A határozat elvi tartalma: A családi gazdaság gazdálkodási forma, nem jogképes, csak a családi gazdaság vezetőjét illetik jogok és terhelik kötelezettségek. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.642/2011/3.szám A Kúria a felperes neve (felperes címe) felperesnek a Ivanovits Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Ivanovits Andrea ügyvéd) által képviselt alperes neven támogatások Igazgatósága (.....) alperes ellen agrártámogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- június
- napján kelt 17.K.32.683/2010/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Bíróság 17.K.32.683/2010/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint első fokú és 5.000(ötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 20.000 (húszezer) forint eljárási és 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
- július 20-án EMVA támogatás iránti kérelmet nyújtott növénytermesztési célprogramra. agrár-környezetgazdálkodási be integrált szántóföldi Az alperes a
- január
- napján kelt .../
- számú határozatában a felperes kérelmét forráshiány miatt elutasította. Határozatának indokolása szerint a felperes nem érte el a támogatáshoz szükséges 44,2 minimális pontszámot, csupán 30,9et. (Az alperes által
- február
- napján kibocsátott „NVA AGK pontozási táblázat" szerint a felperes az NVT AGK részvétel, szaktanácsadóval kötött szerződés, valamint az állatállománnyal rendelkezés szempontokra nem kapott pontot.) Az alperes érdemi döntését a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/
- (IV.17.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/
- (V.14.) FVM rendeletre (a továbbiakban: R.) alapította. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. kívül Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Jogi álláspontja a következő volt: Az alperes elismerte az állatállományra járó pontszám megítélhetőségét, ezért e körben nem kellett jogszerűségi felülvizsgálatot végezni. Az e szemponttal járó 12 többletponttal együtt tehát a felperesnek 42,9 pont jár. A felperes a kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül nem csatolt be szerződésmásolatot, ezért nem jogosult az R.
- számú melléklet I. pontja szerinti 5 többletpontra. Megalapozott azonban a felperes NVT AGK részvételen alapuló pontigénye. A felperes ugyanis támogatási, kifizetési kérelmét családi gazdaság vezetőjeként nyújtotta be, és a családi gazdaság korábbi vezetője már nyújtott be az első négy gazdálkodási évben támogatás iránti kérelmeket, amelyek tárgyában az alperes helyt adó, illetve részben helyt adó határozatokat hozott. Az alperes tévesen hivatkozott arra, hogy ezeket a határozatokat nem lehet a felperes javára értékelni, mert a felperes a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozott és határozatot is csatolt arra nézve, hogy a családi gazdaság vezetőjének személye megváltozott. Az alperesnek tudomása volt arról, hogy a támogatás kérelmezője egy családi gazdaság, amelynek létét és folytonosságát nem érinti a vezető személyében bekövetkezett változás. A családi gazdaság nem önálló jogi személy, nem rendelkezik önálló regisztrációval sem. A családi gazdaság mindenkori vezetője az, aki regisztrálhat és támogatási kérelmeket nyújthat be, kérelmeit azonban nem személyes kérelemnek, hanem a családi gazdaság kérelmének kell tekinteni. A felperes családi gazdasága megfelel az R. 32 §
(3)bekezdésében meghatározott feltételeknek, ezért a felperesnek jár az NVT AGK programban való részvételre megítélhető 9 pont, amivel együtt a felperes 51,9 ponttal rendelkezik, ami meghaladja a támogatáshoz szükséges 44,2 pontot. Az alperes határozata ezért jogszabálysértő, és a megismételt eljárás során támogatás megítélő határozatot kell hoznia. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését, jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, a felperes keresetének elutasítását. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályoknak, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 3. §
- h)és
- i)pontjainak. A családi gazdaság, bár jogszabály által támogatható gazdálkodási forma, önmagában nem jogképes, helyette a családi gazdaság vezetőjét illetik jogok és terhelik kötelezettségek. Jelentősége tehát kizárólag annak van, hogy a családi gazdaság nevében ki nyújtotta be a célprogram első négy esztendejében a kifizetési kérelmet. A felperes csak a per tárgyát képező támogatási kérelem benyújtását megelőző egy évben vált a családi gazdaság vezetőjévé, ezért a keresettel támadott határozata érdemben megalapozott és jogszerű döntést tartalmaz, a felperes kérelme nem teljesíthető. A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem alapos. A rendkívüli jogorvoslati eljárásban a Kúriának - figyelemmel a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§-ára is - a rendelkezésére álló iratok alapján és a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben kizárólag abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy jogosult-e vagy sem a felperes az R. 3.számú mellékletében megjelölt "korábbi NVT AGK résztvevő" pontozási szempont szerinti 9 pontra vagy sem. Hangsúlyozza a Kúria, hogy közigazgatási perekben kizárólag a keresettel támadott határozatok jogszerűsége tárgyában dönthet, és ha a jogszabályok - mint jelen esetben - nem adnak lehetőséget méltányosság gyakorlására, a jogszabályi feltételektől való eltekintésre, akkor ez utóbbiakat a bíróság nem teheti meg. (Pp. 339. §.
(1)bekezdése, közigazgatási határósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 109.§
(1)bekezdése) A Ttv. 3.§
- h)pontja értelmében a „családi gazdaság: „legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet
- is)tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma". Családi gazdálkodó pedig e törvény kogens (kötelezően alkalmazandó ) 3.§
- i)pontja értelmében az „a családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki 1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, 2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat, 3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott, 4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van". E törvényi rendelkezésekkel összhangban állóan, helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy a családi gazdaság vezetője nem azonosítható a családi gazdasággal, és arra is, hogy a családi gazdaság vezetője a családi gazdaság tevékenységi körében maga szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A családi gazdaság - bár gazdálkodási forma - nem jogképes, csak a családi gazdaság vezetőjét illetik jogok és terhelik kötelezettségek. Az a felek között nem volt vitatott, hogy a családi gazdaság vezetőjének személyét illetően változást történt, és a tekintetben sem, hogy korábban, tehát az első négy évben nem a felperes, hanem a családi gazdaság előző vezetője nyújtott be kifizetési kérelmeket. Tekintettel arra, hogy a felperes csak a perrel érintett támogatási kérelmet megelőző egy évben vált a családi gazdaság vezetőjévé korábban nem nyújthatott és nem is nyújtott be kérelmeket. Utal e körben a Kúria arra is, hogy a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormr.) nem a jogutódlásról, hanem kizárólag a családi gazdaság nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartásban bekövetkezett adatok változásáról, illetve a családi gazdaság törléséről hoz határozatot. A Kormr. 9-10.§-ai pedig egyértelműen rögzítik, hogy nem a családi gazdaság, hanem a családi gazdálkodó jogosult támogatások igénybevételére, személy szerint csak ő adhat be ilyen kérelmet. Nincs olyan szabály- és ilyet a kereseti kérelemnek helyt adó első fokú bíróság sem tudott megjelölni - amely az előzőekben ismertetett rendelkezéseket felülírná, illetve lehetőséget adna a kogens szabályokon alapuló alperesi jogértelmezéstől eltérő jogi álláspont kialakítására. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria csak azt állapíthatta meg, hogy az alperes az ügy érdemében jogszerű határozatot hozott, a felperes kérelme nem teljesíthető, mert nem jogosult még további 9 pontra, tehát összpontszáma nem éri el a támogatás megítéléséhez szükséges minimális 44,2 pontot. Ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperes a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles az első fokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A felperes illetékfizetési kötelezettsége pedig a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ -ában, az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény 43.§
(3)bekezdésében foglaltakon alapul. Budapest,
- szeptember
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró