A …-i Törvényszék
- P. 20.342/2011/
- szám A …-i Törvényszék … (... szám) felperesnek - a dr. Csonka Árpád (…szám) ügyvéd által képviselt … (... szám) alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata és egyéb iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000.- (Ötvenezer) forint perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a …-i Törvényszéken 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A felperes az alperesi erdőbirtokossági társulat tagja. A
- szeptember
- napján kelt közgyűlési meghívó szerint az …-i Erdőbirtokossági Társulat Elnöksége az alapszabályban foglaltak alapján a birtokosság évi rendes közgyűlését
- szeptember
- napjának 18 órájára hívta össze. A közgyűlés napirendje: 1)
- évi feladatok végrehajtása, gazdálkodás eredménye 2)
- évi feladatok,
- évi lehetőségek 3) a kitermelt tűzifa elosztása és elszállítása 4) névjegyzék módosítás volt. Ezen éves közgyűlésről jegyzőkönyv készült, mely szerint a közgyűlés tárgya az elnöki beszámoló az előző évi taggyűlés után végzett munkáról, eredményről, a meghívóban szereplő napirend szerint. Az erdőbirtokossági társulat elnöke az
- napirendi ponttal kapcsolatban ismertette a
- szeptember 25.-i közgyűlés után végzett feladatokat, mely szerint - az októberi hónapban végezték a tűzifa elszállítását, - a novemberi hónapban indították a 13/É-H erdőrészletben a
- évre esedékes fakitermelést · kisebb értékben történt falopási kísérlet, de az erdőőrők időben észlelték, így a lopás meghiúsult, rendőrségi feljelentést tettek. · December hónapban kitermeltek 265 m3 tűzifát, a 13/G. erdőrészben, · 800 darab csemetét telepítettek a 13/H. erdőterületen, · elkészítették a
- évre szóló erdőművelési tervet, · a fakitermelést szüneteltetni kellett a rossz időjárás miatt közel egy hónapig,
- január hó végén tudták a kitermelést folytatni a 13/H. erdőrészen, amit március hó végén fejeztek be, a kitermelt fa mennyisége 291 m
- · Elkészítették a törvényi rendelet módosításban hozott előírt szakmai iratanyagot, (erdőművelési lap, vállalkozói szakirányítói szerződések, balesetvédelmi jegyzőkönyv). · A katasztrófavédelem felhívására tűzvédelmi tervet kellett készíteni a teljes erdőterületre, folyamatosan ügyelték a kitermelést és a kitermelt fa őrzését. · Jogvitájuk volt az …-i Vízgazdálkodási Társulattal, mivel kapcsolatban március hónapban 3 bírósági tárgyaláson kellett részt venniük. Június hóban született ítélet, mely szerint az erdőbirtokosság megnyerte a pert. · Április hónapban elkészítésre és kiosztásra került a
- évre járó tagi járandóság, AK-ként 0,7 m3 költségbefizetés a pénztárba m3/3.500.- forint. · Elkészítették a szállítást, két alkalommal is úthelyreállítást kellett végezni, amit sajnos a lehulló nagy mennyiségű csapadék teljesen tönkretett. Az elszállítást a kedvezőtlen időjárás miatt csak szeptember hóban tudták elvégezni. · Támogatási igényt nyújtottak be az erdészeti szakirányítás által 946.760.- forint összegben. · Ugyancsak támogatási igénnyel éltek „mikorélőhely kialakítása" témakörében. · Július hónaptól folyamatosan végzik a kidölt és lábon álló száraz fák felmérését és megjelölését. Ezt követően az addig elmondottak pénzügyi vetületét … ismertette az alábbiak szerint: Bevételek összesen: 1.720.000.- forint, melynek jelentős része a tűzifa bevételekből származik Kiadás összesen: 3.331.000.- forint, melynek jelentős részét a fakitermelés összege, és az erdészeti szakirányítás teszi ki. Az apróbb kiadásokat tételesen nem részletezték. Ezzel az
- napirendi pont befejezést nyert. … felperes kért szót, a pénzügyi számadatok újraismétlését kérte, illetve arra vonatkozóan tett föl kérdést, hogy milyen terv alapján végezték az erdőművelést. A kért pénzügyi számadatok megismétlése megtörtént. Ezt követően a közgyűlés meghozta az 1/
- számú határozatot, mely szerint az előterjesztést a taggyűlés döntő többséggel elfogadta. A határozat ellen szavazott a felperes két szavazattal és tartózkodott … 83 szavazattal és … 117 szavazattal. Ezt követte a
- napirendi pont ismertetése, mely szerint a
- évből hátralévő feladatok: · ápolás a 13/H., 14/M., erdőrészben 15 ha erdőterületen · fakitermelés 414 m3 14/M. erdőrészben · mikroélőhely kialakításának befejezése A
- évi erdőgazdálkodási feladatok: - ápolás a 13/G. erdőrészben 2 ha - folytatás a 13/H., 14/M. erdőrészlet újraápolásának ugyancsak 15 ha területen - fakitermelés a 13/H. erdőrészben későbbi felmérés szerint - a mikorélőhely kialakításának folytatása 84 ha területen. Ezt követően a 2/
- számú határozat szerint az előterjesztést a taggyűlés döntő többsége elfogadta. Ellenszavazattal … felperes élt, tartózkodás nem volt. A közgyűlésen … felperes vitatta a támogatási igény jogosságát, mert a közgyűlés utólag lett tájékoztatva. Az elnök válasza erre az volt, hogy az elnökség 5.000.000.- forint erejéig hozhat döntéseket évente. Ez a támogatási igény
- évre 3.000.000.- forint körül várható. A közgyűlésről készült jegyzőkönyv
- október
- napján került kifüggesztésre. Az alperesi társulat alapszabályát a
- augusztus
- napján megtartott közgyűlés fogadta el. E szerint a korábbi alapszabály hatályát vesztette. A V/2/a., pont szerint az elnökség hatáskörébe tartozik szerződéses, vagy egyoldalú kötelezettségvállalás 5.000.000.- forint erejéig. A felperes
- október
- napján keresetet terjesztett elő a …-i Városi Bíróságon, melyben az …i Erdőbirtokossági Társulat, alperes
- szeptember 24-én megtartott közgyűlésének határozatait, az erdőbirtokossági társulat működését kérte törvényességi szempontból felülvizsgálni, illetve azt kérte, hogy a bíróság az alperesi társulat gazdálkodását bírósági úton vizsgálja ki. A felperesi előadás szerint az alperesi erdőbirtokossági társulat
- szeptember 24-én tartotta meg az évi első közgyűlését. A közgyűlés jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy a közgyűlésen … elnök ismertette a
- szeptember 25-i közgyűléstől a
- szeptember 24-ig végzett munkát, … pedig a 2009-i pénzügyi gazdálkodást. Ezt a két - tartalomban és időbeli lefedettségben is eltérő beszámolót egy szavazással fogadtatták el, ezért álláspontja szerint az 1/
- számú határozat szabálytalan. Ráadásul ez az elnöki beszámoló csak akkor fogadható el, ha az összevethető az éves tervvel. Az elnök pedig többszöri felszólításra sem hajlandó tudomásul venni, hogy az éves tervet csak közgyűlési jóváhagyás után lehetne az erdészeti igazgatóságnak elküldeni és annak beleegyezése után elkezdeni a kitermelést. Az erdőbirtokossági törvény az éves terv elkészítését és elfogadását ugyanis a közgyűlés kizárólagos feladataként jelöli meg. Hozzászólásának igazi tartalma nem jön elő a jegyzőkönyvből, így az elnök válasza sem világos, a valóságban ő azt fogalmazta meg, hogy nincs közgyűlés által jóváhagyott éves tervük, ezért a kitermelés szabálytalanul történik. A pénzügyi beszámoló is igen nagyvonalú volt, ezért kérte a pontosítást, amely kérdése és az arra adott válasz hiányzik a jegyzőkönyvből. A bevétel és a kiadás között óriási az eltérés, amelyen az elnök azzal lépett túl, hogy majd a hiányt a támogatásból fogják fedezni. Ezt sem tartalmazza a jegyzőkönyv. Arra pedig még kísérletet sem tettek, hogy beszámoljanak arról, hogy hogyan keletkezhetett ekkora hiány egy olyan erdőbirtokosságban, ahol akkora mennyiségű kitermelésre érett faállomány van, hogy a felettes szerv szerint nem is győzik kitermelni az elkövetkező ciklusban az erdészeti igazgatóság által az üzemtervben engedélyezett mennyiséget. Mindehhez jön még a törvényi előírás, hogy a keletkezett nyereség felhasználásáról, illetve veszteség esetén annak megoldásáról közgyűlésnek kell dönteni. A beszámolókat az idős és tudatlan, gyanútlan tulajdonosokkal úgy fogadtatták el, hogy a felügyelő bizottság elnöke, … jelen sem volt, így véleményét a gazdálkodásról, annak szabályosságáról nem ismerhetik. Mindkét napirendi pontban … elnök érintett egy kérdést, amelyről a tagságnak fogalma sincs: 1) napirendi pontban : „ugyancsak támogatási igénnyel éltünk mikroélőhely kialakítása témakörében" 2) napirendi pontban: „a
- évből hátralévő feladatok. …. mikroélőhely kialakításának befejezése, illetve
- évi erdőgazdálkodási feladatok. … a mikroélőhely kialakításának folytatása 84 ha területen". Hozzászólásában valóban vitatta ezt a tevékenységet, mert most derült ki, hogy pályáztak.
- novemberében és úgy nyújtottak be pályázatot, hogy erre közgyűlési felhatalmazásuk nincs, a tagságot erről előzetesen nem tájékoztatták, és fogalmuk sincs a pályázati feltételekről, az azzal járó felelősségről. Arról sem tudnak, hogy a támogatási kérelem beadása még nem jelenti azt, hogy a pénzt meg is fogják kapni és akkor mi lesz a nagy költségvetési hiánnyal, mivel fogják azt befoltozni. Ha pedig a következő években ellenőrzést kapnak és netán büntetésből vissza kell fizetni a támogatásokat, akkor ezt ki fogja visszafizetni, mert egy pályázatban potenciálisan ez is benne van. Ezeket a felvetéseit a jegyzőkönyvből kihagyták, az elnök válasza mindezekre az volt, hogy lényegében senkinek semmi beleszólása nincs, mert a három fős elnökség 5.000.000.- forint erejéig hozhat döntést évente, ez a támogatás pedig 2010-ben csak 3.000.000.- forint. Ez az 5.000.000.-forintos határ meglepte, mert nem emlékszik olyan közgyűlésre, ahol ezt megszavazták. Ettől független az 5.000.000.- forintos határ azt jelenti, hogy három ember gazdálkodik a falu erdejével, mivel az évenkénti 400-500 m3 kitermelés az 5.000.000.- forintos határt nem lépi túl, tehát az elnök indokolása szerint közgyűlési jóváhagyás nem is kell. Az 5.000.000.- forint értékhatár törvényi előírásokat töröl, magasabb törvényi előírásokkal ellentétes. Előadta a felperes azt is, hogy a legutóbbi közgyűlés, annak jegyzőkönyvezése is mutatja a társulat szabálytalan működését, de az elmúlt években a törvénytelenségek egész sorát követték el. Nemcsak érvényes, közgyűlés által jóváhagyott éves tervük nem volt, nemcsak a közgyűlés és felügyelőbizottság által az elküldés előtt jóváhagyott mérlegük nem volt, hanem arról sem tudnak, hogy mennyi pénz van a számlán. Arról sem számoltak be, hogy az erdőterületen feltüntetett faállománnyal a ténylegesen kitermelt famennyiség az adott erdőrészben mennyiben egyezik meg, vagy tér el, egyáltalán a faállomány alakulásáról a tulajdonosoknak fogalmuk sincs, pedig a törvény évenkénti vagyoni elszámolást is előír a pénzügyi elszámolás mellett. 1996-tól 2006-ig volt egy 10 éves ciklus, mielőtt a következő 10 éves ciklust elkezdték leltárt kellett volna készíteni, hogy az erdő faállománya hogyan változott meg. Kérte, hogy a bíróság a
- szeptember 24-én hozott határozatokat vizsgálja felük, mert a beszámolóban rejtve van a pályázat, a pályázat szó el sem hangzott és a tagok tudtukon kívül szavazták azt meg. A jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a
- évre készített tervet sem ismertették, nem került tételesen megtárgyalásra. Kérte, hogy vizsgálja meg a bíróság, hogy az EBT működése és gazdálkodása mennyiben törvénysértő, mennyiben sérültek a tulajdonosi jogok, amikor az emberek elöl elhallgatták a kitermelhető famennyiséget és három ember így önkényesen döntött. Így mennyi az elmaradt haszon a tulajdonosoknál, mekkora kár érte az államot, mennyi kára keletkezik a jövő nemzedékének a vágási forduló kitolódásából. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az erdőbirtokosság vezetősége emberi és szakmai szempontból alkalmas-e a tisztségek betöltésére, valamint az okozott kárért mekkora felelősséggel tartoznak. Kérte felmentésüket, elszámoltatásukat. A …-i Városi Bíróság az ügyben
- január
- napján tartott tárgyalást. A tárgyaláson hozott végzésével a városi bíróság a felperes kérelmét áttenni rendelte az annak elbírálására illetékes … Megyei Bíróság mellett működő Cégbírósághoz. Az indokolás szerint az erdőbirtokossági társulatokról szóló
- évi XLIX. törvény
- §-a alapján a társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el, ezért a felperes kérelmét az illetékes bírósághoz áttette. A végzés
- január
- napján jogerőre emelkedett. A … Megyei Bíróság, mint Cégbíróság …-as számú végzésével a felperest felhívta, hogy 8 napon belül pontosan jelölje meg, hogy mire irányul a kérelme. Tájékoztatta a felperest, hogy ha a
- szeptember
- napján hozott közgyűlési határozatok felülvizsgálatát kéri, arra a … Megyei Bíróság illetékes. Tájékoztatta arról is, hogy a társulat gazdálkodásának, a vezetőség emberi és szakmai szempontból való alkalmasságának kivizsgálása, az okozott kárért a felelősség megállapítása, a vezetőség felmentése, elszámoltatása nem tartozik a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása körébe a
- évi V. törvény
- §
(4)bekezdése alapján. A felperes a … Megyei Bírósághoz, mint Cégbírósághoz
- február
- napján érkezett beadványában akként nyilatkozott, hogy amennyiben a közgyűlési határozatok felülvizsgálata, törvényellenes voltának megállapítása a cégbíróság részéről az 5.000.000.- forintos értékhatárból nem levezethető, kéri azt a … Megyei Bíróságra áttenni. Előadta továbbá, hogy beadványaiban sokszor jelezte, hogy a felügyelő bizottság a társulatnál nem működik, ezért kérte ezen törvényellenes állapot kivizsgálását és a törvényes működés helyreállítását. Kerestében fontosnak ítélte és a cégbíróság feladatának tartotta a pályázat kapcsán hivatkozott társulati vezetés 5.000.000.forintos döntési jogosítvány törvényellenességének a megállapítását, mely felülírja az erdőbirtokossági törvény
- §
(5)bekezdését, és ezzel lehetetlenné teszi a társulati működést, mert kiveszi a közgyűlés hatásköréből a törvényben kizárólagosan biztosított jogokat. Megsértik a
- § e, h, i, és j) pontjait is. Előadta, hogy a cégbíróság feladatának tartja a társulatba bujtatott megbízott erdőgazdálkodói/bérleti jogviszony, az alkalmazott 0,6 köbméter/aranykorona bérleti díj megítélését. Előadta, hogy a társulat vezetése a társulat leltár szerinti faállományáról felszólítás ellenére sem - soha nem számolt el a közgyűlésnek, ezzel megsértve az erdőbirtokossági törvény
- §
(2)bekezdését is. Mivel a társulat hosszú idő óta 0,6 m3/AK „bérleti díj" alkalmazásával működik, kérte az …-i Erdőbirtokossági Társulat felszámolás keretében történő vagyoni elszámoltatását. A … Megyei Bíróság, mint Cégbíróság ... számú végzésével megállapította hatáskörének hiányát a kérelmező beadványát keresetlevélként áttenni rendelte a … Megyei Bírósághoz. A bíróság hiánypótlási végzését követően a felperes a keresetét akként tartotta fönn, hogy az …-i Erdőbirtokossági Társulat alperes tagjaként kívánja az erdőbirtokossági törvény által, mint tagot megillető jogát gyakorolni, amikor azzal a kéréssel fordul a bírósághoz, hogy az alperes Erdőbirtokossági Társulatot bírósági úton kötelezzék a törvények betartására. Előadta, hogy az …-i Erdőbirtokossági Társulat, alperes közgyűlése által hozott 1/
- illetve 2/2010 számú, de szövegesen nem megfogalmazott határozatok felülvizsgálatát kéri, mert a napirendi pontok meghívón szereplő megfogalmazása és a jegyzőkönyvben a napirendekhez kapcsolódó adatok időbeli lefedettsége eltér egymástól. Így teljesen értelmezhetetlen, hogy a jelen lévők valójában mit is szavaztak meg. Kérte ezért a
- szeptember 24-i közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenítését és a közgyűlés megismétlését a következők miatt: · A közgyűlésen a
- évi kitermelést kellett volna ismertetni, összevetve a
- évi éves tervvel, valamint a
- évi pénzügyi beszámolót ismertetni és elfogadtatni még májusban, mielőtt elküldték volna. Ehelyett a
- szeptember 25-i közgyűlés után végzett feladatokról volt egy igen csak felületes beszámoló, majd ehhez kapcsolódó pénzügyi rész „az eddig elmondottak pénzügyi vetületét … az alábbi szerint ismertette". Így nem lehet tudni, hogy a bevétel-kiadás között lévő mínusz 1.611.000.- forint az egész évi gazdálkodás eredménye, vagy ha nem, akkor mi az eredménye a
- évi gazdálkodásnak, de akkor mit fogadtak el tagok. E mellett az Erdőbirtokossági Társulat pályázatot adott be
- novemberében közgyűlési határozat nélkül, a kifizetési kérelmet
- májusában adta be szintén közgyűlési határozat nélkül. A taggyűlés megszavazta a 2/
- számú határozattal a pályázatot anélkül, hogy ismertették volna, hogy az mivel jár, annak előnyeit, hátrányait. Ez a tulajdonosok megtévesztése, becsapása. Kérte az elnökség 5.000.000.- döntési jogkörének a felülvizsgálatát, törvényellenes voltának megállapítását is, mert az felülírja az erdőbirtokossági törvényt, mint magasabb rendű törvényt azáltal, hogy az EBT alperes soha nem lépi túl az évi 5.000.000 forintot a gazdálkodásában, ez a mérlegekből megállapítható. Tehát az elnökség kizárja a közgyűlést az EBT gazdálkodásából. Ezzel az erdőbirtokossági törvény azon pontjait írják felül, mely kizárólagos döntési jogköröket ad a közgyűlésnek. Kérte tehát a
- szeptember 24-i közgyűlés határozatainak az 1/2010 és 2/2010 számú határozatok értelmezhetetlenségének és érvénytelenségének megállapítását, az 5.000.000,- forintos döntési jogkör törvényellenes voltának megállapítását és semmisségének kimondását, valamin a pályázat hatályon kívül helyezését, mivel annak a benyújtása a tagok, erdőtulajdonosok tudta nélkül és közgyűlési határozat nélkül történt és az elnökség a hatáskörét túllépte. Ezt meghaladóan a felperes a tárgyalás folyamán is számos kifogást fogalmazott meg az alperesi társulat működésével kapcsolatban. Kérte, hogy a törvény erejénél fogva biztosítsák részére a
- sorszám alatti beadványokban írt iratokat, vagyis a 10 éves üzemtervet a 2009, 2010, 2011 évi éves terveket, az MVH-hoz benyújtott támogatási kérelmet, pályázati anyagot, a hozzá kapcsolódó MVH határozatokat, kifizetési kérelmeket, műveleti lapokat és a felhasználási jelentést. Álláspontja szerint ugyanis
- évi gazdálkodásról csak így lehet teljes képet alkotni, hiszen a
- szeptember 24-i jegyzőkönyv szerint a közgyűlésen az
- pont a 2009-es gazdálkodás volt. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy álláspontja szerint a felperes által előadottak, illetve a határozatok érvénytelenségére vonatkozó kereset között nincs összefüggés. Gazdasági kérdéseket vet fel a felperes, olyan törvényességi eljárás lefolytatását kéri a bíróságtól, amelyre az nem jogosult. Álláspontja szerint mindkét, a felperes által kifogásolt határozat megfelelő alaki és tartalmi formában született meg, azok hatályon kívül helyezésének jogszabályi alapja nincs. A felperes keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. A törvényszék a perbeli tényállást a peres felek előadásai, az ügyben becsatolt okiratok tartalma illetve a …. számú cégbírósági iratok adatai alapján állapította meg. Az erdőbirtokossági társulatról szóló
- évi XLIX. törvény
- §
(2)bekezdés e) pontja szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen az éves beszámoló elfogadása, döntés az eredmény felhasználásról és a veszteség fedezetének biztosításáról. A
(2)bekezdés i) pont szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen az éves gazdasági terv elfogadása, módosítása. A 8. §
(1)bekezdés szerint az alapszabály a társulat szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a társulati tagság a társulat célját és adottságait figyelembe véve, maga állapítja meg. A 11. §
(2)bekezdés h) pontja szerint a közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen olyan szerződéses kötelezettség vállalása, amely társulatot az alapszabályban meghatározott összeget meghaladó érték erejéig kötelezi. A
- szeptember 24-én megtartott alperesi közgyűlésen meghozott 1/
- számú határozat vonatkozásában a felperes kifogása az eredetileg benyújtott keresetlevelében (P. 21.253/2010) az volt, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvéből az állapítható meg, hogy a közgyűlésen … elnök ismertette a
- szeptember 25-i közgyűléstől
- szeptember 24-ig végzett munkát, … pedig a
- évi pénzügyi gazdálkodást. Ezt a két- tartalomban is időbeli lefedettségben is eltérő - beszámolót egy szavazással fogadtatták el, ezért ez a határozat szabálytalan. Ráadásul ez az elnöki beszámoló csak akkor fogadható el, ha az összevethető az éves tervvel. Előadta e vonatkozásban azt is, hogy évek óta csak ősszel tartanak egy közgyűlést, ott fogadtatják utólag a már májusban leadott éves mérleget és mesélnek valamit a kitermelésről. A pénzügyi beszámoló igen nagyvonalú volt, ezért kérte a pontosítást, amely kérdésre és arra adott válasz hiányzik a jegyzőkönyvből. A beszámolókat az idős és tudatlan, gyanútlan tulajdonosokkal úgy fogadtatták el, hogy a felügyelő bizottság elnöke … jelen sem volt, így véleményét a gazdálkodásról nem ismerhetik . Az erdőbirtokossági társulatról szóló
- évi XLIX. törvény
- §
(2)bekezdése arra ad lehetőséget, hogy a tag kérje a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a jogsértő határozat felülvizsgálatát, ha sérelmet szenvedett a társulat valamely szerve által hozott olyan határozat folytán, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, vagy alapszabályba ütközik. Jelen esetben a törvényszék ilyen jogszabályba, alapszabályba ütközést megállapítani nem tudott. Az erdőbirtokossági társulatról szóló törvény az éves beszámoló elfogadását utalja a közgyűlés hatáskörébe. E vonatkozásban azonban nem határozza meg, hogy ezen beszámoló naptári évre vagy más szempontból meghatározott évre vonatkozik. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az erdőbirtokossági társulat, alperes
- szeptember 25-én tartott közgyűlést, ahol az elnök szintén beszámolt az addig végzett tevékenységről. A beszámolója így a
- szeptember 24-i közgyűlésen az ezt követő időszakra vonatkozott, amely a törvényszék megállapítása szerint nem ütközött a közgyűlési meghívóban szereplő napirendi ponttal. Egyébként magából a felperesi keresetlevélből is megállapítható, hogy a felperes is tisztában volt azzal, hogy a tevékenységre vonatkozó beszámoló a
- szeptember 25-től
- szeptember 24-ig terjedő időszakra vonatkozott, míg … a pénzügyi beszámolót a 2009-es év vonatkozásában tette meg. Az erődbirtokossági társulatról szóló törvény a beszámoló vonatkozásában nem támaszt olyan szigorú követelményeket, mint a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt), amely az egyes gazdasági társaságok vonatkozásában a számviteli törvénynek megfelelő beszámoló közgyűlés, illetve taggyűlés általi elfogadását említi. A közgyűlésen a tagoknak a rendelkezésére áll a kérdezés joga. E vonatkozásban azonban a rendelkezésre álló jegyzőkönyvből csak az állapítható meg, hogy a felperes a számadatok újbóli ismertetését kért. Bár maga a felperes hivatkozott arra, hogy a hiánnyal kapcsolatban is kérdéseket fogalmazott meg, erre vonatkozóan azonban a jegyzőkönyv adatot nem tartalmaz és e vonatkozásban maga a felperes sem kérte a jegyzőkönyv kijavítását. Megállapítható egyébként az is, hogy a felperes nem a hiány nagyságát vitatta, hanem azzal kapcsolatban fogalmazta meg kifogását a keresetlevelében, hogy ez a hiány miből adódott. E vonatkozásban pedig a törvényszék megjegyzi, hogy a felperest megilleti azon jog - az erdőbirtokossági társulatról szóló
- évi XLIX. törvény 27., §
(1)bekezdése és az alperes alapszabályának 2/
- pontja szerint -, hogy a tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a társulatot érintő bármely kérdésről. E vonatkozásban a felperest megilleti az iratbetekintés joga is. Itt utal a törvényszék arra is, hogy a felperes iratok rendelkezésre bocsátása iránti kérelmének elbírálása nem tartozik a törvényszék hatáskörébe, bár ilyen jellegű kérelmet a felperes a cégbíróságnál is előterjesztett. E vonatkozásban azonban a Legfelsőbb Bíróság a BH.
- 371-es számú eseti döntésében kifejtette, hogy a kérelmező( jelen esetben a felperes) nem követelheti a kérelemben megjelölt okiratok megküldését, iratbetekintési jogát a kért okiratok vonatkozásában a társulatnál gyakorolhatja. Nincs ugyanis a tagnak alanyi joga arra, hogy a beszámoló-tervezetet alátámasztó okiratokat írásban megkapja, hiszen ez akár hatalmas dokumentáció is lehet, melynek lemásolása, postázása a kérelmezettnél jelentős költséget okozhat (az eredeti okiratok megküldése nem lehetséges). A törvényszék az 1/
- határozat kapcsán a felperes eredeti keresetet követő beadványaiban foglalt kifogások tekintetében vizsgálódást nem folytatott, tekintettel arra, hogy a kialakult bírói gyakorlat egyértelmű abban is, hogy a keresetet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni, és az ezen határidőn belül előterjesztett okok alapján vizsgálhatja a törvényszék a felperesi keresetet. A 30 napos határidő jogvesztő jellegű, az ezt követően előterjesztett érvénytelenségi okok vizsgálat tárgyát már nem képezhetik. A 2/
- számú határozat kapcsán a felperes az eredeti kereseti kérelmében azt a kifogást fogalmazta meg, hogy az elnök mindkét napirendi pontban érintett egy kérdést, amelyből a tagságnak fogalma sincs, ez pedig a mikorélőhely kialakításának a kérdése. Hozzászólásában valóban vitatta ezt a tevékenységet, mert most derült ki, hogy pályáztak.
- novemberében úgy nyújtottak be pályázatot, hogy erre közgyűlési felhatalmazásuk nincs, a tagságot erről előzetesen nem tájékoztatták és fogalmuk sincs a pályázati feltételekről, az azzal járó felelősségről. A rendelkezésre álló adatokból e vonatkozásban megállapítható, hogy a 2/
- számú határozat a
- évből még hátralévő feladatokra, illetve a
- évi erdőgazdálkodási feladatokra vonatkozó előterjesztés elfogadását tartalmazza. Ezen határozat jogszabályba, alapszabályba nem ütközik, azt pedig, hogy az alperesi társulat esetlegesen közgyűlési felhatalmazás nélkül nyújtott be pályázatot, a bíróság vizsgálódási körébe nem eshet, tekintettel arra, hogy ezen tárgyban határozat nem született, a törvényszék egyedüli lehetősége pedig a társulat „szabályos" működésének vizsgálatára a társulat közgyűlése által hozott határozatok felülvizsgálata lehet. Mindezen okokból kifolyólag nem foghat helyt a felperesnek a „pályázat" hatályon kívül helyezésére vonatkozó keresete sem. Az 5.000.000.- forintos értékhatár alapszabályi meghatározása vonatkozásában előterjesztett felperesi keresetet a törvényszék szintén nem látta megalapozottnak. A társulat az alapszabályát a
- augusztus
- napján tartott közgyűlésen fogadta el, ezen időponttól ez a társulat alapszabálya és egyidejűleg „a korábbi alapszabály teljes egészében hatályon kívül helyezett" az alapszabály záró rendelkezései értelmében. Ez az alapszabály tartalmazza azt a V/2/A. pontban, hogy az elnökség hatáskörébe tartozik szerződéses, vagy egyoldalú kötelezettség vállalása a társulat nevében 5.000.000.- forint értékhatárig. Az alapszabályt elfogadó közgyűlési határozat a felperes részéről megtámadásra nem kerül, más formában pedig ezen 5.000.000.forintos értékhatár törvénysértő volta a felperes részéről nem vitatható. A felperes számos kifogást fogalmazott meg az alperesi társulat működésével kapcsolatban is. Itt megjegyzi a törvényszék, hogy az erdőbirtokossági társulatról szóló törvény a bíróságnak csupán egyetlen lehetőséget biztosít a társulat működése törvényességének felülvizsgálatára, mégpedig a közgyűlési határozatok felülvizsgálatát. Ezt meghaladóan a törvényszéknek arra jogosultsága nincs, hogy a társulat belső ügyeibe beavatkozzék, annak működését bármilyen formában is vizsgálja. Az erdőbirtokossági társulatról szóló
- évi XLIX. törvény
- §-a értelmében a társulat törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el, melynek a társulattal kapcsolatos eljárására a bírósági cégnyilvántartásról jogszabályokat kell alkalmazni. A fentiek alapján tehát a törvényszék a felperes keresetét elutasította. Tekintettel arra, hogy a felperes pervesztes lett, a törvényszék kötelezte őt az alperes részére perköltség (ügyvédi munkadíj) megfizetésére a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján. A törvényszék az alperesi jogi képviselő munkadíjának megállapításakor nem fogadta el az alperes által becsatolt számlákat, hiszen az alperes a közte és a jogi képviselő között létrejött, a megbízási díjra vonatkozó megállapodást nem csatolta. A 32/
- (VIII.22.) IM. rendelet egyértelmű abban, hogy az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött díjat állapíthatja meg a bíróság, ilyen szerződés azonban csatolásra, bemutatásra nem került. Ezért az alperesi jogi képviselőt illető díj megállapítására a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdése alapján került sor. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. …,
- február
- napján Dr. … sk. bíró