....Megyei Bíróság
- Mf. 20.625/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A ... Megyei Bíróság ... ügyvéd által képviselt ... Kft. felperesnek - ... kormánytisztviselő által képviselt ... alperes elleni társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a ... Munkaügyi Bíróság által
- május
- napján ... szám alatti ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes kereseti kérelmét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 15.000.- (tizenötezer) forint első- másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívására fizessen meg 20.000.- (Húszezer) forint első- másodfokú illetéket. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes a
- november
- napján kelt .../2009-es számú határozatában a felperest ...felperesi munkavállaló, biztosított, .... napján történt üzemi balesetéből felmerülő, ... 1-től ...-ig terjedő időre kifizetett 128.205.- forint baleseti járadék megfizetésére kötelezte. A megtérítésre kötelező határozat szerint a munkabalesetet az okozta, hogy a baleset idején a sérült a munkavégzéshez szükséges vízszintes anyag leszorító tolófát nem használta, az nem állt rendelkezésére, tekintettel arra, hogy a gépi szerszámok tárolására szolgáló szekrény kulcsát otthon hagyta, kollégájától pedig azt nem kérte el. Ezen túlmenően alperesi álláspont szerint felperesi foglalkoztató is megszegte az óvó rendszabályokat, mert az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit nem biztosította. Alperes álláspontja szerint a sérült egyúttal a munkáltató megbízottjának is minősül, tekintettel arra, hogy mestervizsgás szakoktatóként végezte a munkát. Felperes kereseti kérelmében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a felperesi munkáltatót a balesettel okozati összefüggésbe hozható óvó rendszabályszegés nem terheli. A munkaügyi bíróság perben igazságügyi faanyagvédelmi szakértői bizonyítást folytatott le. A szakértői bizonyítás megállapításait is értékelve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes kereseti kérelme alapos, ezért ítéletével az alperes által kiadott
- november
- napján kelt ... számú megtérítésre kötelező határozatot hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest a felperes javára 10.000.- forint + ÁFA perköltség teljesítésre. A munkaügyi bíróság indokolása szerint egyértelműen megállapítható a szakértői vélemény tükrében, hogy a marógépen, melyet a sérült használt, az alperes által hiányolt védőburkolat megtalálható volt a baleset időpontjában. Az alperes által hivatkozott szabvány faipari gépekre vonatkozóan csak az általános előírásokat tartalmazza, de csak általánosságban szól a szabvány a védőburkolatról. A baleset kizárólagos oka a tolófa használatának hiánya. A tolófa rendelkezésre állt, illetve azt készíteni is lehetett volna. Ez a sérült dolgozó kizárólagos, szabályellenes magatartása miatt nem következett be. Erre tekintettel a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperesi munkáltató óvórendszabályokat nem sértett. Ezt követően miután kizárólagosan a sérült szegte meg a munkavédelmi szabályokat, és kizárólagosan csak maga szenvedett balesetet, ezért azt kellett eldönteni, hogy ilyen vonatkozásban őt felperesi megbízottnak kell-e tekinteni, vagy sem. A munkaügyi bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkáltató megbízottjának csak egy harmadik személy vonatkozásában minősült volna akkor, ha nem ő maga szenved balesetet. A munkaügyi bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést. Alperesi álláspont szerint a munkaügyi bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a balesetet szenvedett munkavállaló szakoktató, konkrét esetben a munkáltató megbízottjának is tekintendő, és nem a vonatkozó technológiai előírások, munkavédelmi szabályok betartásával végezte a tevékenységét, hiszen a vízszintes anyagleszorító és tolófa használatát mellőzte, valamint a védőburkolat hiánya is a foglalkoztatónál eltűrt, szabálytalan gyakorlat volt. Hivatkozott az alperes a Kk. 25-ös számú állásfoglalására, valamint a ...-as számú jogesetre. Felperes ellenkérelmében a munkaügyi bíróság által a széleskörű bizonyítási eljárás lefolytatását követően helyes bírói mérlegeléssel meghozott ítéletének a helybenhagyását indítványozta. A megyei bíróság az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy az alperes által benyújtott fellebbezés helytálló. Az Ebtv.
- §
(1)bekezdése szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset, vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget. A megyei bíróság álláspontja szerint a munkaügyi bíróság a rendelkezésre álló igazságügyi szakértői vélemény alapján abban helytállóan foglalt állást, hogy a felperesi munkáltató az alperes által hivatkozott óvó rendszabályokat avonatkozásban nem szegte meg, hogy a balesetet okozó marógépen a baleset időpontjában a védőburkolat megtalálható volt, és a baleset kizárólagos oka a tolófa használatának hiánya. A szakértő egyértelműen nyilatkozott abban a vonatkozásban is, hogy amennyiben a tolófa használatára sor került volna, abban az esetben a sérülés nem következett volna be. A hivatkozott rendelkezés azonban nem csak a foglalkoztató, hanem a megbízottja vonatkozásában is szigorú szabályokat tartalmaz. E körben kellett állást foglalni abban a kérdésben, hogy a ....sérült a felperes megbízottjának tekinthető-e, vagy sem. A megyei bíróság álláspontja szerint egyértelműen a felperesi megbízottként kell figyelembe venni a tevékenységét, tekintettel arra, hogy a sérült szakoktató, tanulók oktatásával, foglalkoztatásával végzi a munkáját, és a perbeli baleset bekövetkezésének időpontjában is tanulók munkájának koordinálásával, az ő foglalkoztatásukkal kívánta elvégezni a fenyő fűrészárúból az apáca rácsok elkészítését. A munkavégzést a tanuló és a szakoktató együttes közreműködésével történt. A megyei bíróság álláspontja szerint azáltal, hogy a sérült a szükséges munkavédelmi eszközt nem használta, azt nem vette elő, illetve olyat nem készített, a biztonságos munkavégzés követelményeit megsértette, ami felperesi megbízotti kötelezettségszegésnek minősül. Ennélfogva a megyei bíróság álláspontja szerint a KK.25-ös számú állásfoglalásra figyelemmel a felperes a felelősség alól nem mentesülhet azon az alapon, hogy a balesetet kizárólag a munkavállaló mulasztása idézte elő, ugyanis a sérült munkavállaló a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2. §
(2)bekezdése értelmében biztonságos munkavégzés követelményeinek megfelelően lett volna köteles eljárni. A szabálytalan munkavégzéssel nem csupán, mint munkavállaló mulasztott, hanem, mint a munkáltató megbízottja szegte meg a kötelezettségét, amelynek következtében a felperest az Ebtv. 67. §
(1)bekezdés alapján megtérítési kötelezettség terheli. Fentiekre tekintettel a megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperes kereseti kérelmét elutasította. A Pp. 78.§
(1)bekezdésére figyelemmel a pervesztessé vált felperest kötelezte az alperes javára első- másodfokú perköltség teljesítésére, továbbá az államnak a le nem rótt illeték megfizetésére. ...,
- november
- ... Éva sk. a tanács elnöke ... Anna sk. előadó bíró ... Krisztina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő