A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- október
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A vesztegetés bűntette miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa
- január
- napján kihirdetett Kb.II.23/2010/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa a
- január
- napján kihirdetett Kb.II.23/2010/
- számú ítéletével a vádlottat az ellene vesztegetés bűntette emelt vád alól felmentette, egyben megállapította, hogy az eljárás során felmerült 173.399 forint bűnügyi költséget az állam viseli. A tárgyaláson a katonai ügyész az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be a vádlott bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. A vádlott és védője a kihirdetett ítéletet tudomásul vették. A katonai ügyész előterjesztette fellebbezésének részletes írásbeli indokolását, amelyben indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a vádlott bűnösségét állapítsa meg a vádiratban írt cselekményben és vele szemben büntetést szabjon ki. Beadványában részletesen foglalkozott az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással, az általa értékelt bizonyítékokkal és kifejtette azon álláspontját, hogy helytelenül következtetett a katonai tanács, amikor nem a vádlott büntetőjogi felelősségét állapította meg. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.366/2012/
- számú átiratában a katonai ügyész által bejelentett fellebbezést módosítással tartotta fenn. Utalt arra, hogy a másodfokú bíróság korábban ugyanebben az ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Hatályon kívül helyező végzésében előírta, hogy amennyiben aktív vesztegető tekintetében ugyanezen tényállás alapján más bíróság előtt eljárás indult, annak iratait be kell szerezni. A megismételt eljárás során a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa az ugyanezen tényállásra vonatkozó Vásárosnaményi Városi Bíróság és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság ítéleteit beszerezte, melyek ugyanazt a tényállást tartalmazzák, amelyen a jelen ügy is alapul. Ezekben a vádlott terhelő megállapítások kerültek rögzítésre. Ennek ellenére a megismételt elsőfokú eljárásban a katonai tanács e határozatokat figyelmen kívül hagyta, indokolásában nem értékelte. Nem adta magyarázatát annak, hogy ezen bírósági iratokat miért nem vette számításba a határozata meghozatalakor. A másodfokú ügyészség álláspontja szerint ezzel az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének olyan mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélete felülbírálatra alkalmatlan és fennáll a Be.
- §
(1)bekezdés III/a. pontjában írt abszolút hatályon kívül helyezési ok. Erre figyelemmel a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője az ügyészi fellebbezést az írásban tett másodfokú ügyészi indítványban foglalt eltéréssel tartotta fenn. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Kifejtette azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban alapos bizonyítást eljárást le és részletesen megindokolta az álláspontját. Hivatkozott arra, hogy a jelen ügyben lefolytatott bizonyítási eljárás és a bizonyítékok értékelése kapcsán kifejtett indokolás alaposabb és részletesebb is, mint a beszerzett ítéletekben, illetve a Vásárosnaményi Városi Bíróság és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság előtt lefolytatott eljárásban. A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy nem követett el bűncselekményt. A katonai ügyész által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A katonai ügyésznek a bűnösség megállapítására, valamint a másodfokú ügyészségnek a hatályon kívül helyezésre irányuló indítványa nem alapos. Az ügyben korábban a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
- október
- napján kihirdetett Kb.I.46/2008/
- számú ítéletével az I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettében, ezért 1 évi és 6 hónapi börtönre, valamint lefokozásra ítélte, de a szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés bűntettében és szolgálatban kötelességszegés vétségében, ezért halmazati büntetésül 1 évi és 6 hónapi börtönre, valamint lefokozásra ítélte, de a szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A II. r. vádlottal szemben korábban alkalmazott próbára bocsátást megszüntette és vele szemben 150.000 forint vagyonelkobzást is elrendelt. Az ítélet az I. r. vádlott tekintetében
- március
- napján jogerőre emelkedett. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a
- május
- napján kihirdetett 6.Kbf.101/2009/
- számú végzésével a hivatkozott ítéletet a II. r. vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította azzal, hogy a megismételt eljárást a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa folytassa le. Az ítélőtábla katonai tanácsa a megismételt eljárásra vonatkozóan azt az iránymutatást adta, hogy meg kell kísérelni kihallgatni a vádlottat, továbbá meg kell kísérelni tanúként kihallgatni az aktív vesztegetőt, továbbá mindazon tanúkat, akiknek a vallomása relevanciával bírhat. Szükséghez képest hangazonosítást is el kell végezni. Előírta továbbá a másodfokú bíróság azon eljárások iratainak beszerzését, amelyek aktív vesztegető ellen ugyanezen tényállás alapján vannak folyamatban. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. Az elsőfokú bíróság a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A megismételt eljárásra vonatkozó másodfokú bírósági előírásokat a lehetséges és szükséges mértékben teljesítette. A vádlott a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, csupán büntetőjogi felelősségét tagadó nyilatkozatot tett. Az elsőfokú bíróság igen részletes bizonyítást folytatott le, melynek során kihallgatta a korábbi eljárásban kihallgatott tanúkat, valamint az ügy korábbi I. r. vádlottját. Megkísérelte tanúként kihallgatni másokat, azonban próbálkozása nem vezetett sikerre, figyelemmel arra is, hogy ezek a tanúk a Magyar Köztársaság területéről való kiutasítás hatálya alatt állnak. A Be.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján megtagadta az írásbeli vallomástételt azzal, hogy összefüggő tényállás alapján őt már jogerősen elítélték. Az elsőfokú bíróság természetesen - az ukrán állampolgár kivételével - értékelte a kihallgatott tanúknak az alapeljárás során tett vallomását is. Megállapítható az is, hogy a katonai tanács részletesen foglalkozott az iratok között rendelkezésre álló titkos információgyűjtés eredményeként rendelkezésre álló lehallgatási anyaggal, vizsgálta annak törvényességét, valamint a bizonyítékként való felhasználhatóságát. A lehallgatási anyag felhasználható része tekintetében tárgyalás keretében került sor annak meghallgatására, és az erre vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyvrész részletesen tartalmazza a bíróságnak az e körben tett megállapításait, valamint az érdekelteknek az észrevételeit. Rögzíti az ítélet azt is, hogy az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság iránymutatásának megfelelően milyen iratokat szerzett be, illetve rögzítette, hogy az ott megállapított történeti tényállás részben fedi a jelen büntetőügy tényállását. Az elsőfokú bíróság tehát ítéletének indokolása 2. oldal 4. bekezdésétől a 9. oldal utolsó előtti bekezdéséig részletesen értékelte az általa megismert bizonyítékokat, majd azokat összefoglalva meggyőző logikus magyarázatát adta annak, hogy miért nem állapított meg terhelő tartalmú tényállást az ügyben. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, mentes a Be.351. §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Így a katonai ügyésznek a bizonyítékok újraértékelésére és felülmérlegelésre, ezen keresztül bűnösség megállapítására irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. A Be.373. §
(1)bekezdés III.a. pontjában foglaltak szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jelen ügyben ezen - a másodfokú ügyészség által megállapítani indítványozott - hatályon kívül helyezési ok nem áll fenn. Az elsőfokú katonai tanács beszerezte az - iránymutatásnak megfelelően - azokat a büntetőügyek iratait, amelyekben az ukrán állampolgárt, mint aktív vesztegetőt elítélték. Megállapítható, hogy azok az ügyek a jelen üggyel összefüggenek és a jelen ügy vádlottjára vonatkozóan is a tényállásaik büntetőjogi felelősséget megalapozó megállapításokat tartalmaznak. Azonban a Be.
- §-ában foglaltak szerint abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári eljárásban, a szabálysértési-, vagy fegyelmi eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás. Ez alapvetően vonatkozik a büntetőügyekben eljáró bíróságok határozataira is. A jelen ügyben eljáró katonai tanács felelőssége tehát önálló az előtte megvádolt személy büntetőjogi felelősségének megállapítása tekintetében. Nem szerencsés, hogy egy vesztegetési ügy aktív és passzív vesztegetőjét ugyanazon tényállás alapján más-más bíróság előtt vádolják meg, de nem fogadható el olyan álláspont, hogy az utóbb eljáró bíróságnak a korábban döntést hozó bíróság álláspontját a bűnösség kérdésében a saját ügy vádlottja tekintetében el kellene fogadni. Az elsőfokú bíróság részletes bizonyítást folytatott le és messzemenően eleget tett indokolási kötelezettségének. Ebbe az indokolási kötelezettségbe nem tartozik bele annak megindokolása, hogy döntése során miért nem volt figyelemmel a másik bíróság határozatára, mivel nem a másik, hanem a saját ügyben keletkezett bizonyítékokat kell értékelnie. A másodfokú bíróság a hatályon kívül helyezést elrendelő végzésében nem azért írta elő a másik ügy iratainak beszerzését, hogy az abban rögzített tényállást az elsőfokú bíróságra erőltesse, hanem azért, hogy az elsőfokú bíróság annak ismeretében felmérhesse, milyen lehetséges bizonyítékok jöhetnek még szóba a bizonyítási eljárás során és így megalapozott döntést hozhasson. Az előzőekben foglaltakra figyelemmel nem tévedett a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa, amikor a vádlottat az ellene vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól a Be.
- §
(1)bekezdése alapján, a Be.6. §
(3)bekezdés b) pontjára figyelemmel bizonyítottság hiányában - felmentette. A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb - a bűnügyi költségre vonatkozó - rendelkezése is törvényes, ezért azt a másodfokú bíróság - helyes indoka alapján - helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésén alapszik. Budapest,
- október
- napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Győri Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős. Budapest,
- október
- napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő