Gf.40334/2012/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(09)rovatait érintette. Ennek keretében a cégjegyzék 13/009 rovatában törölte a felperest, mint együttes képviseletre jogosult ügyvezetőt, a 13/008 és a 13/010 rovatában törölte a felperest, mint a másik két ügyvezetővel együttes aláírásra jogosult természetes személyt. A többi adatváltozás a telephely megszűnésére, ügyvezetők képviseleti jogának önálló módra változására, valamint új tagok tagsági jogviszonya létesítésének bejegyzésére vonatkozott. A felperes a keresetében a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzésének a hatályon kívül helyezését, továbbá a per eredményeként a jogsértő módon bejegyzett, illetve törölt cégjegyzéki adatok törlését, illetve visszajegyzését kérte a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 65. §

(1)bekezdésére és a 66. §

(2)-

(3)bekezdésére alapítottan. Keresetében előadta, hogy az alperes

1. május 26-án tartott taggyűlése nem hozott alakszerű határozatot a társasági szerződés módosításáról, ilyen napirend nem is szerepelt a taggyűlés napirendjén, és a telephelyváltozás igényelte volna a társasági szerződés módosítását, az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést csak az ellenjegyző ügyvéd írta alá, és a taggyűlési jegyzőkönyv nincs ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva. Hivatkozott arra is, hogy a változásbejegyzést elrendelő végzés alapjául szolgáló taggyűlési határozatokat a taggyűlés jogsértő módon hozta meg, mert az üzletrész felosztásáról szóló határozatok meghozatalában az érintett üzletrész tulajdonosai, tagok nem vehettek volna részt, és a szavazásból kizárt tag szavazatának hiányában nem volt meg a határozathoz szükséges szótöbbség, valamint a tagsági jogviszonyt létesítő személyek nyilatkozata nem felel meg a gazdasági társaságokról szóló
2. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
3. §

(4)bekezdésének. A felperest a taggyűlés a 4/2011.(05.26) sz. Határozattal az ügyvezetői tisztségéből azonnali hatállyal visszahívta és a társasági szerződés 9.

1. alpontjában a felperes mint ügyvezető törlésre került. A felperes a változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértését a Gt.
2. §

(1)-

(3)bekezdésében, a 12. §

(1)bekezdésében, a 18. §

(1)bekezdésében, a 20. §

(1)és

(5)bekezdésében, a 113. §

(1)bekezdésében, a 127. §

(1)-

(4)bekezdésében, a 130. §

(1)bekezdésében, a 152. §-ában, a Ctv. 39/B. §

(1)bekezdésében és 51. §

(1)-

(3)bekezdésében, valamint a Ptk. 217. §

(1)bekezdésében jelölte meg. A felperes álláspontja szerint a keresetindítási jog a cégbíróság bejegyzést elrendelő végzésének minden rendelkezésére megilleti, egyrészt amiatt, hogy tagja az alperesnek, másrészt amiatt, hogy a

1. május 26-ai taggyűlést ügyvezetőként ő hívta össze. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes tévesen hivatkozik arra, hogy a tagsági és ügyvezetői jogviszonya folytán perindítási joga lenne a cégbíróság perrel támadott
2. sorszámú végzésének azon rendelkezéseivel szemben is, amelyek a felperesre nem vonatkoznak. Az alperes előadta, hogy az ügyvezető visszahívása és a tagváltozás nem igényli a társasági szerződés módosítását és a változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni az új tagok tulajdonszerzéséről szóló szerződést, továbbá a felperes a taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránt pert indított, amely perben hivatkozhat a taggyűlési határozatok jogszabálysértésére. A változásbejegyzési kérelem és mellékleteinek benyújtása a Ctv. szabályainak megfelelően történt, és a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzése megfelel a jogszabályoknak. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét teljes egészében megalapozatlannak találta, és a felperes keresetét elutasította. A határozatát a Ctv.
3. §

(1)bekezdésében foglaltakkal indokolta, amelynek értelmében a kérelemnek helyt adó bejegyző (változásbejegyző) végzés ellen a végzés vagy annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. Az indokolás szerint e törvényi előírás értelmében a felperes a reá nem vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatosan perindítási joggal nem rendelkezik, míg a reá vonatkozó rendelkezések nem jogszabálysértőek. A cégbíróság jelen perrel támadott

1. sorszámú végzésének a felperesre vonatkozó rendelkezései a felperes mint képviseletre jogosult ügyvezetőnek a 13/009 rovatban, továbbá a felperes mint a másik két ügyvezetővel együttes képviseletre jogosult természetes személynek a 13/008 és a 13/009 rovatban való törlése. Az e rovatokban való törlésekkel kapcsolatosan az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbíróságnak a bejegyzési eljárásban észlelnie kellett volna [Ctv.
2. §

(3)bekezdés], továbbá a cégbíróságnak a bejegyzési eljárásban azt kell vizsgálnia, hogy a kérelem alapjául szolgáló, a Ctv. 1-

1. számú mellékletében felsorolt kötelezően, illetve szükségszerűen csatolandó okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek [Ctv.
2. §

(1)bekezdés és 46. §

(1)bekezdés]. A változásbejegyzési kérelemhez csatolt,

1. május 26-án tartott taggyűlésről készült jegyzőkönyv tartalmazza a 4/
2. (05.26) sz. Határozatot, amellyel az alperes taggyűlése visszahívta a felperest azonnali hatállyal az ügyvezetői tisztségéből [Gt.
3. §

(2)bekezdés]. A társasági szerződésnek az első ügyvezetőt kell tartalmaznia, a későbbiekben az ügyvezetőkre vonatkozó adatok megváltozása nem igényli a társasági szerződés módosítását, így az ügyvezető visszahívásáról rendelkező taggyűlési határozatot tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyvet nem kell ügyvédi ellenjegyzéssel ellátni, hanem elegendő, ha azt az ügyvezető és egy - a taggyűlésen jelenlevő hitelezőnek megválasztott - tag aláírja [Gt. 146. §

(2)bekezdés]. A felperes ügyvezetői tisztségből való visszahívását tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyv megfelelt a jogszabályok rendelkezéseinek, ezért a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzésének a felperesre vonatkozó rendelkezései nem jogszabálysértőek. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte annak megváltozásával a Fővárosi Bíróság mint Cégbírósága

1. június 27-én kelt változásbejegyzést elrendelő végzésének a hatályon kívül helyezését annak jogszabálysértése miatt, továbbá a cégbíróság felhívását arra, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hivatalból törölje a cégjegyzékbe jogszabálysértő módon bejegyzett cégjegyzék adatokat, továbbá hivatalból jegyezze vissza a cégjegyzékből jogszabálysértő módon törölt cégjegyzék adatokat, és kezdeményezze az alperessel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását. Amennyiben a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet ennek megfelelő megváltoztatására nem lát lehetőséget, abban az esetben az elsőfokú ítélet
2. oldal
3. bekezdésének utolsó mondatát és a
4. oldal
5. bekezdésében foglalt mondatát törölni kérte. Ezek a mondatok a következők: „Megjegyzi a bíróság, hogy a tagváltozás sem igényli a társasági szerződés módosítását." és „A bíróság megállapította, hogy nem jogszabálysértő a cégbíróság változásbejegyző végzése, ezért elutasította a felperes keresetét". A felperes kérte az alperes kötelezését a másodfokú eljárással kapcsolatosan felmerült perköltségének megfizetésére. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállásból helytelen következtetéseket vont le, és az anyagi jogi jogszabályokat tévesen alkalmazva megalapozatlan ítéletet hozott. A felperes fellebbezésében előadta, hogy az alperes telephelyének a társasági szerződésből való törlése a társasági szerződés módosításának minősül, amelynek cégjegyzékbe való bejegyzése a társasági szerződés módosításán alapulhat. A társasági szerződés módosítása történhet okiratban [Gt.
6. §

(1)bekezdés] vagy taggyűlési jegyzőkönyvben, amelynek érvényességi kelléke az ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés. Hangsúlyozta, hogy az alperesi társaság nem készített társasági szerződésmódosítást, a változásbejegyzési eljárásban csatolt taggyűlési jegyzőkönyv pedig nem felel meg a Gt. 18. §

(1)bekezdésében és a Ctv. 51. §

(2)bekezdésében foglaltaknak. Véleménye szerint a taggyűlési jegyzőkönyv alakszerűségének vizsgálata során nem lehet kettős mércét alkalmazni annak függvényében, hogy az a felperes ügyvezetői visszahívásának és az új tagok tagsági jogviszonya létesítésének, vagy az alperes telephelye megszüntetésének alapjául szolgál. A taggyűlési jegyzőkönyv a társasági szerződésmódosítás és a változásbejegyzési eljárás alapja volt, és a taggyűlési jegyzőkönyv tartalmazza a telephely törlésére vonatkozó taggyűlési határozatot, de nincs ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel ellátva, ennek hiányában ezen okirat alapján a változások bejegyzése jogszabálysértő. Megismételte azt a meggyőződését is, hogy a keresettel érintett változásbejegyzést elrendelő végzés rendelkezései nyilvánvalóan érintik a felperest, mint az alperes tagját, ugyanis a változás bejegyzésének alapjául szolgáló határozatok meghozatalában a felperes részt vett, valamint a perrel érintett taggyűlést ügyvezetőként a felperes hívta össze. A felperes sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság rögzítette a felperes perindítási jogának hiányára vonatkozó álláspontját, mégis megállapította megjegyzés formájában, hogy „a tagváltozás sem igényli a társasági szerződés módosítását". A felperes álláspontja szerint, amennyiben a változásbejegyzést elrendelő végzés tagváltozásra vonatkozó adatainak jogszabályszerűségét az elsőfokú bíróság a felperes perindítási jogának hiánya miatt nem vizsgálta, úgy ezzel kapcsolatosan érdemi megállapításokat sem tehetett volna az ítéletében. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a felperes kereshetőségi jogának hiányára vonatkozó álláspontja alapján a változásbejegyzést elrendelő végzésnek kizárólag a felperes vezető tisztségviselői megbízatásának törlésére vonatkozó adatait vizsgálhatta érdemben, a változásbejegyzést elrendelő végzés többi adatát nem, ezért az elsőfokú bíróság nem juthatott arra a megállapításra, amely szerint „a bíróság megállapította, hogy nem jogszabálysértő a cégbíróság változásbejegyző végzése, ezért elutasította a felperes keresetét". Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes kötelezését az alperesnél felmerült másodfokú perköltség megfizetésére. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás és az abból levont jogi következtetések helytállóak. Megismételte azt a jogi álláspontját, hogy a felperes a Ctv. 65. §

(1)bekezdése alapján a változásbejegyzést elrendelő végzés őt érintő rendelkezései tekintetében rendelkezik perindítási joggal, így a telephely törlésére és a társaság új tagjainak bejegyzésére vonatkozó rendelkezéseket a felperes ebben a perben nem támadhatja. A felperest, mint a társaság tagját, illetve a perbeli taggyűlést összehívó ügyvezetőjét, ilyen minőségében sem illeti meg a perindítási jog a bejegyzést elrendelő végzés valamennyi rendelkezésére, hanem csak a konkrétan reá vonatkozó rendelkezésekre. Meggyőződése szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a Ctv. 65. §

(3)bekezdése alapján a perben eljáró bíróság vizsgálódási jogkörét a Ctv. 46. §

(1)bekezdésének figyelembevételével is. A felperes visszahívására vonatkozó taggyűlési határozat meghozatala szabályszerű volt, ugyanis a vezető tisztségviselőket a tagok bármikor indokolás nélkül visszahívhatják a tisztségükből. A felperes ebben a határozathozatalban nem vett részt, mivel a határozathozatalból a Gt. 20. §

(5)bekezdése alapján kizárt volt. Ismét hivatkozott arra, hogy a vezető tisztségviselőket érintő adatok változása nem igényli a társasági szerződés módosítását, amely szabályt szintén helyen alkalmazott az elsőfokú bíróság. A taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt, az ügyvezető személyét érintő taggyűlési határozat nem minősül társasági szerződésmódosításnak, így azt nem kellett ügyvédi ellenjegyzéssel ellátni, továbbá a taggyűlési jegyzőkönyv a hitelesítő tag és a jegyzőkönyvvezető, valamint az ügyvezető által szabályszerűen aláírásra került. A cégbíróság szabályszerűen bírálta el a változásbejegyzési kérelmet, és vizsgálati jogkörében eljárva nem észlelt jogszabálysértést. A felperes kereseti kérelme kizárólag a személyét érintő változásokra korlátozott, ezért az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a felperes kereseti kérelmének vizsgálatát kizárólag erre a területre korlátozta, és nem vizsgálta, hogy a cégbíróság a változásbejegyzést elrendelő végzés egyéb pontjainál jogszerűen járt-e el. Továbbra is azt hangsúlyozta, hogy az alperes telephelyét érintő változás tekintetében a felperesnek nincs keresetindítási joga. A fellebbezés az ügy érdemében megalapozatlan, az indokolásban törölni kért megjegyzés és megállapítás tekintetében megalapozott. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a per eldöntéséhez szükséges tényállást és érdemben a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott, amelynek indokaival a Fővárosi Ítélőtábla - az alábbi pontosítással - egyetért, ezért azok megismétlése szükségtelen. A felperes helyesen hivatkozott a fellebbezésében arra, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletének jogi indokolásában csak a döntése jogi indokait fejtheti ki, és ami ahhoz nem tartozik, azt megjegyzésként nem fűzheti a jogi okfejtéséhez. Az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően rögzítette, hogy nemcsak az ügyvezető-változás, hanem a tagváltozás sem igényli a társasági szerződésmódosítást, azonban a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzésének a tagváltozás bejegyzését tartalmazó rendelkezése jogszabálysértésének vizsgálata nem volt a jelen per tárgya a felperes korlátozott perindítási joga folytán, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolásában ilyen formában a tagváltozással kapcsolatos megjegyzésnek nem volt helye. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének 5. oldal 7. bekezdésének utolsó mondatát az elsőfokú határozatban mellőzi. A felperes helyesen hivatkozott a fellebbezésében arra, hogy a perben eljáró bíróság nem foglalhatott volna állást olyan jogkérdésekben, amelyekkel a felperes perindítási jogosultságának korlátozottsága és a keresethez kötöttség elve miatt nem foglalkozhatott. Az elsőfokú bíróság a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzésének csak a felperesre vonatkozó rendelkezése jogszabálysértését vizsgálhatta a kereseti kérelem korlátai között a felperest korlátozott tárgykörben megillető keresetindítási joga folytán, ezért az elsőfokú bíróság az ítéletében a jogszabálysértés hiányát is csak ebben a körben állapíthatta volna meg. A Pp. 221. §

(1)bekezdése értelmében az ítélet indokolásában a döntéshozatal szempontjából releváns tényállást és az erre vonatkozó jogi indokokat kell és lehet ismertetni. Ha a bíróság a döntését arra alapítja, hogy a perbe vitt felperesi igény részben vagy egészben valamely okból nem érvényesíthető, akkor a legitimációs kérdés jogszabályi indokolását kell megadnia, így - éppen e tartalmi korlátozás folytán, mivel a kereseti tényállítások perbeli vizsgálatát az eljárásból a bíróság maga zárta ki - a vizsgálatból kizárt kereseti kérelemmel kapcsolatosan érdemi megállapításokat sem tehet az ítéletében. A fentiekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének 6. oldal 2. bekezdésében lévő mondatot a következőképpen pontosítja: „A bíróság megállapította, hogy a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzése a felperes ügyvezetői tisztségének és a másik két ügyvezetővel együttes képviseleti jogának törlésére vonatkozó rendelkezése a felperes által a kereseti kérelmében megjelölt okokból nem jogszabálysértő." Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdése és 254. §

(3)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletét - az indokolás részbeni pontosítása mellett - annak indokai alapján helybenhagyta. Az ügy érdemében sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján a felmerült költségeit maga viseli, és a

(2)bekezdés alapján köteles az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek összegét a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22) IM rendelet 3. §

(5)bekezdése alapján, a meg nem határozható pertárgyérték alapján mérlegeléssel állapította meg a 4/A. §

(1)bekezdésének megfelelően az áfára is figyelemmel. A fellebbezés elbírálása a Pp. 256/A. §

(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül történt. ,

1. november
2. . Gál Judit s.k. a tanács elnöke Dr. Koday Zsuzsanna s.k.. Volein Anna s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző bíró