← Magyarország

Kfv.37664/2011/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A perújítási eljárásban a pert a kérelem korlátai között kell újból tárgyalni. A bíróság a perújítással támadott ítéletet hatályában fenntartja vagy hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.664/2011/8.szám A Kúria dr.Sárdi László ügyvéd által képviselt perújító felperesnek a dr.Klausz Hajnalka jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal perújított alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében hozott jogerős ítélet elleni perújítási eljárásban amely perbe a perújított alperes pernyertessége érdekében dr.Szabadkai Csilla ügyvéd által képviselt beavatkozott - a Megyei Bíróság

  1. július
  2. napján hozott 9.K.26.453/2008/
  3. számú jogerős ítélete ellen a perújító felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - az alulírott helyen és napon - megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Megyei Bíróság hatályában fenntartja. 9.K.26.453/2008/
  5. számú ítéletét Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint, míg az alperesi beavatkozónak 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az az államnak külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Község Önkormányzatának Jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság) megismételt eljárásban hozott határozatával kötelezte a perújító felperest, hogy a tulajdonát képező ingatlanon az oldalkertben épített előtetőt bontsa el, mivel fennmaradása az alkalmazandó építési jogszabályok szerint nem engedélyezhető. Az elsőfokú építésügyi hatóság határozatát a perújított alperes 811088-1/
  6. számú határozatával helybenhagyta. A Pest Megyei Bíróság
  7. március
  8. napján kelt 7.K.26.136/2008/
  9. számú ítéletével a perújító felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok ismeretében kifejtette, hogy az építésügyi hatóság tényállást teljes körűen feltárta.A bizonyítékok mérlegelése alapján megállapította, hogy a
  10. december
  11. napjától létesített előtető új építménynek minősül. A jogerős ítélet ellen a perújító felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a bizonyítékok értékelésének, mérlegelésének törvényességét vitatta. A Legfelsőbb Bíróság
  12. szeptember
  13. napján kelt Kfv.II.37.263/2008/
  14. számú ítéletével a Megyei Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a jogerős ítélet nem sértette a Polgári Perrendtartásról szóló
  15. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  16. § /1/ bekezdésében megfogalmazott, a tényállás megállapítására és a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabályokat. Rögzítette, hogy a Pp.
  17. § /3/ bekezdése és a Pp.
  18. § /1/ bekezdése alapján a bizonyítás a perújító felperest terhelte. Utalt arra, hogy a jogerős ítélet a perújító felperes részére adott használatbavételi engedélyt is megfelelően értékelte, mert az az engedély kiadásakor meglévő állapotot igazolta és a
  19. december
  20. napján - a szabálytalan építkezés kezdetén - fennálló, tényleges helyzet bizonyítására nem volt alkalmas. A perújító felperes perújítási kérelemmel élt a 7.K.26.136/2008/
  21. számú ítélet ellen. Arra hivatkozott, hogy az építésügyi hatóságok nem értékelték kellő súllyal a 2459/
  22. számú használatbavételi engedélyt megadó határozatot, mint közokiratot, és az alapeljárásban beszerzett magánszakértői véleményben foglaltakat. Csatolta a használatbavételi engedélyről szóló határozat hozatalát megelőzően tartott helyszíni szemléről az építési ügyintéző által készített jegyzőkönyvet. Előadta, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság műszaki ügyintézője a helyszíni szemle alapján tudomással bírt az előtető építésének időpontjáról. A perújító felperes az építési ügyintézőt tanúként kérte kihallgatni, továbbá csatolta írásban tett nyilatkozatát is, amely szerint az előtető az építési engedély részét képezte és a használatbavételi engedély időpontjában készen állt. Kifogásolta, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság az építmény pontos helyének megállapítása végett igazságügyi földmérő szakértőt nem rendelt ki. A megyei bíróság ítéletével a perújító felperes perújítási kérelmét elutasította, és a Megyei Bíróság 7.K.26.136/2008/
  23. számú ítéletét hatályában fenntartotta. A jogerős ítélet indokolásában a Pp.
  24. § /1/ bekezdés a/ pontja, a Pp.
  25. § /2/ bekezdésében foglaltra utalva kifejtette, hogy az építési ügyintéző tanú vallomása a perújító felperesre kedvezőbb ítéletet nem eredményezhetett volna. A tanú meghallgatása során egymásnak ellentmondó állításokat tett, amelyek a bizonyított tényekkel is ellentétesek voltak. A megyei bíróság a perújító felperes és a perújított beavatkozó által megnevezett további tanúk vallomása és a perben beszerzett igazságügyi szakértői véleményből azt a következtetést vonta le, hogy kétséget kizáróan nem lehet a perbeli építmény építési idejét meghatározni. A jogerős ítélet ellen a perújító felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve annak hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmének megfelelő új határozat hozatalát. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az előtető építésének időpontját a használatbavételi engedéllyel igazolta, ezért annak bizonyítása, hogy az építmény későbbi időpontban létesült, azt terheli, aki a használatbavételi engedély, mint közokirat tartalmával ellentéteset állít. Kifejtette, hogy a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.37.263/2008/
  26. számú ítéletének indokolásában jogszabálysértően hivatkozott a bizonyítási teher szabályaira. Állította, hogy valamennyi bíróság megsértette a Pp.
  27. §-át. A jogerős ítélet sérti a Pp.
  28. § /1/ bekezdését is, mert a megyei bíróság részben tett eleget indokolási kötelezettségének, továbbá szükséges a bizonyítékok felülmérlegelése, mert a jogerős ítélet nem tartalmazza az alapeljárásban hozott ítéletben megállapított tényállást, amelyet nem vitatott. A perújító felperes hangsúlyozta, hogy a használatbavételi engedély épületként az előtetőt nem tartalmazza, amely azt jelenti, hogy az előtető elkészült a használatbavételi engedély megadását megelőzően. A jogerős ítéletek a magánszakértői véleményt tévesen értékelték személyes előadásként, a bíróság a perújítási eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő által készített szakértői véleményt is tévesen értelmezte. Az építésügyi hatóságok és a 00bíróságok túlzott jelentőséget tanúsítottak a
  29. június
  30. napjára kitűzött, távollétében megtartott helyszíni szemléről készült feljegyzésnek. Kifogásolta, a tanúk kihallgatása előtt megyei a bíróság nem vizsgálta, hogy a tanúk elfogulatlanok-e, figyelemmel arra, hogy mindazon tanúkkal, akik az előtető építésének időpontját 2006-ra tették, perben áll. Az elsőfokú bíróság jogszabálysértően mellőzte a jegyző meghallgatását, amelynek indokát a jogerős ítélet nem tartalmazza, és alaptalanul mellőzte az építésügyi előadó vallomásában foglaltakat is. A perújító felperes sérelmezte, hogy az építésügyi hatóságok és a bíróságok nem tartottak helyszíni szemlét. A jogerős ítélet a Pp.
  31. § /5/ bekezdést,
  32. § /1/ bekezdést,
  33. § /1/ bekezdést,
  34. § /3/ bekezdést,
  35. § /1/ bekezdést,
  36. § /1/ bekezdést,
  37. § /1/ bekezdést és a
  38. § /1/ bekezdést sérti. A perújított alperes és a perújított beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria hangsúlyozza, hogy a Pp.
  39. § /2/ bekezdés szerint jogszabálysértésre hivatkozással a jogerős ítélet és nem a jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálatát lehet kérni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  40. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) bizonyítási eljárásra vonatkozó rendelkezései a közigazgatási eljárásra tartalmaznak előírásokat, ezért azokat a jogerős ítélet nem sértheti. A Kúria a következőkre mutat rá: a Pp.
  41. § /1/ bekezdés kimondja, hogy a perújítás megengedése esetében a pert a kérelem korlátai között kell újból tárgyalni, ezért nincs törvényes lehetőség közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránt indult közigazgatási per megismétlésére. Önmagában az a körülmény, hogy a fél az alapítélet rendelkezéseit jogsértőnek tartja, a perújítás megengedésére alapot nem adhat. A Pp.
  42. § /1/ bekezdése értelmében a perújítási eljárásban a perújító felperes által a Pp.
  43. § /1/ bekezdés a/ pontjában előírt feltételeknek megfelelő tények és bizonyítékok vonatkozásában nyílik lehetőség bizonyítási eljárás lefolytatására. A perújító felperes a Pp.
  44. § /1/ bekezdés a/ pontja szerint az építési ügyintéző tanú nyilatkozatára és a használatbavételi engedély kiadását megelőzően kitűzött helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv tartalmára hivatkozott, azaz lényegében nem jelölt meg olyan tényt, bizonyítékot, amelyet a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesített (Pp.
  45. § /2/ bek.). A Kúria azonban a perújítás megengedhetőségét - figyelemmel a rendkívüli jogorvoslati eljárás kereteire - nem vizsgálhatta. A Pp.
  46. § /2/ bekezdése és a Pp.
  47. § /1/ bekezdése alapján a perújító felperes köteles annak bizonyítására, hogy a Pp.
  48. § /1/ bekezdés a/ pontban megjelölt bizonyítékok elbírálása reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A perújítási eljárás kérelemre indul, ezért a Pp. 336/A. § /1/ bekezdése alapján hivatalból nincs helye bizonyítás elrendelésének. A Kúria álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp.
  49. § /1/ bekezdését nem sérti, a bíróság a perújítási okok körében a tényállást helytállóan állapította meg, és nem sértette a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabályokat sem. A Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálati ügyekben követett töretlen gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelésébe tartozó kérdés, így a bizonyítékok egyenkénti és összességében való értékelése általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A bizonyítás mérlegelésének a felperesre sérelmes következménye nem képezi újabb felülvizsgálat alapját. A Kúria utal arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.II.37.263/2008/
  50. számú ítéletének indokolása is rögzítette a bizonyítékok felülmérlegelésének feltételeit, amelyek a perújítási eljárásban hozott jogerős ítélet vonatkozásában nem állnak fenn. A perújítási eljárásban olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással lett volna. A jogerős ítélet indokolása nem sérti a Pp.
  51. § /1/ bekezdését sem, mert a jogerős ítélet a perújítási kérelem korlátai között számot adott a bizonyítékok értékeléséről. A perújítási eljárásban a bíróság a Pp.
  52. §/1/ bekezdésére figyelemmel az ítélet indokolásában a perújítás okaként megjelölt tények és bizonyítékok vonatkozásában köteles indokolási kötelezettségének eleget tenni, amely nem terjedhet ki olyan bizonyítékok körére, amelyekre a felperes perújítási okként nem hivatkozott. A Kúria végezetül megjegyzi, hogy a Pp.
  53. §-a alapján a bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest, a perújítási kérelemmel megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, illetőleg annak egészben, vagy részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, azaz a perújítási kérelem elutasítását nem teszi lehetővé. A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp.
  54. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp
  55. § /1/ bekezdés alapján a perújító felperes köteles a perújított alperes és beavatkozó felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A felperes köteles a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán lerovásra nem került felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére, figyelemmel az illetékekről szóló
  56. évi XCIII. törvény
  57. §-ának /1/, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  58. § /2/ bekezdésében foglaltakra. ,
  59. október
  60. Dr.Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr.Dávid Irén sk. előadó bíró, Dr.Hörcherné dr.Marosi Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.