← Magyarország

Mfv.10961/2011/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A munkaügyi perben nemcsak a felmondás indokolásában kifejezetten közölt, hanem olyan további tények és körülmények bizonyításának is helye van, amelyek az indokolás keretén belül maradva azt kiegészítik és alátámasztják. Nem alapoz meg jogszabálysértést, ha a munkáltató az ugyanazon munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közül a határozott idejűeket foglalkoztatja tovább, és a határozatlan idejű munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg. Mfv.I.10.961/2011/4.szám A Kúria a dr. Nyuli György ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kúthy Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetése iránt a Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságnál 2.M.616/

  1. szám alatt megindított és másodfokon a Fejér Megyei Bíróság 3.Mf.20.556/2011/
  2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fejér Megyei Bíróság 3.Mf.20.556/2011/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek -tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint és 2.700 (kettőezer-hétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.A felülvizsgálati eljárás során felmerült illeték az állam terhén marad. I n d o k o l á s : A felperes többek között munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt terjesztett elő keresetet.A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 2.M.616/2009/
  4. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 412.040 forintot (végkielégítés különbözet) és kamatait. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperest kötelezte perköltség megfizetésére.A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes
  5. augusztus 16-ától állt munkaviszonyban a P.S.Á.I.-ban alsó tagozatos pedagógus munkakörben.
  6. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyba nevezték ki. Az alperes 1995-ben alakult, a tantestülethez ugyanebben az évben csatlakoztak a P.S.Á.I. pedagógusai. A felperes közalkalmazotti jogviszonya
  7. július 31-i hatállyal megszűnt, augusztus 1-jétől munkaszerződés keretében alkalmazták tanító munkakörben. A felperes
  8. szeptember 1-jétől napközis nevelői munkakört látott el. Az alperes
  9. augusztus 31-én kelt rendes felmondással gyermeklétszám-csökkentés miatti csoportösszevonás okán
  10. november
  11. napjával megszüntette a felperes munkaviszonyát. Az indoklás szerint a 2009/
  12. tanévben megszűnik a korábbi években a felperes által vezetett napközis csoport. A 4/c. osztály felső tagozatba lép, a délutáni foglalkozást igénybe vevő tanulók számára felső tagozatos tanulószobát biztosítanak. A 2008/
  13. tanév 3/c. osztályából - amely a felperes csoportjának másik felét adta - 5 fő beintegrálásra kerül a
  14. évfolyamban a vele párhuzamos osztályba, így a felperesnek külön napközis csoportja nem lesz.A bíróság megállapította, hogy az alsó tagozatos tanulók létszáma 150-ről 116 főre csökkent. A korábbi tanévben három
  15. osztály volt, míg a 2009/
  16. tanévben csak egy osztály indult. Az előző tanévben két első osztályt indítottak, míg az akkoriban már csak egy. A meglévő összesen nyolc alsó tagozatos osztály helyett a következő tanévben már csak öt alsó tagozatos osztály volt. A beintegrálásnak köszönhetően a
  17. évfolyamon a korábbi kettő helyett egy napközis csoport maradt, a felperes napközis csoportja megszűnt. Az alsó tagozatos osztályok száma is lecsökkent egyik tanévről a másikra. Mindezek alátámasztják a felperes munkakörének megszűnését.Az alperest munkakör felajánlási kötelezettség nem terhelte. Nincs jelentősége, hogy
  18. július 1-jén, amikor a három határozott idejű munkaszerződést újra megkötötték, megszületett-e a döntés a felperes munkaviszonya megszüntetésére vonatkozóan, illetőleg ennek tudatában történt-e a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyának meghosszabbítása. Az alperes diszkrecionális jogköre, hogy a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók munkakörét a felperesnek felajánlja. A harmadik kolléganőnek gyógypedagógusi végzettsége volt, mellyel a felperes nem rendelkezett. A felmondás indokának az intézkedés közlésekor kell fennállnia.A bíróság a felperes által felajánlott tanúbizonyítást mint szükségtelent elutasította, mivel azt annak alátámasztására kérte, hogy a
  19. július 3-án tartott értekezletet nem az azt megelőző napon, hanem néhány nappal korábban hívták össze.A felperes fellebbezése folytán eljárt Fejér Megyei Bíróság 3.Mf.20.556/2011/
  20. számú ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyta. Kötelezte a felperest másodfokú perköltség megfizetésére.A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felmondással szemben támasztott követelmény, hogy az indokolás tartalmazza azokat a konkrét tényeket és körülményeket, amelyekre a munkáltató az intézkedését alapította. Megállapíthatónak kell lennie, hogy miért vált szükségessé a munkaviszony megszüntetése. Azt a körülményt, hogy több első osztályt nem tud indítani, az alperes a felmondásban nem rögzítette, de egyértelműen utalt arra, hogy az a gyermeklétszám csökkenése és a csoportösszevonás miatt történt. A felmondás indokolásának világosnak, egyértelműnek kell lennie, olyannak, amiből megállapítható, hogy miért vált szükségessé a munkaviszony megszüntetése. A felmondásból megállapítható, hogy a munkaviszony fenntartása a napközis csoport megszűnése és a gyermeklétszám csökkenése miatt vált lehetetlenné.Az alperes igazolta, hogy csak egy első osztályt lehetett indítani, a
  21. osztály tanítói mindegyikének nem jutott első osztály. Az alperesnek állásfelajánlási kötelezettsége nem volt. Nincs jelentősége annak sem, hogy a három helyettesítő tanító munkaszerződését mikor hosszabbították meg. A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, a keresetének megfelelő marasztalást, és a felülvizsgálati perköltségeinek megfizetésére kötelezést. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Mt.
  22. §

(2)és
(3)bekezdését.A felperes érvelése szerint a felmondási indok nem valós. Az alperes
  1. július 1-jén három alsó tagozatos pedagógussal kötött határozott idejű munkaszerződést, akikből legalább kettő ugyanazt a munkakört töltötte be, mint ő. Nincs különbség a napközis, és az alsó tagozatos tanító között. A munkaviszony megszüntetéséről már
  2. július 3-án tájékoztatták volna, amennyiben itthon tartózkodik. Álláspontja szerint a felmondásról hozott döntés egyidőben, de legalábbis nem később született, mint a határozott idejű munkaszerződések. Azon előadást, hogy
  3. július 2-án született erről a döntés, a felperes nem fogadta el. Nem valós, hogy megszűnt a betöltött munkaköre, mivel az alperes három új munkaviszonyt létesített. A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók új munkavállalónak minősülnek. Nem vitatta, hogy egy álláshely megszűnt, mivel eggyel kevesebb alsó tagozatos pedagógus pozíciót alakított ki az alperes.Vitatta a másodfokú ítélet azon érvelését, hogy amennyiben nem mondja fel a munkáltató a munkaviszonyát, akkor nemkívánatos létszámtöbblet állna elő, ha a GYES-en lévő munkavállaló visszatér dolgozni. Előadása szerint jelen esetben sem találja üresen a munkakörét a visszatérő munkavállaló, mivel abban határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott pedagógus dolgozik. Amennyiben az alperes nem köt a három munkavállalóval újabb munkaszerződéseket, akkor a három alsó tagozatos munkakör üres maradt volna, nem lett volna szükség a munkaviszony megszüntetésére.A felperes vitatta a felmondás okszerűségét is, annak indokolásából nem következik a munkaviszony megszüntetése. A napközis csoport megszűnéséből még nem következett volna, hogy a munkájára nincs szükség. Törvényszerű, hogy a tanév végén megszűnik a napközis csoport, mivel a gyerekek felső tagozatba lépnek. Az alperes a tényleges indokot csak a perben adta elő, azt, hogy az első évfolyamban kevesebb osztályt és csoportot alakítanak ki. Nem vitatta, hogy ez valós felmondási ok lehetne, de ezt a felmondás nem tartalmazta. Az alperes a per során nem a felmondásban közölt indokot fejtette ki, azt nem közölte, a felmondás ilyet nem tartalmazott. Nincs helye olyan új felmondási ok bizonyításának, amelynek közlése a felmondásban nem történt meg.Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 275. §
(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül.A munkáltató felmondása abban az esetben fejezi ki világosan a felmondás okát, ha a felmondásban a munkáltató megjelölte azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket, amelyekre a felmondását alapította (MK.
  1. számú állásfoglalás II. pont).Az alperes a felmondásban megjelölte, hogy gyermeklétszám csökkenés miatti csoportösszevonás a felmondás oka, az új tanévben a felperesnek nem lesz napközis csoportja. Azzal, hogy az alperes előadta, hogy az első évfolyamon csak egy osztályt indítottak, nem új felmondási okot jelölt meg, hanem a felmondás indokolásában foglaltakat támasztotta alá az indokolás keretein belül (MK
  2. sz. állásfoglalás III. pont). A munkáltató nem követett el jogszabálysértést, amikor ezen körülményeket külön nem foglalta a felmondásba, hanem a per során adta elő és bizonyította.Bizonyítást nyert, hogy a gyermeklétszám csökkent, az alsó tagozatban a korábbi 150 helyett csak 116 tanuló volt. A korábbi 3/c. osztályba tartozó 5 főt beintegrálták az évfolyam párhuzamosan működő osztályába, a csoportösszevonás megtörtént. A 4/c. osztály felső tagozatba lépett, nem volt vitás, hogy napközis csoportba nem tartozik. A felmondásban foglalt valamennyi indok bizonyításra került, az abban foglaltak a valóságnak megfelelnek.Nincs érdemi jelentősége annak, hogy a három határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalót az alperes továbbfoglalkoztatta. Ezen munkavállalókat az alperes a korábbiakban is alkalmazta. Az azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közül a munkáltató joga eldönteni, hogy melyikük munkaviszonyát szünteti meg [MK.
  3. sz. állásfoglalás I.b) pont]. Jogszabálysértés nélkül döntött a munkáltató amellett, hogy a határozott idejű munkavállalókat alkalmazza tovább, és nem a felperest. Így nincs érdemben jelentősége annak sem, hogy az erről szóló döntés mikor született meg.A felperes nem vitatta egy státusz megszűnését, ami az adott esetben jogszerűen vezetett a munkaviszony megszüntetéséhez. A bíróságok jogszabálysértés nélkül utasították el a felperes keresetét, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  4. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta.A felperes a Pp. 78. §
(1), és 79.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes perköltségének megfizetésére.A felperes munkavállalói költségkedvezménye folytán nem köteles a felülvizsgálati eljárási során felmerült illeték megfizetésére, az a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján az állam terhén marad. Budapest,
  2. november
  3. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Fuhrmann Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.