Pf.20487/2012/6 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.487/2012/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla dr. Simonffy György ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű és dr. Simonffy György ügyvéd által képviselt II.rendű felperes neve (címe) II. rendű felperesnek - dr. Horváth László ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen közgyűlési határozat megsemmisítése iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
2. május hó
3. napján kelt 13.P.20.164/2012/
4. számú ítélete ellen az alperes által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 12.700 (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft másodfokú eljárási költséget. Megállapítja, hogy a másodfokú eljárás során felmerült 48.000 (Negyvennyolcezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperesek az alperesi egyesület tagjai. Az alapszabály rendelkezései szerint az alperes tagja lehet minden, büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki a
6. életévét betöltötte. Kiskorúak esetében előírja, hogy a tagfelvételi lapot a kiskorúakon túl törvényes képviselőjüknek is alá kell írniuk. A tagfelvételi kérelmekről való döntést az elnökség hatáskörébe utalta. Az alperesi egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet össze kell hívni abban, ha a tagság létszámának 1/3-ada kéri az ok és a cél megjelölésével. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok 2/3-a megjelent. Az alperes ügyintéző szerve az elnökség, amelyet a közgyűlés 5 évre választ meg. Az elnökség 3 főből áll, amelyből 1 fő az ügyvezető elnök. Az elnökség üléseit szükség szerint tartja, határozatait -2- szótöbbséggel hozza. Az ügyvezető elnököt - aki egy személyben jogosult képviselni az alperest, nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, valamint képviseli az alperest a hatóságok és harmadik személyek előtt - a közgyűlés 5 évre választja. A
7. decemberi dátumozású és az alperes ügyvezető elnökének címzett indítványában a 27 tagú alperesből 16-an kérték a közgyűlés összehívását a tűzfegyveres lőtér bezárása, a szomszéd zajterhelés miatti feljelentése, a kivitelezővel folytatott polgári peres eljárás, valamint elszámolási problémák miatt kialakult helyzet és ehhez kapcsolódóan az elnökségbe vetett bizalom megingása miatt. Célként az elnökség visszahívása és új elnökség választása került megjelölésre. Az indítványon rögzítésre került, hogy az elnökség a dokumentum átvétele és a közgyűlés közötti időszakban döntéseket nem hozhat, amennyiben ezt megteszi, azok semmisek. Az indítvány alapján az alperes ügyvezető elnöke
8. január 5-re a közgyűlést összehívta. Napirendi pontként az elnökség tagjainak meghallgatása, az elnökség visszahívása, új elnökség választása, tagsági jogviszonyok felülvizsgálata került feltüntetésre. A felperesek - akik az alperes elnökségének tagjai -, miután tudomásukra jutott a közgyűlés összehívása és annak napirendi pontjai,
9. január 2-re elnökségi ülést hívtak össze. Napirendi pontként a tagfelvételi kérelmek elbírálása, tagfelvétel, tagnyilvántartás megbeszélése, az elnök tájékoztatása a bírósági per állásáról, költségeiről, a
10. évi elnökségi üléseken hozott határozatokról, azok bemutatása, az egyesület gazdasági, pénzügyi helyzetéről és egyebek szerepelt. Az alperes ügyvezető elnöke a meghívó átvételét követően e-mailben tájékoztatta a felpereseket, hogy a tagok megvonták a bizalmat az elnökségtől, így határozatot nem hozhatnak. Közölte, hogy az elnökségi ülésen nem jelenik meg, és a bizalommegvonás mellett a felperesek önállóan nem hozhatnak döntéseket. A felperesek az elnökségi ülést a jelzett időpontban az alperes ügyvezető elnökének távollétében is megtartották és döntöttek 31 új tag felvételéről. A
11. január 5-re meghirdetett közgyűlésen a felperesek és az alperes ügyvezető elnöke is megjelentek. A felperesek mind a közgyűlés megkezdése előtt, mind a megnyitását követően is tájékoztatták arról, hogy az elnökségi ülést megtartották és ott 31 új tagot felvettek. A kialakult ellentmondásos helyzet tisztázása nélkül a közgyűlést megtartották és 11 határozatot hoztak - köztük többek között rendelkeztek az elnökség visszahívásáról és új elnökség választásáról is. A
12. január 5-re összehívott közgyűlést kezdeményező 17 tag közül 7 az aláíráskor kiskorú volt,
13. életévüket nem töltötték be. Közülük kettő a
14. életévét sem. A felperesek keresetükben a
15. január 5-én megtartott közgyűlésen hozott határozatok megsemmisítését kérték. Hivatkoztak arra, hogy a közgyűlés nem volt határozatképes, miután a
16. január 2-án megtartott elnökségi ülésen 31 új tag felvételéről döntöttek, így 58 tagja volt az alperesnek, amelyből a közgyűlésen csak 17 fő volt jelen. Így a 2/3-os többség nem volt meg ahhoz, hogy a közgyűlés -3Pf.III.20.487/2012/
17. szám joghatást kiváltó határozatokat tudjon hozni. Álláspontjuk szerint a kialakult helyzetre való tekintettel a
18. január 5-re kitűzött közgyűlést el kellett volna halasztani, és az új tagokat is meg kellett volna hívni, biztosítva ott a jelenlétüket. Minderről az alperes elnökét tájékoztatták, aki azonban ezt nem vette figyelembe. Mindemellett érveltek azzal is, hogy a közgyűlést az elnökségnek kellett volna összehívnia, ehhez képest azt csak az elnök hívta össze. Erre tekintettel az összehívás az alapszabályba ütközik. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint az alapszabály lehetőséget ad arra, hogy a tagok kezdeményezésére a közgyűlés összehívására kerüljön sor. A perbeli esetben a tagok 1/3-a indítványozta az elnöknél a közgyűlés összehívását, így az jogszerű volt. Vitatta, hogy az elnökség feladata lenne a közgyűlés összehívása, álláspontja szerint erre az ügyvezető elnök jogosult. Nem ismerte el a tagfelvétel érvényességét, mivel az elnökségi ülés - ahol erről a felperesek döntöttek nem volt szabályszerű, hiszen ott a három tagból csak kettő volt jelen. Vitatta azt is, hogy az új tagok felvételéről tájékoztatást kapott volna. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes 1-11/
19. (
20. 05.) számú határozatait megsemmisítette és kötelezte az alperest a felperesek javára perköltség megfizetésére. Rámutatott arra, hogy a társadalmi szervezetek kiskorú tagjainak jogai gyakorlásához kapcsolódóan kialakult bírói gyakorlat szerint az egyesületi élethez fűződő jognyilatkozatoknál is irányadók a Ptk-nak a cselekvőképességhez kapcsolódó szabályai. A
21. január 5-re összehívott közgyűlés kezdeményezői között öt korlátozottan cselekvőképes, kettő 14 éves életkorú és kettő 14 aluli, azaz cselekvőképtelen személy volt. Olyan adat nincs, amely alapján a korlátozottan cselekvőképes aláírók esetében nyilatkozatukat utólagosan törvényes képviselőjük jóváhagyta volna, és az sem merült fel, hogy a cselekvőképtelen kiskorúak esetében a törvényes képviselő járt volna el nevükben. Mindez azt jelenti, hogy jognyilatkozataik érvénytelenek. E személyek aláírásának figyelmen kívül hagyásával pedig az alapszabályban rögzített 1/3-os indítványozói létszám nem volt meg, azaz a közgyűlés összehívása az alapszabály és így a jogszabály rendelkezéseit is sérti. Erre figyelemmel szükség volt a
22. január 5-én hozott közgyűlési határozatokat megsemmisíteni. Nem fogadta el a felperesek azon érvelését, hogy a közgyűlést az elnök nem, csak az elnökség hívhatta volna össze, miután az alapszabály kifejezett rendelkezést a közgyűlés összehívására jogosultak tekintetében egyáltalán nem tartalmaz. Ugyanígy nincs rendelkezés arról sem, hogy az elnök jelenléte nélkül az elnökség hozhat-e érvényes határozatokat. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a Ptk.
23. § /1/ bekezdése szerint a polgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során az alperesi ügyvezető elnök tájékoztatása alapján indokolt lett volna, hogy a
24. január 5-i közgyűlés napirendjének ismeretében a meghirdetett elnökségi ülést ne tartsák meg, és a kialakult helyzetre figyelemmel az ügyvezető elnökkel kapcsolatos konfliktus miatt ne döntsenek a tagok felvételéről. Mindezek nélkül is megállapítható azonban, hogy a
25. január 5-re összehívott közgyűlés jogszabálysértő volt, így e felhozottak a felperesi igény elbírálása szempontjából már irrelevánsak. -4Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperesek keresetének elutasítását. Arra hivatkozott, hogy az alapszabály egyesület tagjaira vonatkozó rendelkezéseiből egyértelműen következik, hogy az egyesület minden tagja választhat, amely rendelkezést megerősíti a Ptk.
26. § /3/ bekezdésének b./ pontja is. Bírósági joggyakorlatra hivatkozással előadta, hogy nincs helye a választás, a szavazati jog gyakorlása körében az életkor szerinti megkülönböztetésnek, így helyesen járt el az alperes, amikor a kiskorúak szavazati jogát sem az alapszabályban, sem egyéb módon nem korlátozta. Ezért az ügy szempontjából irreleváns, hogy a közgyűlést kezdeményezők között hány kiskorú szerepelt. Hivatkozott arra is, hogy téves a felperesek azon álláspontja is, hogy a közgyűlést az elnök helyett az elnökségnek kellett volna összehívnia. Az ítélet helyesen állapítja meg az a tényt is, hogy a Ptk.
27. § /1/ bekezdésének sérelmével került sor az elnökségi ülés megtartására és új tagok felvételére. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Egyetértettek az elsőfokú bírósággal abban, hogy az egyesület kiskorú tagjai olyan kérdésekben felelősséggel önállóan nem dönthetnek, mely döntésekben az életkoruknál fogva nem rendelkezhetnek megfelelő ismerettel, tapasztalattal. Téves az alperes azon hivatkozása, hogy az alapszabály alapján az elnök joga volt a közgyűlés összehívása, hiszen az elnök jogai, feladatai között ez nem szerepel. Az alperes tévesen hivatkozik a Ptk.
28. § /1/ bekezdésére, ugyanis a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség elve alapján éppen az alperes elnökének, mint az elnökség tagjának kellett volna az elnökségi ülésen megjelennie és elvárható lett volna tőle, hogy ha új tagok felvételére kerül sor, úgy az új tagokat is meghívja a közgyűlésre. A fellebbezés alaptalan. Ahogyan arra az elsőfokú bíróság helyesen rámutatott, a társadalmi szervezetek, egyesületek kiskorú tagjainak jogai gyakorlásához kapcsolódóan a Ptk. cselekvőképességre vonatkozó szabályai alkalmazandóak, és ezen előírások alkalmazása diszkriminációt fogalmilag nem jelenthet. Az a körülmény, hogy a polgári jog általános szabályai szerint cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személyek jognyilatkozatainak megtételéhez törvényes képviselőjük közreműködése szükséges, éppen a kiskorú, így életkoruknál fogva korlátozott belátási képességű személyek jogait védő garanciális szabály. Téves az az alperesi fellebbezési hivatkozás, hogy a törvényes képviselői közreműködés megkövetelése az egyesületi tagsági jogok bármiféle korlátozását jelentené, ugyanis amennyiben a jognyilatkozatokhoz fűződő jogi következmények felismerésében életkoruknál fogva korlátozott személyek esetén e garanciális szabály védi a kiskorúak jogait, úgy nyilvánvalóan e többletkövetelmény az egyesületi jogok gyakorlása szempontjából sem jelent hátrányt, különösen nem életkoron alapuló diszkriminációt. Mindezek alapján helyesen vonta le az elsőfokú bíróság azt a következtetést, hogy a
29. január 5-i közgyűlés összehívásának kezdeményezése nem volt szabályszerű, ennek hiányában pedig szabályszerű közgyűlés megtartására és szabályszerű közgyűlési határozatok hozatalára nem kerülhetett sor. Ennek kimondása mellett -5Pf.III.20.487/2012/
30. szám semmilyen további kérdésnek a jelen jogvita eldöntése szempontjából relevanciája nincsen - mely körülményt az elsőfokú ítélet is megállapított a
31. oldal utolsó előtti bekezdésében - ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokolásának minden további hivatkozását, mint a jogvita szempontjából irreleváns indokolást mellőzte. A Ptk.
32. § /6/ bekezdésében körülírt jogintézmény, amely az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabály sértő határozat megsemmisítésének kezdeményezését teszi lehetővé polgári peres eljárás keretében, csak arra teremt lehetőséget a bíróság számára, hogy a konkrétan kifogásolt határozatok jogszerűségét ítélje meg, azonban a határozatok bírósági felülvizsgálata nem eszköz arra, hogy az egyesület működésével kapcsolatos problémák kerüljenek ilyen peres eljárásban rendezésre. Az egyesület a tagok önszerveződésével létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet (Ptk.
33. § /1/ bekezdés), ami egyben azt is jelenti, hogy az egyesület céljának elérésével összefüggő tevékenysége keretében a demokratikus önkormányzatiság elvének megfelelően szükséges a vitás kérdéseket rendezni. Amennyiben az egyesület törvényes működése ilyen eszközökkel nem biztosítható, úgy a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséghez lehet fordulni, de az egyesület tagjai közötti belső viták rendezésének semmiképpen sem lehet fóruma az egyesület szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti peres eljárás. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - az indokolás elsőfokú bíróság által is irrelevánsnak minősített része mellőzésével - a Pp.
34. § /2/ bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp.
35. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperesek másodfokú eljárási költségének megfizetésére, melynek összege áll a felperesek jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült, és az ítélőtábla által a 32/
36. (VIII. 22.) IM számú rendelet
37. § /3/ és /5/ bekezdése, valamint 4/A. § /1/ bekezdése alapján megállapított, a fellebbezési ellenkérelem elkészítésével és a másodfokú tárgyaláson való megjelenéssel összefüggésben két óra időtartamban elszámolt, ÁFA-t is magában foglaló ügyvédi munkadíjból. Az alperes illetékmentességére tekintettel a másodfokú bíróság a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték viseléséről az
38. évi XCIII. törvény
39. § /3/ bekezdésére tekintettel a 6/
40. (VI. 26.) IM számú rendelet
41. §-a alapján határozott. Szeged,
42. december hó
43. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró