Mfv.11007/2011/5 – Kúria

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1), Mfv.I.11.007/2011/5.szám A Kúria a dr. Sándor Bernadette ügyvéd által képviselt I.r., II.r. felpereseknek a dr. Borsodi Katalin ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetés jogszerűségének megállapítása iránt a Tatabányai Munkaügyi Bíróságnál 1.M.920/2009.szám alatt megindított és másodfokon a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.255/2011/

1. számú rész-közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő r é s z - k ö z b e n s ő í t é l e t e t : A Kúria a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.255/2011/
2. számú rész-közbenső ítéletét felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja.Kötelezi a alperest, hogy fizessen meg az I.r. felperesnek - tizenöt napon belül - 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli. I n d o k o l á s : A felperesek keresete rendkívüli lemondásuk jogszerűségének megállapítására irányult. A Tatabányai Munkaügyi Bíróság 1.M.920/2009/
3. számú ítéletével a kereseteket elutasította és a felpereseket ügyvédi munkadíj fizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az illeték az államot terheli.A munkaügyi bíróság által megállapított, a felülvizsgálati kérelemmel érintett tényállás szerint az I.r. felperes
4. augusztus 17-én kelt rendkívüli lemondással az alperesi jogelőddel fennálló közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt.
5. §

(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette azzal az indokolással, hogy az iskola igazgatója vele szemben több alkalommal olyan magatartást tanúsított, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Hivatkozása szerint az igazgató

1. október 16-án e-mailben egyik beosztottját (a II.r. felperest mint igazgató-helyettest) arra kérte, hogy „segítsen neki egy játékban az SZ.-n, mely abból állna, hogy fel kell tenni valamilyen néven belső infót... például S. írta, hogy ingyen csinálta a szakkört tavaly. Válasz: több millió forintot kapott a „gonosz" fenntartótól, abba talán belefért... Év végén pár órája volt, és teljes fizetést kapott...A tavalyi szakkörök nyilvántartása állítólag zavaros volt, sokat meg sem tartották...". Ezáltal az igazgató egy diákok által szerkesztett portálon akarta rossz színben feltüntetni. A rendkívüli lemondás egyéb, a felülvizsgálati eljárás során már nem vizsgálható indokokat is tartalmazott.A munkaügyi bíróság elfogadta a felperesek azon nyilatkozatát, hogy az I.r. felperes az igazgatójának a II.r. felperes felé
2. október 16-án írt e-mail tartalmáról
3. augusztusában, a fegyelmi eljárás alatt történt iratbetekintést követően szerzett tudomást, így a tizenöt napos szubjektív határidőt nem mulasztotta el.A bíróság kifejtette, hogy az alperesi igazgató csupán a válaszadáshoz, mégpedig valós tények közléséhez kívánta igénybe venni a II.r. felperes, mint igazgatóhelyettes segítségét, aki azonban ebben nem kívánt részt venni, azt megtagadta, így erre nem is került sor. A fegyelmi eljárás megindítása és ennek során az iratbetekintéskor tapasztaltak nem alkalmasak olyan kötelezettségszegés megállapítására, amely a rendkívüli lemondás jogszerű indoka lehetne, illetve ellehetetlenítené a jogviszony további fenntartását különösen arra figyelemmel, hogy a lemondás a fegyelmi eljárás eredményének ismertté válása előtt már benyújtásra került.A felperesek fellebbezése folytán eljárt Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.255/2011/
4. számú rész- és közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II.r. felperes vonatkozásában helybenhagyta, míg az I.r. felperes tekintetében azt megváltoztatta és megállapította, hogy az I.r. felperes
5. augusztus 17-én kelt rendkívüli lemondása jogszerű. A bíróság az összegszerűség tekintetében az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására és új határozat hozatalára utasította.A másodfokú bíróság álláspontja szerint elfogadhatatlan az az alperesi magatartás, hogy az iskola igazgatója - alperesi munkáltató vezetője - titokban, nevét elfedve, kilétét leplezve, nyilvánvaló ártó szándékkal az I.r. felperes személyére negatív információt „csepegtessen" a diákok által látogatott internetes fórumra. Nem vitatott tényadat, hogy az I.r. felperes a
6. október 16-án írt e-mail tartalmáról csak a fegyelmi eljárás alatt történt iratbetekintést követően szerzett tudomást, amelyhez számítottan a szubjektív joggyakorlási határidő megtartottnak tekinthető.Az I.r. felperes felett munkáltatói jogkört gyakorló személy részéről az e-mail tartalma a másodfokú bíróság álláspontja szerint arra enged következtetni, hogy aki ilyen hozzáállással végzi a kötelezettségét, az alkalmas olyan légkör megteremtésére, amely ellehetetleníti a jogviszony fenntartását az érintett közalkalmazott számára. A másodfokú bíróság osztotta az I.r. felperes e körben kifejtett álláspontját, a munkáltató vezetője jogszerűen semmilyen körülmények között nem tanúsíthat a beosztottjával szemben ilyen magatartást.Az alperes felülvizsgálati kérelme elsődlegesen az I.r. felperesre vonatkozóan a jogerős rész-közbenső ítélet hatályon kívül helyezésére és a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalára irányult. Másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte az I.r. felperes perköltség viselésre kötelezése mellett.A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős döntés sérti a Pp.
7. §-ának

(1)bekezdését, valamint a 121. §ának

(1)bekezdés c) pontját, továbbá az

1. évi XXXIII. törvény (Kjt.)
2. §-ának

(1)bekezdését.Az alperes álláspontja szerint a vonatkozó bírósági gyakorlat szerint a törvényben meghatározott, a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartás akkor lehet a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondással történő megszüntetésének jogszerű indoka, ha emiatt nemcsak a másik fél véleménye szerint lehetetlen az adott körülmények között a közalkalmazotti jogviszony fenntartása, hanem a hivatkozott magatartás objektíve teszi azt folytathatatlanná (MD.I.272.). Az alperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság nem tulajdonított kellő jelentőséget annak a ténynek, hogy az I.r. felperessel szemben az alperes igazgatója

1. július 9-én fegyelmi eljárást rendelt el arra tekintettel, hogy több alkalommal is megszegte a közalkalmazotti jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségét. Ezzel szemben a másodfokú bíróság az alperes igazgatója által a volt igazgató-helyettesnek
2. október 16-án küldött e-mail tartalmát tekintette olyan jelentősnek, amely alapján megalapozottnak találta az I.r. felperes rendkívüli lemondását. Az e-mail tartalmának értelmezéséhez hozzátartozik, de annak a másodfokú bíróság nem tulajdonított különösebb jelentőséget, hogy az alperesnél annak megírása időszakában nagyon feszült volt a légkör, a pedagógusok nem fogadták el az igazgató személyét. Az I.r. felperes a diákok által szerkesztett oldalon osztott meg például olyan információkat, hogy kapott-e fizetést a szakkör megtartásáért vagy sem. Mindezek alapján az alperes igazgatójának próbálkozása azt szolgálta volna, hogy a valótlan tényeket helyesbítse, illetve közölje azokat a valós tényeket, amelyek azt támasztják alá, hogy a munkáltató részéről nem történtek jogsértések.Az I.r. felperes saját magatartásával idézte elő azt a viszonyt, ami végül a fegyelmi eljárás megindításához vezetett.A másodfokú bíróság által elfogadott azon indok, hogy a
3. október 16-án kelt e-mailen keresztül az alperes igazgatója egy diákok által szerkesztett oldalon akarta az I.r. felperest „bemocskolni" és rossz színben feltüntetni, nem eredményezhette a jogviszony megszüntetését, mivel az ebben foglaltak nem valósultak meg, és annak nem volt az I.r. felperesre nézve hátrányos következménye.Az I.r. felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős határozat hatályában való fenntartására irányult. A Kúria a jogerős rész-közbenső ítéletet a Pp.
4. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kjt. 29. §

(1)bekezdése alapján rendkívüli lemondással a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató

1. a)a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
2. b)olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ugyanezen jogszabály

(2)bekezdése alapján a rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitvaálló elévülési idő alatt lehet gyakorolni.A szubjektív határidő betartását illetően a bíróságok helytállóan következtettek arra, hogy az I.r. felperes a fegyelmi eljárás megindítását követően,

1. augusztus 14-én szerzett tudomást a
2. október 16-ai e-mailről, így az ebben foglaltakra alapított rendkívüli lemondása határidőben történt.A jogerős határozat helytállóan fejtette ki, hogy azon igazgatói eljárás, amellyel az iskola pedagógusának személyét negatívan érintő információkat tesz fel a diákok által látogatott internetes fórumra, megengedhetetlen magatartás, és objektíve tette lehetetlenné a jogviszony folytatását.Az a körülmény, hogy az email megírásának időpontjában feszült légkör volt az iskolában, nem teremthet alapot arra, hogy a munkáltató mind tartalmában, mind stílusában a közalkalmazottjára nézve sértő, részben magánjellegű adatokat tegyen közzé az iskola belső informatikai rendszerében. Az igazgató „próbálkozása" nem felelt meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, eljárása nem lehetett alkalmas az általa valótlannak tartott tények helyesbítésére. Ezt a munkáltatói magatartást nem menti az a körülmény, hogy az e-mailben foglaltak végül nem valósultak meg, így a II.r. felperes elzárkózó magatartása miatt annak nem volt az I.r. felperesre nézve hátrányos következménye.Az alperes sérelmezte, hogy a jogerős döntés nem tulajdonított jelentőséget annak a körülménynek, miszerint az I.r. felperesi jogviszony megszüntetés időpontjában a közalkalmazottal szemben fegyelmi eljárás folyt. A jogvita eldöntésére ennek adott esetben nem lehet kihatása. Azon alperesi érvelés, hogy az I.r. felperes magatartása vezetett a kialakult helyzethez, nem volt alkalmas a rendkívüli lemondás jogellenességének megállapítására. Ugyancsak nem volt jelentősége a rendkívüli lemondás jogszerű indokára figyelemmel annak a ténynek, hogy az I.r. felperes mikor létesített új jogviszonyt.A jogerős rész-közbenső ítélet a közalkalmazotti rendkívüli lemondás jogszerűsége körében a rendelkezésre álló adatokat, bizonyítékokat, a felek nyilatkozatait a Pp.
3. §

(1)bekezdésének megfelelően egybevetés útján összességében értékelte, a Pp. 221. §

(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően indokolási kötelezettségének eleget téve arról jogszerűen számot adott. Mérlegelése megfelelt a logika szabályainak, nem minősült iratellenesnek vagy kirívóan okszerűtlennek, így a felülvizsgálati kérelemben foglaltak jogszabálysértés megállapítására nem adtak módot.A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős rész-közbenső ítéletet a Pp. 275. §ának

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részt nem érintve.A pervesztes alperes által az I.r. felperes részére fizetendő perköltségről szóló rendelkezés a Pp. 78. §-ának

(1)bekezdésén alapul.A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §

(1)bekezdés c) pontjára, valamint az adott ügyben irányadó 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-ára, továbbá a 73/
3. (XII.22.) IM rendeletben foglaltakra. Budapest,
4. november
5. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő