Kfv.37732/2011/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elsőfokú közigazgatási szervet a másodfokú közigazgatási szerv döntése és indokolása, és a bíróság határozatának rendelkező része, és indokolása köti a megismételt eljáráshoz. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.732/2011/4.szám A Kúria dr.Gáspárné dr.Menkó Veronika ügyvéd (által képviselt dr. I.r., dr. III.r. - mint a II.r. felperes jogutóda - felperesnek Haltrichné Dávid Emma vezető főtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal (6741 Szeged, Rákóczi tér 1.) alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amelybe dr.Horváth Ferenc ügyvéd által képviselt I.r., II.r. alperesi beavatkozók beavatkoztak - a Megyei Bíróság

1. március
2. napján kelt 7.K.30.066/2010/
3. számú ítélete ellen a felperesek részéről
4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Megyei Bíróság hatályában fenntartja. 7.K.30.066/2010/
5. számú ítéletét Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek az alperesi beavatkozóknak együttesen 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperesek
6. május
7. napján elvi építési engedély iránt kérelmet nyújtottak be, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Jegyzőjéhez (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság) a debreceni 20940 helyrajzi számú ingatlanra hat lakás és kettő orvosi rendelő építésére. Az elsőfokú építésügyi hatóság a kérelmet
8. május
9. napján érkeztette. Az elvi építési engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjában az ingatlan beépítésére vonatkozó szabályokat Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 22/1986.(V.29.) Kr. rendeletével módosított 3/1993.(II.15.) Kr. rendelettel jóváhagyott Részletes Rendezési Terv (a továbbiakban: RRT.) tartalmazta. Az elsőfokú építésügyi hatóság
10. február
11. napján hozott 27897-3/
12. számú határozatával a felperesek részére elvi építési engedélyt adott. Az elsőfokú határozat ellen a beavatkozók fellebbezéssel éltek, amelynek folytán a Megyei Közigazgatási Hivatal
13. június
14. napján hozott 3602/
15. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a felperesek kérelmét elutasította. A megyei bíróság
16. október
17. napján hozott 14.K.30.321/2004/
18. számú ítéletével a 3602/
19. számú határozatot hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A Regionális Közigazgatási Hivatal 1289-8/
20. számú határozatával megváltoztatta az elsőfokú építésügyi hatóság megismételt eljárásban hozott 10698/14/
21. számú határozatát és a felperesek
22. szeptember
23. napján benyújtott építési engedély iránti kérelmének elvi építési engedély iránti kérelemként történő elbírálására irányuló kérelmet elutasította és a
24. május
25. napján benyújtott 27897/
26. számon érkeztetett kérelem tárgyában új eljárás lefolytatását rendelte el. A másodfokú határozat felülvizsgálata iránt a felperesek keresetet terjesztettek elő, amelyet a megyei bíróság
27. október
28. napján hozott 7.K.30.308/2007/
29. számú ítéletével elutasított. A megyei bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a
30. május
31. napján iktatott és a
32. február
33. napján elbírált elvi építési engedély elintézésére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
34. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
35. §-ának /3/ bekezdése alapján az RRT. szabályai nem alkalmazhatók, mert azok
36. december
37. napján hatályukat veszítették. A perbeli ingatlan beépítésére vonatkozó szabályokat Debrecen Megyei Jogú Város 8/2003.(V.23.) Kr. rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve (a továbbiakban: HÉSZ.) tartalmazta, amely
38. június
39. napján lépett hatályba. A HÉSZ. az ingatlan beépítésére kedvezőtlenebb szabályokat állapított meg az RRT.-hez képest, mivel a megépíthető lakások számát csökkentette. A HÉSZ.
40. § /1/ bekezdése kimondta, hogy rendelkezéseit a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni, kivéve, ha a folyamatban lévő kérelem kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé. A jogalkotásról szóló
41. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jtv.)
42. § /2/ bekezdése és a HÉSZ.
43. § /1/ bekezdése értelmében a felperesek elvi építési engedély iránti kérelmének elbírálására az Étv.
44. §-ának /2/ bekezdés illeszkedés szabályainak vizsgálatára vonatkozó előírásai irányadók, mivel a jogszabály a kihirdetését megelőző időre, visszamenőleges hatállyal nem állapíthat meg súlyosabb kötelezettséget. A felperesek a megyei bíróság ítélete ellen felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz. A megismételt eljárásban az elsőfokú építésügyi hatóság
45. március
46. napján hozott 63845/
47. számú határozatával az elvi építési engedély iránti kérelmet elutasította. Az alperes jogelőde
48. november
49. napján hozott SZ01/2231-12/
50. számú határozatával az elsőfokú építésügyi hatóság határozatát helybenhagyta. A megyei bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Az ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a 7.K.30.308/2007/
51. számú ítéletével elvi építési engedély iránti kérelem tárgyában új elsőfokú eljárást rendelt el, amelyre részletes iránymutatást adott. A megismételt eljárásra vonatkozó szabályok körében rögzítette, hogy az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálására az RRT. és a HÉSZ. szabályait nem lehet alkalmazni, az Étv.
52. § /2/ bekezdése figyelembevételével kell az új eljárásban határozatot hozni. A megyei bíróság kiemelte, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
53. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
54. § /3/ bekezdése értelmében az elsőfokú építésügyi hatóságot és az alperest a jogerős ítélet rendelkező része és indokolása köti a megismételt eljárás és határozathozatal során, amelynek megfelelően kötelesek eljárni. A megyei bíróság hangsúlyozta, hogy az építésügyi hatóságok a jogerős ítélet rendelkező részét és indokolását nem tehetik vitássá. A jogerős ítélet ellen a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, elsődlegesen kérve annak hatályon kívül helyezésével a keresetnek helyt adó döntés hozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A felperesek arra hivatkoztak, hogy a megyei bíróság ítélete az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő, a megállapított tényállás és az irányadó jogszabályok összevetéséből a jogerős ítélet helytelen következtetéseket vont le. A felperesek álláspontja szerint az elvi építési engedély iránti kérelmet az iktatás időpontjában hatályban lévő helyi szabályozás szerint kellett volna elbírálni. A megyei bíróság ítélete az Alkotmány
55. §-ának /1/ bekezdését sérti, mivel ellentétes a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmával, és figyelmen kívül hagyta a kérelem benyújtásakor hatályban lévő RRT. szabályait. Előadták, hogy a megyei bíróság korábbi ítélete a kereset elutasítása folytán a másodfokú építésügyi hatóság hatályon kívül helyezésről szóló döntését tartotta hatályban, amely döntés nem szolgálhat alapul újabb jogszabálysértő ítélet hozatalához. Az ítélet anyagi jogereje nem zárja ki, hogy a jelen felülvizsgálati eljárásban a felek a korábbi ítéletben tett megállapításokat vitassák. A visszamenőleges hatály tekintetében fennálló jogszabálysértés a megyei bíróság 7.K.30.066/2010/
56. számú ítélete vonatkozásában is fennáll. A felperesek okfejtése szerint, - a Fővárosi Ítélőtábla
57. Kfv. 27246/2006/
58. számú végzésében kifejtett indokolásra tekintettel a másodfokú építésügyi eljárásban téves és helytelen hiánypótlásra történő felhívást követően nem az elvi építési engedély tekintetében irányadó jogszabályban előírt tervek benyújtását követelték meg, és az annak megfelelőn benyújtott tervdokumentáció a kérelem tartalmának megfelelő elbírálásra alkalmatlannak bizonyult. Az építésügyi hatóságok téves és helytelen hiánypótlásra történő felhívásában foglaltak teljesítése nem eredményezhet hátrányt, ezért a jogerős ítélet e vonatkozásban is jogszabálysértő. Az elsőfokú építésügyi hatóság a határozat hozatalakor hatályban volt államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
59. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) ügyintézés határidőre vonatkozó szabályait is megsértette, amellyel megteremtette a helytelen jogértelmezések lehetőségét, figyelemmel arra, hogy döntésének időpontjában az RRT. már nem volt hatályban. Az alperes és az alperesi beavatkozók a felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló
60. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
61. § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria rámutat arra, hogy a Pp.
62. § /2/ bekezdés szerint a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát lehet jogszabálysértésre hivatkozással kérni. A megyei bíróság a jogerős közigazgatási határozat törvényességét vizsgálja, ebből következően a felülvizsgálati eljárásnak nem tárgya a közigazgatási szerv határozatának eljárása és annak jogszerűsége. Az Áe. a közigazgatási eljárásra tartalmazott szabályokat, ezért rendelkezéseit a megyei bíróság ítélete nem sértheti. A Ket.
63. § /3/ bekezdése kimondja, hogy a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni. A megyei bíróság 7.K.30.308/2007/
64. számú ítéletével új elsőfokú eljárást rendelt el, amelyre az indokolásban részletes iránymutatást adott. Az elvi építési engedély iránti kérelem megismételt eljárásban történő elintézésére az alkalmazandó jogszabályok vonatkozásában a jogerős ítélet kifejtette az Étv.
65. § /3/ bekezdésének, a felülvizsgált határozat hozatalakor hatályban lévő HÉSZ. beépítésre irányadó szabályainak, továbbá a Jtv.
66. § /2/ bekezdésének értelmezésével, hogy az Étv.
67. § /2/ bekezdés szerint az illeszkedés szabályait kell vizsgálni. A HÉSZ.
68. § /1/ bekezdése és a Jtv.
69. § /2/ bekezdése biztosított lehetőséget arra, hogy a hatályban lévő építési jogszabályok közül az elvi építési engedély iránti kérelemről az építésügyi hatóságok a beépítésre kedvezőbb jogszabályok szerint döntsenek. A megismételt eljárásban az építésügyi hatóságok a jogerős ítéletben kifejtett szempontok alapul vételével, az Étv.
70. § /2/ bekezdése értelmében az illeszkedés szabályainak vizsgálatával hozhattak határozatot, mivel a Ket.
71. § /3/ bekezdése kizárta az elvi építési engedély iránti kérelem más jogszabályok - az RRT. szerint történő vizsgálatát. Az építésügyi hatóságokat Ket.
72. § /3/ bekezdése értelmében a jogerős ítélet megismételt eljárásra vonatkozó előírásai, e körben az alkalmazandó jogszabályok akkor is kötik, ha a jogerős ítélet olyan másodfokú határozat felülvizsgálatáról döntött, amely az elsőfokú építésügyi hatóság határozatát helyezte hatályon kívül új eljárás elrendelésével. A Kúria a Pp.
73. §. /1/ bekezdésben meghatározott határidő alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján vizsgálhatja, hogy az abban megjelölt jogszabályokat a jogerős ítélet sérti-e. A felperesek az arra nyitva álló határidő alatt a megyei bíróság K.30.308/2007/
74. számú jogerős ítéletének felülvizsgálatát nem kezdeményezték. A Kúria a jogerős ítéletet az általa elbírált közigazgatási határozat tartalmától függetlenül, hatályon kívül helyezés esetén sem vizsgálhatja. A Kúria hangsúlyozza, hogy a 7.K.30.066/2010/
75. számú jogerős ítélet vonatkozásában jogszabálysértés nem állapítható arra alapozottan, hogy a felperesek az alkalmazandó jogszabályok körének meghatározásáról szóló korábban hozott jogerős ítéletet is jogszabálysértőnek tartják, illetve tartották, amely ellen azonban felülvizsgálati kérelemmel nem éltek. A fentiekre tekintettel a Kúria nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy a HÉSZ. hatályba lépését megelőző napon érkeztetett elvi építési engedély iránti kérelmet az RRT. szabályai szerint kellett volna-e elbírálni, illetve az Étv.
76. § /2/ bekezdése alapul vételével hozott határozatok a visszamenőleges hatályú jogalkalmazás tilalmába ütköznek-e. A megyei bíróság a jogerős ítéletével az alkalmazandó anyagi jogi jogszabályok vonatkozásában nem kérelem érkeztetésének időpontjában hatályban lévő jogszabályt tekintette irányadónak, e döntése azonban már nem vizsgálható felül. A Kúria utal arra is, hogy a megyei bíróság 7.K. 30.308/2007/
77. számú jogerős ítéletével a korábban eljárt közigazgatási hivatal határozatának felülvizsgálata iránt benyújtott keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról szóló végzés ellen előterjesztett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla végzésének indokolásában foglaltakkal egyezően döntött arról, hogy a hiánypótlásra történt felhívást követően benyújtott kérelem és mellékletei új kérelemnek minősültek. Ha a jogerős ítélettel felülvizsgált határozatok - a felperesek álláspontja szerint téves és helytelen hiánypótlás teljesítését követően benyújtott terveken és más okiratokon alapultak is, annak jogszabálysértő jellegét a jelen felülvizsgálati eljárásban nem lehet vizsgálni a fent kifejtett okok miatt. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben nem jogszabálysértő, ezért a Kúria azt a Pp.
78. § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Pp.
79. § /1/ bekezdése alapján a felperesek egyetemlegesen kötelesek a beavatkozók ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati költségének megfizetésére. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért a Kúria arról nem határozott. A per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán a felperesek egyetemlegesen kötelesek viselni a lerovásra nem került felülvizsgálati eljárási illetéket, figyelemmel az illetékekről szóló
80. évi XCIII. törvény
81. § /1/ bekezdésében és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
82. § /2/ bekezdésében foglaltakra. Budapest,
83. november
84. Dr.Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr.Dávid Irén sk. előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok