← Magyarország

Bf.367/2012/5 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.367/2012/

  1. szám A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. évi szeptember hó
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő í t é l e t e t: Az emberölés bűntette miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék
  4. évi március hó
  5. napján kihirdetett 7.B.608/2011/
  6. számú ítéletét megváltoztatja. A börtönbüntetés tartamát 9 (kilenc) évre enyhíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A szabadságvesztés tartamába beszámítja a vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen vádlott és a védője jelentettek be a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezést. Az ügyész tudomásul vette a törvényszék határozatát. A fellebbviteli főügyészség az átiratában a vádlott és védőjének perorvoslatát alaptalannak tartva az ítélet helybenhagyására tett indítványt. Az ítélőtábla a vádlotti és védői fellebbezésekkel megtámadott első fokú ítéletet a Be.
  7. §-ának

(1)bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt nyilvános ülésen bírálta felül, alkalmazva a Be. 361. §-ának
(1)bekezdésében írtakat. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék az eljárási szabályokat betartva folytatta le a bizonyítást. A történeti tényállást elsősorban a vádlott beismerő vallomására, e vallomást alátámasztó és tanuk vallomására, továbbá az igazságügyi orvosszakértői megállapításokra alapította. A bizonyítékokat értékelő tevékenységéről az indokolási kötelezettségének a szükséges mértékben eleget téve számot adott. Az iratok tartalmára figyelemmel a Be. 352. §-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján a tényállás helyesbítendő és kiegészítendő a következők szerint: A vádlott véralkohol koncentrációja a cselekmény időpontjában volt 2,02 ezrelék, míg a sértett 2,46 ezrelékes alkoholos befolyásoltsága a halál időpontjában állt fenn. A kés pengéje a markolatnál volt 25 mm széles. A mentőszolgálatot a rendőrség értesítette 16 óra 05 perckor. Az ítélet
  1. oldal
  2. bekezdésében a
  3. pontban felsorolt sérülés is védekező jellegű. A halált eredményező, tüdőt sértő (3;5) sérülések legalább közepes erővel jöttek létre, míg az egyéb sérülések kis, esetleg közepes erőbehatással keletkeztek. A belső vérzés következtében a sértett bal mellüregében volt 1,2 liter folyékony vér és 500 gramm véralvadék. E helyesbítésekkel, kiegészítésekkel a tényállás megalapozott, az összhangba került az indokolással és a Be.
  4. §-ának
(2)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban irányadó. A törvényszék a tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére és az elkövetett bűncselekmény jogi minősítése is törvényes, ahogy az egyenes ölési szándék megállapítása is. Az ítélőtábla osztja az erős felindulásban elkövetett emberölés vizsgálata kapcsán kifejtett érveket. A törvényszék jórészt feltárta a büntetés kiszabásánál körülményeket, azonban azok helyesbítése szükséges. értékelendő bűnösségi Mellőzi az ítélőtábla a súlyosító körülmények sorából azt, hogy a vádlott cselekménye közel áll az aljas indokkal történő elkövetéshez, hiszen már a nap folyamán is feszült vita volt a testvérek között, amely nem érintette a tulajdonjogi viszonyokat. A bűncselekményt közvetlenül megelőző tulajdoni nézeteltérés tartós volt a sértett és a vádlott között. A vádlott egy, már jogi értelemben lezárt, rendezett tulajdoni állapotot nem tudott elfogadni. Cselekedetét az ebből fakadó indulat vezérelte. Enyhítő körülményként a megromlott egészségi állapotot, szembetegségét kell a vádlott javára értékelni. A másodfokú bíróság utal arra, hogy a vádlott beismerő vallomására ítéleti tényállást lehetett alapítani, amit a büntetés kiszabás során az elsőfokú bíróság kevéssé értékelt, ahogy vádlott büntetlen előéletét, valamint megromlott egészségi állapotát sem a nyomatékának megfelelően vette figyelembe. Az ítélőtábla mindezen enyhítő körülményeket szem előtt tartva, azok nyomatékának nagyobb hangsúlyt tulajdonítva, a közügyektől eltiltás tartamának érintetlenül hagyása mellett a szabadságvesztés mértékét 9 évre enyhítette, mivel az jobban igazodik a bűncselekmény tárgyi súlyához, nem utolsó sorban a vádlott konkrét társadalomra veszélyességéhez. Itt jegyzi meg az ítélőtábla, hogy a középmértékre vonatkozó törvényhely a Btk. 83. §-ának
(2)bekezdése, ami nyilvánvalóan elírás miatt került helytelenül rögzítésre. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés mértéke a középmértéket (10 év) egy évvel meghaladta és nem az alatti, mint ahogy azt az ítélet indokolása tartalmazza. Az eddig írtakra figyelemmel a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét a Be. 372. §-ának
(2)bekezdése értelmében megváltoztatta, míg egyéb helyes és törvényes rendelkezéseit a Be. 371. §-ának
(1)bekezdését alkalmazva helybenhagyta. A vádlott előzetes fogvatartásának a kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámítása a Btk. 99. §-ának
(1)és
(2)bekezdésén alapul. Végezetül mellőzi az ítélőtábla az elsőfokú ítélet bevezető részéből a
  1. október
  2. és december 15-ei tárgyalási napokra utalást a tárgyalás megismétlése miatt. Debrecen,
  3. szeptember
  4. Dr. Háger Tamás sk.. Diószegi Attila sk. . Gömöri Olivér sk. a tanács elnöke előadó bíró a tanács tagja Záradék: A Szolnoki Törvényszék 7.B.608/2011/
  5. számú ítélete a másodfokú ítéletben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Debrecen,
  6. szeptember
  7. Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.