Kbf.36/2012/11 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdés) minősíti. A vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést 6 (hat) hónapi fogházbüntetésre súlyosítja. A szabadságvesztés végrehajtását 1 (egy) évi próbaidőre felfüggeszti. A vádlottat előzetesen mentesíti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlottat kötelezi a másodfokú eljárás során felmerült 6000 (hatezer) forint bűnügyi költség megfizetésére. I n d o k o l á s: A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a

1. január
2. napján kihirdetett Kb.I.2/2011/
3. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki szolgálatban kötelességszegés bűntettében, ezért 100 napi tétel, napi tételenként 2.500 forint, összesen 250.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, továbbá kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 8.500 forint bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész fellebbezést jelentett be a vádlott terhére, súlyosítás érdekében. A vádlott és védője enyhítés érdekében fellebbeztek. A katonai ügyész előterjesztette fellebbezésének részletes írásbeli indokolását, amelyben indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a kiszabott pénzbüntetést a napi tételek számának felemelésével súlyosítsa. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.395/2012/
4. számú átiratában az ügyészi fellebbezést kiegészítéssel tartotta fenn. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, melynek keretében a szolgálatban kötelességszegés bűntettét minősítse folytatólagosan elkövetettnek, a pénzbüntetést a napi tételszám felemelésével súlyosítsa. Rendelkezzen a pénzbüntetésnek havi részletekben történő megfizetésére és az indokolásban az enyhítésre irányuló jogszabályi hivatkozást a Btk.
5. §

(3)bekezdésére való utalással egészítse ki. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az ügyészi fellebbezés elutasítására tett indítványt. Kifejtette azon álláspontját, hogy helyes az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás, és okszerű az abból levont jogi következtetés. Már így is eltúlzott mértékűnek tartotta a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést, melynek inkább az enyhítése, nem pedig súlyosítása lenne indokolt. A védői álláspont szerint a vádlottal szemben enyhébb joghátrány is elegendő lenne, akár próbára bocsátás intézkedés is. Ezért a védencével szemben kiszabott büntetés enyhítésére, vagy intézkedés alkalmazására tett indítványt. A katonai ügyész, a vádlott és védője által bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta. Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, a megismert bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyalás első szakaszában a vádlotti kihallgatás során tagadta a bűncselekmény elkövetését, azonban később a tanúkihallgatásokat követően elismerte a bűnösségét, és megbánó magatartást tanúsított. A vádlott beismerő vallomását alátámasztották a tárgyaláson kihallgatott tanúk vallomásai, valamint a felolvasással a bizonyítás anyagává tett okirati bizonyítékok. Így az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésére álló bizonyítékokkal összhangban állapította meg. Az megalapozott, mentes a Be. 351. §

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, részben tévedett azonban a cselekmény jogi minősítését illetően. Nem tévedett az elsőfokú bíróság amikor a vádlott bűnösségét a Btk. 348. §

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettében megállapította. A másodfokú bíróság a jogi minősítést illetően osztotta az elsőfokú bíróságnak az ítélet

1. oldal első bekezdésében kifejtett jogi álláspontját. Tévedett azonban a katonai tanács amikor nem állapított meg a vádlott terhére folytatólagos elkövetést. Az irányadó tényállás szerint a vádlott egyazon útlevélkezelői szolgálata során 09.
2. órakor és 10.34 órakor két olyan ukrán állampolgár beléptetését hajtotta végre, akik beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álltak. A Legfelsőbb Bíróság a BH.1988/
3. számú eseti döntésében kifejtette, hogy az őr, ügyeleti és más készenléti szolgálat ellátására vonatkozó előírások többszörös megszegése akkor foglalható folytatólagosan egységbe, ha az elkövető ugyanazon szolgálat alatt tanúsít ismételten kötelességszegő magatartást. Ilyen esetben cselekményével folytatólagosan sérti az érintett szolgálat teljesítéséhez fűződő érdeket. Ezért az ítélőtábla katonai tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlott cselekményét folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés bűntettének minősítette. A vádlottnak és védőjének az enyhítésre irányuló fellebbezése nem alapos, míg a katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése az alábbiak szerint alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetéskiszabási körülményeket, azonban a súlyosító körülmények a folytatólagossággal kiegészülnek. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság amikor a vádlottal szemben lehetőséget látott pénzbüntetés kiszabására. A Btk.
4. §

(2)bekezdése szerint minősülő bűncselekményt a törvény 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A vádlott a bűncselekményt

1. szeptember
2. napján valósította meg. A büntető törvénykönyvnek az elkövetés és az elbírálás idején is -
3. május 1-től - hatályos
4. §

(2)bekezdés e) pontja szerint a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a

1. § rendelkezéseire figyelemmel túl szigorú, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke 1 évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés, ehelyett büntetést a
2. §

(3)bekezdése alapján lehet kiszabni. A Btk. 38. §

(3)bekezdésében foglaltak szerint, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor a szabadságvesztés helyett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás, illetőleg e büntetések közül több is kiszabható. Megállapítható tehát, hogy a már hivatkozott jogszabályhelyek alkalmazásával

1. május 1-jét követően elkövetett bűncselekmények esetén, ha a büntetési tételük legkisebb mértéke 1 évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés, akkor pénzbüntetés csak abban az esetben szabható ki, ha a büntetési tétel felső határa 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb. Ezért a másodfokú bíróság a Btk.
2. §

(2)bekezdés e) pontjában írt enyhítő rendelkezésre utalást mellőzve, a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetést a Btk. 45. §

(2)bekezdésében írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával a Btk.

1. §-a alapján 6 hónapi fogházbüntetésre súlyosította. A Btk.
2. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a szabadságvesztés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. A másodfokú katonai tanács az elsőfokú bíróság ítéletében felsorolt nagy számú és jelentős súlyú enyhítő körülményre figyelemmel lehetőséget látott a Btk. 83. §

(2)bekezdésében írt középmértékes büntetéskiszabástól való eltérésre. A vádlott a szolgálatban továbbra is megtartható, ezért a másodfokú bíróság a Btk. 104. §

(1)bekezdése alapján előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának egyéb rendelkezése törvényes, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indoka alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Be. 338. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat a másodfokú eljárásban kirendelt védő díjaként felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372. §

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. december
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. szavazó bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
3. december
4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Roznoviczky Illésné tisztviselő