A határozat elvi tartalma: A munkaviszony kezdetének megállapításakor nemcsak a volt munkatársak, hanem a munkavállaló ismerőseinek tanúvallomása is értékelendő, ha nyilatkozataikat konkrét, életszerű körülményekhez kötve tették meg. Mfv.I.10.715/2011/
- szám A Kúria az Árvainé dr. Szűcs Zsuzsanna és a dr. Palka Sándor Ügyvédi Iroda pártfogó ügyvédek által képviselt felperesnek a dr. Pásztor Miklós ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Kaposvári Munkaügyi Bíróságnál 2.M.715/
- szám alatt megindított és másodfokon a Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.20.215/2011/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- november
- napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő k ö z b e n s ő í t é l e t e t : A Kúria a Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.20.215/2011/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Kaposvári Munkaügyi Bíróság 2.M.715/2009/
- számú ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes
- január 20-án jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. A felperes munkaviszonya az alperesnél
- november 21-én szűnik meg. A teljes mértékben pernyertes felperes pártfogó ügyvédjeinek a felülvizsgálati eljárásban felmerült díját az alperes viseli.Kötelezi az alperest, hogy az államnak - felhívásra - fizessen meg 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felek a
- december 8-án kötött munkaszerződésben betűvel kettő, számmal 3 hónap próbaidőt kötöttek ki. Az alperes a felperest segédmunkásként alkalmazta, hajók karbantartását végezte, a munkavégzésének helye B.I. úti telephelyen volt. A felperes
- január 12-étől keresőképtelen állományba került. Az alperes a felperes munkaviszonyát
- január 20-án kelt felmondás megnevezésű irattal e napon próbaidő alatt megszüntette. A felperes a keresetében a munkaviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy az alperessel
- november 10-étől állt munkaviszonyban, erre tekintettel a két havi próbaidő már eltelt a munkaviszonya megszüntetésekor. Ezen időpontban felmondási tilalom alatt is állt. Állította, hogy a munkaszerződésben foglalt bruttó 72.000 forint munkabérnél magasabb, nettó 100.000 forintos jövedelemben állapodtak meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte, állította, hogy a munkaviszony a munkaszerződésnek megfelelően jött létre.A Kaposvári Munkaügyi Bíróság 2.M.715/2009/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Rendelkezett a perköltség és az eljárási illeték megfizetéséről.A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes munkaviszonya az irat megjelölésétől függetlenül próbaidő alatti megszüntetés jogcímével szűnt meg, ezért a felperes keresőképtelensége miatt az intézkedés nem jogellenes.Álláspontja szerint a felperes a perben nem tudta bizonyítani, hogy a munkaviszonya nem a munkaszerződésben foglalt időpontban és tartalommal jött létre. Az alperes a felperes munkavégzésének helyéül szolgáló telephelyet
- november 26-án vásárolta meg, annak birtokába
- november 28-án lépett. Ezt megelőzően ezen a területen egy kisebb raktárhelyiséget bérelt, ahol javítási munkákat nem végzett. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
- november 19-én kelt határozatával engedélyezte a felperes által munkatársaként megjelölt A.V. r. állampolgár segédmunkás munkakörben történő foglalkoztatását
- december 1jétől kezdődően. A felperes maga is azt adta elő, hogy a munkatársa hamarabb kezdett az alperesnél dolgozni mint ő, mely tényelőadását B.CS. tanú is megerősítette. A.V. is úgy nyilatkozott, hogy a határozatban foglalt időponttól alkalmazza őt az alperes. Minderre tekintettel Cs.Z.K., B.GY., Cs.A.L., T.L., P.Z., Sz.K. tanúvallomását a felperes munkaviszonyának kezdetére vonatkozóan elfogadni nem tudta, mert ezen tanúk a felperes elmondásából értesültek arról, hogy az alperesnél állt alkalmazásban már
- novemberétől kezdődően.Sz.J., B.J., K.R. tanúk a felperes
- december elejétől történő munkavégzéséről nyilatkoztak. Sz.J.L. tanú pedig
- novemberében ugyan az alperes telephelyéről Sz.-re szállította a felperest, de nem látta a felperest dolgozni, és csak az ő elmondásából tudott arról, hogy az alperessel áll munkaviszonyban. Elutasította a felperes bizonyítási indítványát a
- novemberében történt csavar és alkatrész vásárlás számláinak becsatolására, mivel a felperes maga is azt adta elő, hogy a számlán a neve nem szerepelt, így azokkal sem tudta volna bizonyítani, hogy az alperes részére ő vásárolta az azon feltüntetett áruféleségeket.Elutasította továbbá K.L. alperesi ügyvezető telefon híváslistájának beszerzése iránti felperesi bizonyítási indítványt is, mert a felperes maga adta elő, hogy a foglalkoztatásáról többször tárgyalt az ügyvezetővel még a jogviszony létesítését megelőzően.A felperes fellebbezése folytán eljárt Somogy Megyei Bíróság 3.Mf.20.215/2011/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte alperesi másodfokú perköltség megfizetésére, és rendelkezett az eljárási illeték viseléséről is.A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján helyes indokainál fogva hagyta helyben. Az alperesi cégautó novemberi elszámolásával kapcsolatos másodfokon előterjesztett bizonyítási indítványt a Pp. 235. §
(1)bekezdésben foglaltakra tekintettel utasította el.A felperes a felülvizsgálati kérelmében „az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, a másodfokú ítélet megváltoztatását és az előterjesztett keresetének helytadó ítélet meghozatalát kérte".Álláspontja szerint tanúkkal bizonyította, illetve a bejelentett, de alaptalanul elutasított bizonyítási indítványokkal bizonyítani kívánta állítását, miszerint munkaviszonya az alperesnél
- november 10-étől állt fenn. Azonban az eljáró bíróságok a számára kedvező, és állítását igazoló tanúvallomásokat (különösen B.CS., SZ.J., B.CS., R.M.) figyelmen kívül hagyták, Sz.J. tanúvallomásának értékelése pedig okszerűtlenül történt. A számlákkal igazolni tudta volna, hogy a munkaszerződés dátumát megelőzően az alperes részére vásárolt csavart és alkatrészeket a Cs. nevű üzletben, egyébként honnan tudta volna, hogy ezek a számlák léteznek. Lehetőség lett volna az üzlet eladójának tanúkénti meghallgatására is. Megalapozatlanul utasították el K.L. telefon híváslistájára vonatkozó valamint a tehergépkocsi
- november hónapra vonatkozó üzemanyag-elszámolással kapcsolatos iratok beszerzésére tett indítványát is. Ezzel igazolta volna, hogy valótlan az alperes állítása, miszerint
- novemberében a gépkocsi nem közlekedett. Több tanú nem a valóságnak megfelelően nyilatkozott, az alperes alkalmazásában álló tanúk vallomását nem lehetett volna elfogulatlannak, aggálytalannak elfogadni.
- október 12-én feljelentést is tett ismeretlen tettesek ellen az igazságnak nem megfelelő tanúvallomások miatt. Hivatkozása szerint a jogerős ítélet a Pp.
- §
(1)bekezdését, 3. §
(4)bekezdését és a 206. §
(1)bekezdését sérti.Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Pp. 275. §
(1)bekezdés alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Ezért nem volt a felülvizsgálati eljárásban lehetőség a felperes által a tanúvallomások miatt tett feljelentés figyelembevételére. A Kúria a rendelkezésre álló periratok alapján dönt, ezért a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok újraértékelésére csak akkor kerülhet sor, ha az ügy érdemét érintő jogszabálysértésként a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és logikátlan, iratellenes, nem megfelelően indokolt mérlegelése valósult meg [Pp. 275. §
(1)bekezdés, 206. §
(1)bekezdés, 221. §
(1)bekezdés, BH.2001.197., BH.2002.29.].A felperes a bizonyítási indítványai mellőzését alaptalanul sérelmezte. E körben mind az első-, mind a másodfokú bíróság a döntését a jogszabályok helyes alkalmazásával jogszerűen megindokolta, és az előterjesztett bizonyítási indítványokat, mint szükségtelent, jogszerűen mellőzte [Pp. 3. §
(4)bekezdés]. Ezért alaptalanul állította a felperes, hogy sérült a per tisztességes lefolytatásához való joga. A tanúvallomások bíróságok általi mérlegelése azonban nem volt jogszerű [Pp. 206. §
(1)bekezdés].Sz. J. jegyzőkönyvben rögzített vallomása szerint
- novemberében nemsokkal mindenszentek után (november
- után) a felperesért kellett mennie az ipartelepre. A felperes elmondta neki, hogy vitorlások karbantartásával foglalkoznak, és nem régen helyezkedett itt el. Ezért későn indultak el, mert nem mert korábban elkéredzkedni. Ő a telephely előtt várakozott, a felperes munkaruhában jött ki. Arra is emlékezett, hogy a telephelyen sírköveket látott. Ez utóbbinak azért van jelentősége, mert a telephelyen az alperes általi megvásárlását megelőzően (
- november 26.) sírköveket készítettek (jegyzőkönyvben meg nem cáfolt felperesi előadás és K.F.J. tanú vallomása). Sz.Z. jegyzőkönyvben tett vallomása szerint is a felperes, aki a szomszédja,
- novemberében helyezkedett el, hajókat kellett kiemelnie a vízből és reparálni. A felperes pénzzel tartozott neki, amelyet az első fizetéséből
- december elején adott meg. Előbb biciklivel, majd W.-vel járt dolgozni. E munkáltatónál volt egy R.-ből áttelepült munkatársa. Ugyanezen jegyzőkönyvben B.CS. tanú nyilatkozott arról, hogy a felperest az ipartelepre kivitte egyszer az elhelyezkedését megelőzően, máskor pedig amikor a W.-je elromlott, akkor munkába vitte ki. Mindkét eset novemberben volt, és a kettő között körülbelül két hét telt el. Emlékezett arra, hogy a felperesnek volt egy r. kollégája. A jegyzőkönyvben Cs.A. tanú akként nyilatkozott, hogy a felperes
- november elején helyezkedett el az alperesnél, előbb biciklivel, majd november végétől W.-vel járt dolgozni, és volt egy nála régebbről alkalmazott r. munkatársa. R.M. jegyzőkönyvben tett vallomása szerint
- november „tízenvalahányadikán" találkozott a felperessel a Y.K.- ban, hajóknál dolgozott.A jegyzőkönyvben N.Z. tanu, aki
- novemberében pár napot a felperesnél tartózkodott, elmondta, hogy a felperes az alperesnél dolgozott. Reggel 7 óra körül ment el, és estefelé jött haza, ezért segített neki ügyet intézni, például az autó biztosítási papírjait intézte. Ugyanezen jegyzőkönyvben A.V. tanúként azt nyilatkozta, hogy a felperessel
- december elejétől dolgozott együtt, mert akkor kezdett el dolgozni az alperesnél, és nagyjából ekkor, de egy kicsit korábban kezdte el ő maga is a munkát az alperesnél. Volt hogy biciklivel, volt hogy autóval jött a felperes dolgozni. A felperes azon észrevételére, hogy ő
- novemberében kezdett el dolgozni az alperesnél, és akkor már a tanú ott állt alkalmazásban, a tanú azt nyilatkozta, hogy
- november végén - december elején állt az alperes alkalmazásában.A fenti tanúvallomások értékelése alapján a következők állapíthatók meg.A.V. sem zárta ki azt, hogy már
- novemberében az alperes alkalmazásában dolgozott függetlenül a munkavállalási engedélyében foglalt kezdő időponttól. Ugyanakkor a fenti tanúk nemcsak a felperes elmondásából értesültek arról, hogy a felperes
- novemberétől már az alperesnél dolgozott, hanem ezzel összefüggésben konkrét tapasztalatuk is volt. Egyik tanu a bérfizetésről (Cs.Z.), más tanuk a munkavégzés helyéről (B.CS. és Sz.J.), ismét mások a munkavégzés egyes körülményeiről (a munkába járás mikéntjéről, időpontjáról, a munka mibenlétéről) tudtak nyilatkozni, észlelésüket konkrét, meghatározott eseményekhez kötve (Cs.A., T.L., R.M., N.Z.). Így e tanúk vallomását a felperes munkaviszonya kezdetére nem lehetett volna figyelmen kívül hagyni, mivel szavahihetőségük azon az alapon nem kérdőjelezhető meg, hogy a felperes ismerősei voltak, hiszen nem volt kirekeszthető az alperes alkalmazásában állt vagy álló tanúk ( Sz.J., B.J. ) vallomása sem ezen okból a bizonyítékok köréből. Miután a fent nevezett tanúk a nyilatkozataikat konkrét, életszerűen leírt körülményekhez kötve tették meg a munkaviszony kezdetére, a munkáltató személyére, a munkavégzés helyére, időtartamára nézve, ezért a vallomásokból okszerű, az események logikai láncolatát követő következtetés vonható le arról, hogy a felperes az alperesnél segédmunkásként hajójavítási feladatokat már
- novemberétől végzett, mégpedig Sz.J. tanúvallomásából megállapíthatóan halottak napját követően, tehát a felperes az állításának megfelelően november 10-étől az alperes munkavállalója volt, bár munkaszerződést csak
- december 8-ától kötött vele a alperes.A próbaidő azonban az Mt.
- § alapján csak munkaszerződésben, tehát a munkaviszony létesítésekor köthető ki egy alkalommal, és azt utólag a munkába lépést követően már nem lehet meghatározni (BH.2005.441.). Ezért a felperes a munkaviszonya megszűnése napján,
- január 20-án nem állt próbaidő alatt, ezért ezen a jogcímen a jogviszonya jogszerűen az alperes részéről nem volt megszüntethető. Erre tekintettel a munkaviszonya megszüntetése jogellenes volt, melyet a Kúria az Mt.
- §
(1)bekezdés alapján megállapított, és az Mt. 100. §
(4)bekezdésére tekintettel rögzítette a felperes munkaviszonya megszűnésének időpontját a jogerős ítéletnek a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezésével és az elsőfokú ítélet ekkénti megváltoztatásával. A Kúria a felperes keresetének jogalapjáról döntött, az összegszerűség körében az eljárást tovább kell folytatni. A le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a 6/1986.(VI.26) IM. rendelet 13.§
(2)bekezdése, a felperes pártfogó ügyvédje felülvizsgálati díjának viseléséről a Pp.87.§
(2)bekezdés alapján rendelkezett. Budapest,
- november
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Hajdu Edit s.k. előadó bíró, Dr. Gál Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő