harmadfokú eljárásban is. Álláspontja szerint az eljáró bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelésével a szükséges mértékben eleget tettek indokolási kötelezettségüknek. A Zalaegerszegi Városi Bíróság a tényállásból helyesen vont le következtetést a II. r. vádlott bűnösségére és cselekményeit is jórészt helyesen minősítette. Ugyanakkor nem tévedett a Zala Megyei Bíróság sem, amikor az irányadó, általa kiegészített tényállás szerint II.rendű vádlott vádlott bűnösségét további 2 bűncselekményben is megállapította. Ezt megalapozó tényállás megfelelő részletességgel tartalmazza a csalás illetőleg a magánokirat-hamisítás bűnsegédi bűnrészességének tényeit, így a megyei bíróság a vád keretein belül maradt. A főügyészi álláspont szerint a másodfokú bíróság helyesen járt el, amikor a II. r. vádlottal szemben első fokon kiszabott büntetés mértékét nem súlyosította, figyelemmel arra, hogy már a városi bíróság teljes körben feltárta a büntetés kiszabása körében számba vehető szempontokat, és arányos; nem eltúlzottan súlyos szabadságvesztés büntetést, illetőleg közügyektől eltiltást alkalmazott. A másodfokú bíróság a terhelt bűnösségét további bűncselekményekben is kimondta, viszont a súlyosítási tilalom korlátaira tekintettel a joghátrányt nem súlyosíthatta. A főügyészség képviselőjének véleménye szerint az elsőfokú bíróság által alkalmazott joghátrányt ehhez képest inkább méltányos, további enyhítése nem indokolt. Az ítélet egyéb rendelkezéseivel egyetértett, összességében a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. A harmadfokú bíróság nyilvános ülésén megjelent védő a további bűnösség megállapítása miatt bejelentett fellebbezését elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében fenntartotta. Kifejtette, hogy az első és másodfokú eljárás során az enyhítő körülmények felsorolásra kerültek, de azokat nem kellő nyomatékkal vették figyelembe az eljáró bíróságok. Hivatkozott az időmúlásra, mint különös méltánylást érdemlő okra, továbbá arra, hogy II.rendű vádlott II. r. vádlott életvitele rendeződött, külföldön főfoglalkozásúként dolgozik, vele szemben nem folyik újabb eljárás. A védő rámutatott, hogy a további bűnösség megállapításának mellőzése mellett, az enyhítő körülmények nagy számára tekintettel lehetőség van a büntetés enyhítésére, oly módon, hogy a szabadságvesztés 3 évre vagy az alá csökkentése esetén, annak fele része után feltételes szabadságra bocsátását a harmadfokú bíróság mondja ki. Ebben az esetben a másodrendű vádlottnak már nem kellene bevonulnia a büntetés végrehajtási intézetbe figyelemmel arra, hogy 2 évet töltött előzetes letartóztatásban. A Fellebbviteli főügyészség képviselője átiratában foglaltakat fenntartotta, a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Kifejtette, hogy II.rendű vádlott vádlott több alkalommal összeütközésbe került a törvénnyel, vele szemben a többszörös halmazat megállapítható súlyosító körülményként, így a jelentős időmúlás mellett is szükséges, illetve arányos a vele szemben másodfokon alkalmazott joghátrány mértéke. Az ítélőtábla a védelmi fellebbezést nem találta alaposnak az alábbi indokok alapján. A harmadfokú bíróság a Be.387.§

(1)bekezdésének megfelelően bírálta felül a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet az azt megelőző első és másodfokú bírósági eljárással együtt. II.r. II.rendű vádlott vádlott vonatkozásában megállapította, hogy a Be.386.§

(1)bekezdés b/ pontjának megfelelően a védelmi fellebbezés joghatályos volt, és megnyílt a lehetőség a harmadfokú eljárásra. Az első és másodfokú bírósági eljárások megfeleltek a büntető perrendtartás előírásainak, olyan szabálysértés nem történt, ami az ügy érdemi felülvizsgálatát megakadályozta volna. Megállapítható, hogy az eljáró bíróságok az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges tényeket, illetve bizonyítékokat feltárták, azokat törvényeses értékelték. A tényállást túlnyomó részt a vádlottak; II.rendű vádlott vádlott, III.rendű vádlott III. r. vádlott, IV.rendű vádlott IV. r., V.rendű vádlott V. r. vádlottak vallomásaira, a rendelkezésre álló nagyszámú okirati bizonyítékra, továbbá a sértettek és más tanúk vallomására alapították, és azok egyenként és összességükben történő mérlegelő értékelésével állapították meg. A másodfokú bíróság a városi bíróság által megállapított tényállást bizonyítás felvétele útján, II.rendű vádlott vádlott cselekvőségét illetően pedig az iratok tartalma alapján kiegészítette, pontosította, amely így képezte a másodfokú és a harmadfokú eljárás alapját. Az ítélőtábla álláspontja szerint a másodfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az elsőfokú bíróság a törvényesen elvégzett bizonyítás eredményeként az ügy ténybeli megítélését megalapozó bizonyítékokat feltárta, egyenként és összességében is értékelte, melynek során a logika szabályait nem sértette, a vádlotti védekezést az összes bizonyítékkal egybevetve megindokolta, hogy a tényállást miért a rendelkezésre álló személyi és okirati bizonyítékok alapján állapította meg. A megalapozott tényállásokból okszerűen következtetett a másodfokú bíróság a vádlott bűnösségére és a bűncselekmények minősítése is törvényes volt az I., II. és V. tényállások tekintetében. Rámutatott arra, hogy az V. tényállási pontban foglalt cselekményt miért állapította meg a vádlott terhére, mely okfejtését osztotta a harmadfokú bíróság, hiszen II.r. vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte (73. sorszámú jegyzőkönyv 73-74. oldal), amikor úgy nyilatkozott, hogy a tartozás elismerő okirat csupán arra szolgált, hogy ezzel másokat megtévesszenek, annak valóság alapja nem volt. A II.r. vádlott vallomása összhangban volt 4. magánfél vallomásával, továbbá a tartozás elismerő nyilatkozat tartalmával is. Az ítélőtábla megállapította, hogy a másodfokú bíróság nem terjeszkedett túl a vádon, amikor II.rendű vádlott vádlott büntetőjogi felelősségét a tényállás V. pontjában írt cselekmények tekintetében is megállapította további 1 rb csalás bűntettének és magánokirat hamisítás vétségének bűnsegédi bűnrészességében. A Be. 2.§

(2)bekezdése értelmében törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A vád tárgyává tett cselekmény megjelölése akkor pontos, ha a történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket. (Ezt támasztják alá az 1/2007-es Büntető Kollégiumi véleményben, valamint a BH.2005.

1. II. pontjában foglaltak.) A II. r. vádlott magatartását -a terhére megállapított további csalás bűntette és magánokirathamisítás vétsége tekintetében - mind a Veszprémi Nyomozó Ügyészség Ny.53./200/51-I. számú vádirata, mind az elsőfokú ítélet több pontban tartalmazza. A Zalaegerszegi Városi Bíróság ítéletének bevezető része szerint (
2. oldal 6., és
3. oldal
4. bekezdés) I.rendű vádlott és II.rendű vádlott vádlottak
5. júliusától kezdődő kapcsolatuk során a sértettek előtt egy faipari vállalkozásra, fakereskedelemre, mint II.rendű vádlott jól működő gazdasági tevékenységére hivatkoztak, illetve a sértettek előtt tevékenységük valóságának látszatát erre hivatkozva tartották fenn. A tényállás I. pontja (
6. oldal), a II. pontja (
7. oldal utolsó bekezdés,
8. oldal utolsó három bekezdés, a
9. oldal ötödik,
10. oldal első bekezdés) tartalmazza, hogy I.rendű vádlott és II.rendű vádlott vádlottak tudták, hogy az általuk hivatkozott vállalkozás nem működött. A sértettektől átvett pénzeket ebbe ténylegesen nem fektették be, így annak megtérülésére és a pénz visszafizetésére a vádlottaknak szándékuk, illetve reális lehetőségük sem volt. Az elsőfokú bíróság tényállásának II. pontja tett említést először a II.rendű vádlott II. r. vádlott által
11. október
12. napján aláírt tartozás elismerő nyilatkozatról, mely okirat felhasználásával I.rendű vádlott I. r. vádlott
13. november 9-én
14. magánfél sértettre engedményezett 52.436.500 Ft-ot megtévesztő módon, úgy téve, mintha a kölcsöntartozást visszafizetné. E tényállási pontot egészítette ki a Zala Megyei Bíróság azzal, hogy a II. r. vádlott által aláírt tartozás elismerő nyilatkozat valótlan tartalmú volt, illetőleg a tényállás V. pontját abban a tekintetben, hogy I.rendű vádlott I. r. vádlott ezt a hamis tartalmú okiratot használta föl 2006 őszén,
15. magánfél sértett megtévesztése érdekében. A kifejtettekből következik, hogy a Zala Megyei Bíróság a törvényes vád határait nem lépte át, amikor a részletezett tényállás adatai alapján II.rendű vádlott II. r. vádlott bűnösségét további olyan bűncselekményekben is megállapította, amelyeket az elsőfokú bíróság nem rótt a terhére. Az eljáró bíróságok helyesen, teljes körben felsorolták az enyhítő és súlyosító körülményeket. Figyelemmel az újabb két bűncselekmény megállapítására is, elmondható, hogy a büntetett előéletű, más büntetőeljárás hatálya alatt többszörös halmazatban álló, így 2-12 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeket elkövető II.rendű vádlott vádlottal szemben méltányos a 3 év 6 hónap börtönbüntetés és ezzel arányos időtartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása. A Btk.37.§ szakaszában foglalt büntetési célokra is tekintettel e büntetés még akkor sem tekinthető eltúlzottnak, ha a 20032006 között elkövetett bűncselekmények óta valóban hosszú idő telt el. Ügyészi fellebbezés hiányában nem ad a törvény lehetőséget az alkalmazott joghátrány súlyosítására a Be.354.§

(4)bekezdés d/ pontja értelmében, de az enyhítés indokai sem állapíthatók meg. Az első és másodfokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek, a felhívott jogszabály hivatkozások pontosak. A fentiekben kifejtettek alapján a Győri Ítélőtábla a Zala Megyei Bíróság

1. október
2. napján kihirdetett Bf.340/2010/
3. számú ítéletét II.rendű vádlott vádlott tekintetében a Be.397.§ szerint helybenhagyta. Győr,
4. november
5. napján Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke . Vajda Edit sk. . Csák Csilla sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ez az ítélet, valamint a Zala Megyei Bíróság
6. október
7. napján kihirdetett Bf.340/2010/
8. számú ítélete II.rendű vádlott vádlott vonatkozásában
9. november
10. napján jogerőre emelkedett, és végrehajtható. Győr,
11. november
12. napján . Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: