A határozat elvi tartalma: A földtulajdonosi gyűlés összehívására vonatkozó szabályok megsértése, a hirdetmény kifüggesztésére előírt határidő be nem tartása a gyűlésen hozott határozatok érvénytelenségét eredményezi. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.39.174/2011/5.szám A Kúria a Magyarossy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr.Magyarossy József, ügyvéd által képviselt felperesnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (1024 Budapest, Keleti Károly u.24.) alperes ellen vadászati hatósági ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Feldmayer és Somogyi Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr.Feldmáyer Péter ügyvéd, által képviselt beavatkozott a Tolna Megyei Bíróság
- május
- napján kelt 9.K.20.273/2011/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Tolna Megyei Bíróság 9.K.20.273/2011/8.számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi beavatkozónak 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Kecskeméti Városi Bíróság
- november
- napján kelt és jogerőssé vált 3.B.787/2009/
- számú ítéletében megállapított tényállás szerint a felperes képviselője
- augusztus
- napján a Polgármesteri Hivatalban a hivatal egyik munkatársának átadott egy
- augusztus
- napján kelt földtulajdonosi gyűlés összehívásáról szóló hirdetményt, kifüggesztés céljából. Az átvett hirdetmény iktatására 8398/
- számon
- augusztus
- napján került sor. Az ügy szignált előadója - a büntető eljárás vádlottja - lett. A hirdetmény kifüggesztésére
- augusztus
- napján került sor, a levétel időpontja ennek megfelelően
- szeptember
- napjában volt meghatározva. Miután észlelte, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében a kifüggesztés időpont miatt a gyűlés időpontjáig nem biztosított az előírt 30 napos határidő, az eredeti és valós kifüggesztési dátumot
- augusztus
- napja és
- szeptember
- napja közötti időszakban - pontosan meg nem állapítható időpontban - hibajavító festékkel lefestve, átjavította
- augusztus 21., illetve
- szeptember
- napjára. Ezt követően
- szeptember
- napján megtartott földtulajdonosi gyűlés megkezdése előtt a Polgármesteri Hivatalban a felperes képviselője részére átadásra került a meghamisított kifüggesztési és levételi dátummal ellátott hirdetményi példány, majd a hirdetményben megjelölt időpontban a meghirdetett földtulajdonosi gyűlést megtartották. A
- szeptember 21-i földtulajdonosi gyűlés határozatai alapján a választott közös képviselő kérelmet nyújtott be a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási HivatalhozKnévvel jelölt vadászterület kialakítását és önmaga a földtulajdonosi képviselőként történő nyilvántartásba vételét kérve. Elfogultsági okra tekintettel kijelölt Tolna Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, mint elsőfokú hatóság a megválasztott közös képviselő kérelmét elutasította. A felperesi képviselő fellebbezéssel élt a döntés ellen, amelynek következtében az alperes az elsőfokú határozatot megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította. A felperesi képviselő a Polgármesteri Hivatal alkalmazottja ellen közokirat hamisítás és hivatali visszaélés bűncselekménye miatt feljelentést tett a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon, amelyre tekintettel az elsőfokú hatóság a megismételt eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Az elsőfokú vadászati hatóság a éti Városi Bíróság 3.B787/2009/
- számú jogerős ítéletének részére történt megküldését követően - a 26.4/4/21-21/
- számú határozatával a felperesi képviselő kérelmét elutasította arra hivatkozva, hogy a vad védelméről, a halgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
- évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) által megkövetelt 30 napos kifüggesztési kötelezettség nem teljesült. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a
- február
- napján kelt 04.3/12599-2/
- számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a Polgármesteri Hivatalban a hirdetmény átvétele közjegyzővel is hitelesítve lett
- augusztus
- napján. Másnap augusztus 18-án ellenőrizte a kifüggesztések megtörténtét az érintett helyszíneken és azt tanúval is tudja igazolni. A büntetőítélet vonatkozásában kiemelte, hogy annak indokolása ellentmondást tartalmaz a kifüggesztés dátumát illetően. Álláspontja szerint az eljárt hatóságok nem tettek eleget tényállás megállapítási kötelezettségüknek. A büntetőbíróság - indokolását tekintve ellentmondásos - ítéletét vették alapul, döntésüket nem valósághű tényállásra alapozták. Kitért arra is, hogy fellebbezésében méltányosság gyakorlását is kérte az eljáró hatóság részéről, mivel
- óta húzódik a vadászterület kialakítása, így vagyoni értékű jogaikat a földtulajdonosok nem tudják gyakorolni. A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában a Vtv.
- § /1/ és /2/ bekezdésére, a Vtv. végrehajtásáról szóló 79/2004.(V.4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- § /2/ bekezdésére hivatkozott. A megyei bíróság a hirdetmény kifüggesztésének időpontjával kapcsolatos kérdések vonatkozásában megállapította, hogy a Kecskeméti Városi Bíróság 3.B.787/2009/
- számú jogerős ítélete egyértelműen, világosan ellentmondásoktól mentesen rögzíti, hogy a hirdetmény átvételére
- augusztus
- napján, iktatására
- augusztus
- napján, míg kifüggesztésére
- augusztus
- napján került sor. A levétel napja az augusztus 22-i dátumnak megfelelően lett szeptember
- napjában meghatározva. Az ítélet továbbá kitér arra is, hogy Szilaj Zoltán Antal bűncselekménye éppen abban állt, ezt a
- augusztus 22-i dátumot javította át augusztus
- napjára. A megyei bíróság megállapítása szerint a keresetben levezetett számítások szerint tévesen következtetett a felperes arra, hogy a kifüggesztésre a Vtv. által megkívánt 30 napos határidő biztosítva volt, ugyanis a Vhr.
- § /2/ bekezdése értelmében a hirdetmény kifüggesztésének időtartamában a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- § /4/ bekezdésére utalással rögzítette a megyei bíróság, hogy a Kecskeméti Városi Bíróság büntető ügyben hozott ítélete közokiratnak minősült és a közigazgatási hatóság jogszabályból eredő lehetősége folytán felhasználhatta annak tartalmát, mint bizonyítékot a döntéséhez szükséges tényállás tisztázása érdekében. A büntetőítélet jogerőre emelkedett, ítélt dolgot keletkeztetett a benne foglalt tényállás tekintetében. Így a megyei bíróság az ítélet ténymegállapításait, mint okirati bizonyítékot fogadta el jelen ítéletének alapjául. Kifejtette a megyei bíróság, azon tényből, miszerint a közjegyző igazolta, hogy a hirdetményt a Polgármesteri Hivatal
- augusztus
- napján átvette, még nem lehet arra következtetni, hogy a hirdetményt a hivatal augusztus
- napján kifüggesztette a hirdetőtáblára. Az ítéletből kiderül, hogy arra csak augusztus
- napján került sor. A megyei bíróság a felperes azon állítását, miszerint augusztus
- napján ő és egy általa felkutatott tanú is látta a hirdetményt a hirdetőtáblán, a bizonyítékok mérlegelése során nem tudta tényként elfogadni, ugyanis sem a büntetőítélet, sem a jelen per nem szolgáltatott erre vonatkozóan adatot. Az alperes álláspontjával egyetértve megjegyezte a megyei bíróság, a jogszabály nem ad lehetőséget arra, hogy a hatóság bizonyos körülmények fennforgása esetén méltányosságból, azzal ellentétes döntést hozzon. A Vtv. hivatkozott rendelkezései egyértelműen kimondják, hogy a földtulajdonosi gyűlésen érvényes határozat csak akkor hozható, ha a földtulajdonosok gyűlésének összehívása érdekében az érintettek eleget tettek a törvényi előírásoknak, azaz a hirdetmény kifüggesztésére a törvényben rögzített eljárás keretében került sor. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
- § /1/ és /2/ bekezdését, továbbá a Ket.
- § /4/ bekezdését és
- § /7/ bekezdését. Kifogásolta az alperes azon állítását, amely szerint kötelességük volt figyelembe venni a büntetőbíróság ítéletében megállapított tényállást, továbbá azt, hogy sem az alperes, sem a megyei bíróság nem volt tekintettel arra és nem is értékelte azt, hogy ő és egy tanú is látta, hogy a hirdetmény
- augusztus 18-án ki volt függesztve. Ismertette a felperes a kétségeit a hirdetmény
- augusztus 22-i kifüggesztését illetően is. Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ítélet hatályban tartására irányult. ellenkérelme a jogerős A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett. Kiemeli a Kúria, hogy a Pp.
- § /2/ bekezdése és
- § /2/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható. A felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp.
- §-ának megsértését jelölte meg. A Ket. rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó felperesi előadásokat illetően hangsúlyozza a Kúria, hogy a megyei bíróság a Ket. előírásait eljárása során nem alkalmazta, így meg sem sérthette. A felülvizsgálati eljárások során alkalmazott töretlen és következetes kúriai (legfelsőbb bírósági) ítélkezési gyakorlat szerint, ha a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélettel megállapított tényállást, vagyis azt sérelmezi, hogy a bíróság a tényállást a Pp.
- §-ának megsértésével állapította meg, a jogerős ítélet érintésének csakis akkor van helye, ha a tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat azok egybevetése során - nem a maguk összességében értékelte, ennélfogva a tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagyis lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. Nem állapítható meg azonban jogszabálysértés akkor, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A Pp.
- §-a szerinti szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás - ha az nem iratellenes vagy logikátlan felülvizsgálata nem lehet eredményes. A felülvizsgálati eljárásban ugyanis felülmérlegelésnek nincs helye. Nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésénél nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés. A Kúria egyetértett a megyei bíróság azon érvelésével, amely szerint a perbeli ügy elbírálása, a keresettel támadott határozatok jogszerűségének megítélésekor a Kecskeméti Városi Bíróság jogerős büntető ítéletében foglalt tényállást vette alapul. A büntetőügyben a városi bíróság éppen azon tényállási elemeket vizsgálta és rögzítette, amelyek a perbeli ügy elbírálásakor is irányadóak voltak. A hirdetmény kifüggesztésének körülményei - különös tekintettel annak időpontjára - a büntetőügyben tisztázást nyertek, a büntetőbíróság annak büntetőjogilag releváns konzekvenciáit vonta le. Ugyanezen tényállási elemeken alapul azonban a jelen közigazgatási perben felülvizsgált határozat, amely megalapozottan támaszkodott a büntetőügyben megállapított tényállásra. Hangsúlyozza a Kúria, a felperesnek semmiféle jogszabályi alapja nem volt arra, hogy a büntetőbíróság ítéletében foglalt megállapításokat a közigazgatási eljárás során, avagy a közigazgatási perben alappal kétségbe vonja. A megyei bíróság a Pp.
- §-ában foglalt rendelkezés betartásával értékelte és mérlegelte a rendelkezésre állt bizonyítékokat, és azok súlyozásával döntött a határozatok jogszerűségét illetően. Megalapozottan állapította meg azt, hogy a felperes által
- szeptember
- napjára kitűzött földtulajdonosi gyűlés nem szabályszerű összehívást követően került megtartásra, mert az összehívó hirdetmény kifüggesztése és a gyűlés napja között a Vtv.
- § /1/ bekezdésében meghatározott határidő nem telt el. A Vtv.
- § /2/ bekezdése pedig egyértelműen rögzíti azt, hogy érvényes határozat csak akkor hozható, ha a földtulajdonosok gyűlésének összehívása érdekében eleget tettek az /1/ bekezdésben foglalt eljárásnak. Megjegyzi a Kúria, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott a Ket.
- § /7/ bekezdésének sérelmére, a perbeli esetben nem ilyen típusú határidőről volt szó és a Ket. ezen rendelkezése alkalmazásának helye nem lehetett. A Pp.
- § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- § /1/ bekezdése értelmében a közigazgatási perben a felperest terhelte volna azon állításának bizonyítása, hogy a büntetőítéletben megállapított tényállással szemben a kifüggesztés már
- augusztus
- napján megtörtént. Tekintettel arra, hogy a felperes a tényállás vitatásán túl a ráháruló bizonyítási teher ellenére bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, így helytálló volt a megyei bíróság következtetése e körben is. Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp.
- § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban az alperesnek igazolt perköltsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának rendelkezni nem kellett. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi beavatkozói perköltség megfizetésére a Kúria a felperest Pp.
- § /1/ bekezdés folytán alkalmazandó Pp.
- § /1/ bekezdés és
- § /1/ bekezdés szerint kötelezte. A felperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére felülvizsgálati kérelmén a felülvizsgálati eljárási illetéket lerótta, amelynek viselésére a fenti jogszabályi rendelkezésből következően köteles. ,
- október
- Dr.Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró, Dr.Dávid Irén sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok előadó