A határozat elvi tartalma: Az irányadó tényállás szerinti cselekményben a bűnösség megállapítása és a minősítés (hamis tanúzás bűntette) helyes, a felülvizsgálati indítvány nem volt alapos. KÚRIA Bfv.III.297/2012/5.szám A Kúria Budapesten, a
- év október nyilvános ülésen meghozta a következő hó
- napján tartott v é g z é s t: A hamis tanúzás bűntette és más bűncselekmények miatt B.K.A. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Dunaújvárosi Városi Bíróság 12.B.16/2010/
- számú, illetőleg a Fejér Megyei Bíróság 1.Bf.190/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Dunaújvárosi Városi Bíróság a
- március 29-én kihirdetett 12.B.16/2010/
- számú ítéletével B.K.A. terheltet bűnösnek mondta ki 4 rb. magánokirat-hamisítás vétségében [Btk.
- §] és ezért őt halmazati büntetésül 100 napi tétel, napi tételenként 400 forint, összesen 40.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Egyben az ellene folytatólagosan, büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette [Btk.
- §
(1)és
(4)bek.] miatt emelt vád alól felmentette, akként rendelkezett, hogy a bűnügyi költséget az állam viseli. Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Fejér Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a
- október 11-én meghozott 1.Bf.190/2011/
- számú ítéletével az elsőfokú határozatot megváltoztatta. A felmentő rendelkezést mellőzve a terhelt cselekményét egységesen hamis tanúzás bűntettének [Btk.
- §
(1)bek. c) pont,
(4)bek.] minősítette; a pénzbüntetés napi tételeinek számát 300-ra, így a pénzbüntetés összegét 120.000 forintra súlyosította; végül a terheltet kötelezte a bűnügyi költség viselésére. Az eljárt bíróság az elkövetéskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazta; a terhelt magatartására vonatkozó jogi értékelésének lényege a következő. A vád azt rótta a terhelt terhére, hogy hamisan tanúskodott egy olyan bűncselekménnyel kapcsolatban, amely a valóságban meg sem történt; vallomása hamis a tekintetben, hogy ismeretlenek erőszakkal órákat vettek el tőle. A hamis tanúzás nem valósulhat meg akkor, ha ügy - büntető eljárás - van ugyan, azonban az annak alapjául szolgáló bűncselekmény nincs. Alap-bűncselekmény hiányában nincs azzal összefüggő lényeges körülmény; nincs annak elkövetője (azaz a hamis tanúzás passzív alanya); tárgy hiányában tartalmilag ügy sem. A terheltet ezért bűncselekmény hiányában felmentette az ellene hamis tanúzás bűntette miatt emelt vád alól. A vád lényege szerint a terhelt meg nem történt bűncselekményről tett közvetítő személyek - az őt megtaláló szomszéd és annak felesége - útján bejelentést. Nem lehetett kétséget kizáróan állást foglalni azonban sem abban a kérdésben, hogy a terhelttel szemben történt-e erőszak, sem pedig, hogy tőle órákat vettek el. Így a hatóság félrevezetése vétségének megállapítására sincs mód bizonyítottság hiányában. Az viszont megállapítást nyert, hogy a terhelt a nyomozás során az órák eredetét és értékét igazolandó, 4 darab általa is tudottan hamis számlát adott át a nyomozó hatóságnak, cselekménye így 4 rb. magánokirat-hamisítás vétségét valósítja meg. A másodfokú bíróság szerint a jogi minősítés és a terhelt részbeni felmentése téves. A 10 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás bűntette miatt folyó büntetőügyben a terhelt - tanúként - általa is tudottan hamis számlákat nyújtott be a nyomozó hatóságnak. E cselekmény egységesen a Btk. 238. §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző, és a
(4)bekezdés szerint minősülő hamis tanúzás bűntetteként értékelendő. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakra alapozottan felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása miatt felmentés érdekében. Indokai szerint a hamis tanúzás nem tényállásszerű, a magánokirathamisítás pedig nem bizonyított. Egyrészről arra hivatkozott, hogy amennyiben a terhelt ellenében valójában nem történt bűncselekmény, akkor mind az erre vonatkozó bejelentés, mind az elkövetőkre vonatkozó személyleírás a hatóság félrevezetésének megállapítására alkalmas. Ha viszont a terhelt sérelmére történt bűncselekmény, akkor az előbbi magatartások tartalma valós, az okiratok pedig nem lényeges körülményre vonatkoznak, tehát mindenképp kizárt a hamis tanúzás. Másrészről: kétséget kizáróan nem bizonyított, hogy a terhelt valótlanul nyilatkozott az órák vásárlása kapcsán, és annak feltételezése is életszerűtlen, hogy hamis számlákkal próbálta az órák eredetét legalizálni. A Legfőbb Ügyészség a BF.823/2012. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. Álláspontja szerint a hamis tanúzás jogi tárgya az igazságszolgáltatás, a jogalkalmazás rendje; megvalósulása szempontjából közömbös, hogy utóbb az adott hatósági eljárás milyen eredménnyel zárult. A terhelt a rablás bűntette miatt elrendelt nyomozás során a saját vallomása hitelét igazolandó, általa is tudottan hamis számlákat adott át a nyomozó hatóságnak; ezzel kimerítette a Btk. 238. §
(2)bekezdés c) pontja szerint tanúsított magatartással elkövetett, a másodfokú bíróság által helyesen terhére rótt bűncselekményt. A Kúria az ügyben a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott; melyen a védő az indítványában foglaltakat maradéktalanul fenntartotta, míg a Legfőbb Ügyészség képviselője is az írásbeli nyilatkozatával egyező tartalommal szólalt fel. A terhelt - védőjéhez csatlakozva - akként nyilatkozott, hogy nem volt tudomása a számlák hamis voltáról, azért is szerepeltek azok a könyvelésében. Életszerűtlen, hogy tudottan hamis számlák alapján lopott órák után adózni akart volna. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. Felülvizsgálatban a felülbírálat az indítványhoz [Be. 423. §
(4)bek.], a jogerős határozatban megállapított tényálláshoz [Be. 423. §
(1)bek.], és főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokhoz [Be. 423. §
(2)bek.] kötött. A Be. 423. §-ának
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §
(1)bek., 388. §
(2)bek.]. A jogkövetkeztetések - így a jogi minősítés - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bűnösség megállapítása a büntető anyagi jog megsértésével történt; a
- b)pont szerint pedig, ha a törvénysértő minősítés miatt a kiszabott büntetés törvénysértő. Jelen ügyben azonban egyikről sincs szó. Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét megállapította és a felrótt cselekmény - másodfokú bíróság általi minősítése, valamint a kiszabott büntetés is törvényes. A Btk. 238. §
(2)bekezdés c) pontja szerinti hamis tanúzás bűntettét követi el, aki büntető- vagy polgári ügyben - az ügy lényeges körülményére vonatkozóan - hamis okiratot vagy hamis bizonyítási eszközt szolgáltat, feltéve, hogy a hamis vád esete nem valósul meg. (Ezt az elkövetői magatartást nevezik polgári ügyben elkövetve perbencsalásnak.) A jelen irányadó tényállás szerint: -
- szeptember 4-én a terhelt elmondása alapján más személy bejelentést tett, aminek - valamint helyszíni szemle - alapján aznap rablás bűntette miatt nyomozást rendeltek el; -
- szeptember 4-én, 8-án, 10-én, 15-én és
- február 23-án a terhelt tanúként azt vallotta, hogy ismeretlen személyek tőle erőszakkal elvettek karórákat, amelyek eredetét a terhelt általa is tudott hamis számlákkal igazolta; - utóbb a nyomozást - bűncselekmény hiányában - megszüntették. Következésképpen büntetőügyben elrendelt nyomozás folyt, melynek során a terhelt hamis okiratokat adott át a nyomozó hatóságnak. Lényeges körülmény mindaz, ami a bűnösség megállapítása, minősítés, vagy a büntetés szempontjából jelentőséggel bír. a Ilyen a vagyon elleni bűncselekmények körében általánosságban az elkövetési érték; a jelentős értékre elkövetés ténye a rablás esetében - is - önálló minősítő körülmény [Btk.
- §
(3)bek. b) pont]. Jelentős körülmény az is, ha a bizonyíték - így a tanú saját vallomása - bizonyító erejét, hiteltérdemlőségét érinti. A hamis tanúzásnak ez az esete a hatóság félrevezetéséhez [Btk.
- §] és a magánokirat-hamisításhoz [Btk.
- §] képest speciális. Nincs jelentősége a büntetőügy későbbi sorsának; a büntetőeljárás ugyanis e tekintetben nem eredmény-érdekelt; és ha utóbb annak megszüntetésére kerül sor, attól még a nyomozás során történtek következményeket vonnak maguk után. Annak viszont van jelentősége, hogy akit a Be.
- §-ának
(1)és
(2)bekezdése értelmében tanúként megidéztek, köteles vallomást tenni a bizonyítandó tényről való tudomásáról, ennek értelmében az általa tapasztaltakról valósághűen kell számot adnia. A Be. 67. §
(5)bekezdése szerint pedig a megidézett felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával. A fentiekből következően a terheltnek felrótt cselekmény tényállásszerű; a felülvizsgálati indítvány ezzel ellentétes érve nem alapos. Az egyéb kifogások pedig kifejezetten a tényállást támadták, ezért törvényben kizártak. Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése szerint hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- október
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Székely Ákos s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: tisztviselő MV