← Magyarország

Bf.28/2012/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.28/2012/

  1. szám A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
  2. évi december hó
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A hivatali visszaélés bűntette miatt I.rendű vádlott és társa ellen indult büntető ügyben a Győri Törvényszék
  4. évi január hó
  5. napján kihirdetett 2.B.294/2010/
  6. számú ítéletét II.rendű vádlottII.r. vádlott vonatkozásában megváltoztatja, a vádlott, a terhére rótt hivatali visszaélés bűntettét folytatólagosan követte el. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét II.rendű vádlott II.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. Indokolás: A Győri Törvényszék a 23.B.294/2010/14.szám alatti ítéletével két vádlott büntetőjogi felelősségéről határozott. Az ítélet I.rendű vádlott I. r. vádlott vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett, így e vonatkozásban nem képezte felülbírálat tárgyát. A törvényszék II.r.vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 225.§-a szerint minősülő hivatali visszaélés bűntettében, ezért megrovásban részesítette. Az ítélet ellen II.r.vádlott neve vádlott és védője jelentettek be fellebbezést felmentés érdekében. A Győri Fellebbviteli Főügyészség átiratában és képviselője a másodfokú nyilvános ülésen a törvényszék ítéletének megváltoztatását, a cselekmény folytatólagosan elkövetettként minősítését indítványozta arra hivatkozással, hogy a bírói gyakorlat szerint az azonos sértett sérelmére, több cselekménnyel megvalósított hivatali visszaélés folytatólagosan elkövetettként minősül. Jelen esetben a II.r. vádlott neve vádlott által a gépjárművek forgalomból történt kivonása során megvalósított kötelezettségszegések következtében az önkormányzat számlájára a jogszabályban rögzítettek szerint nem folytak be az igazgatási hatósági díjak, ezáltal jogtalan hátrányt okozott az önkormányzat számára. Egyebekben a fellebbviteli főügyészség képviselője a törvényszék eljárását törvényesnek, a megállapított tényállást megalapozottnak, az alkalmazott intézkedést megfelelőnek találva az első fokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt II. r. vádlott vonatkozásában. A másodfokú nyilvános ülésen a védő a fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta. Hivatkozott arra, hogy II.rendű vádlott nem követte el a terhére rótt bűncselekményt, mert részéről hiányzott a hivatali visszaélés megvalósulásához megkívánt célzat. II.r. vádlott neve vádlott, - aki az okmányirodán belül más hatósági ügyek intézését végezte - I. r. vádlott felkérésére segített be az időközben befogadott, felhalmozódott kérelmek feldolgozásának folyamatába azzal a segítő szándékkal, hogy a kérelmek még
  7. január
  8. előtt elbírálást nyerjenek. A hiányok ellenére történt befogadás II.r. vádlott részéről nem történt, I.r. vádlott utasítására- „ gyorsan vond ki ezeket a forgalomból", sem ideje, sem lehetősége nem volt átlátni, hogy munkavégzése során kötelesség- szegést követ el, s ezzel másnak jogtalan előnyt, vagy jogtalan hátrányt okoz. A másodfokú nyilvános ülésen II.r.vádlott neve vádlott csatlakozott védőjéhez. Személyi körülményeivel kapcsolatosan elmondta, hogy
  9. óta X. település város aljegyzője, egyben az okmányiroda csoportvezetője, havi nettó 170.000 Ft-ot keres. Hivatkozott a vádlott még arra, hogy a cselekmény idején tapasztalatlan volt, követte a kialakult gyakorlatot, azóta azonban munkájával kapcsolatosan az ellenőrzések nem tártak fel hiányosságokat. A fellebbezésekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét és az azt megelőző eljárást a fellebbezéssel érintett II. r. vádlott vonatkozásában teljes terjedelmében felülbírálta a Be. 348-349.§-a alapján. Ennek során megállapította, hogy az első fokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett megfelelő körben folytatta le a bizonyítási eljárást. Részletesen kihallgatta a vádlottakat, közvetlen munkatársukat, a vádlottak felettes szervénél okmányosztály vezetőként, illetve a Y.települési Okmányirodánál vezetőként dolgozó személyeket, beszerezte és tárgyalás anyagává tette az ügyben keletkezett okirati bizonyítékokat, valamint a vádlottak munkavégzésére vonatkozó jogszabályi anyagot. Ezen bizonyítékok egyenkénti és összességében történt vizsgálatával állapította meg a tényállást, mely minden részletében a rendelkezésre álló bizonyítékokon alapszik, mentes a Be. 352.§ /1/ bekezdésében írt hibáktól, hiányosságoktól. A törvényszék az ügyintézést szabályozó normákra alapítva pontosan rögzítette, hogy II.r. vádlott neve vádlott mely magatartásában érhetők tetten a mulasztások, illetve kötelességszegések. Ennek a felelőssége alól, mint ahogy az első fokú bíróság is utalt rá, nem lehet kibújni arra hivatkozással, hogy I.r. vádlottal függőségi helyzetben volt, nem volt kellő gyakorlata és az idő hiányában egyébként sem volt abban a helyzetben, hogy rá lásson a tényleges helyzetre. A rendelkezésre álló bizonyítékokból megállapítható, hogy II.r. vádlott neve vádlott munkaköri leírás alapján korábban többször helyettesítette I.rendű vádlott I. r. vádlottat a közlekedési igazgatás területén, miután tanfolyam keretében maga is elsajátította az erre a területre vonatkozó szabályozást, előírásokat, gyakorlatot. II.r. vádlott neve vádlott önként vállalta a plusz munkát, autonóm módon, önálló felelősséggel kapcsolódott be a rá kiosztott ügyeket illetően a munkaszüneti napon végzett ügyintézésbe. Ekként, bár kétségtelenül I.rendű vádlott szerepe, felelőssége az adott ügyben komolyabb, önálló tevékenységéért maga is felelősséggel tartozik, hisz tudatának át kellett fognia, hogy, mint hivatalos személy az eljárására vonatkozó szabályok megsértésével, betartásának elmulasztásával végzi munkáját. A büntetőjogi felelősség megállapításához nem szükséges feltárni azokat a konkrét okokat, amelyből a jogtalan előny adódott, ilyen okok hiányára hivatkozással a felelősség alól ugyancsak nem lehet mentesülni. Önmagában az ügyintézés adott formájából II. r. vádlott tudatának is át kellett fognia, hogy azáltal az ügyfelek, - a többi ügyféltől eltérően - egyértelműen jogtalan előnyhöz jutottak, hisz a mindennek megfelelő, szabályos eljárás esetén a hiánypótlásra - meghatalmazás beszerzése, hatósági díj befizetése - történő felhívás esetében
  10. évben az ügyintézésre már nem kerülhetett volna sor, ami - az adójogszabályokra figyelemmel - az ügyfelek részére jelentősebb anyagi terhet vont volna maga után. Mindezek alapján helyesen vont következtetést a törvényszék II.r. vádlott neve vádlott bűnösségére, lényegében megfelel az anyagi jog szabályainak a cselekmény megnevezése, jogi minősítése is azzal, hogy az ítélőtábla jelen esetben az első fokú bíróság és a fellebbviteli főügyészség álláspontjával ellentétben csak a jogtalan előny biztosítását, mint célzatot látta megvalósultnak. Jogtalan hátrány okozása célzatosan nem volt igazolható, a hatósági díjak késedelmes befizetése csak későbbi következménye az adott bűncselekménynek. Ellenkező esetben, ha a vádlott tudata bizonyítottan átfogta, hogy a hatósági díjak nem kerülnek befizetésre, vagyis a jogtalan hátrány okozás vonatkozásában is célzatos a magatartás, más vagy más bűncselekményben is vádat kellett volna emelni ellene. Ugyanakkor ezzel együtt is megállapítható, hogy a vádlott cselekményei a folytatólagosság egységébe tartoznak. II.rendű vádlott vádlottnak is tudomással kellett bírnia arról, hogy olyan kérelmeket dolgozott fel többszörös kötelességszegéssel és mulasztással, amelyeket a vádlotttársa az érkezésüket követően a beadási sorrendnek megfelelően nem dolgozott fel, nem tette meg a szükséges intézkedéseket a hiányok pótlására, hanem közel egy hónapig folyamatosan gyűjtögette azokat. Mindezek alapján az ítélőtábla a Be. 372.§ /1/ bekezdése alapján az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy II.r. vádlott neve vádlott a terhére rótt, a Btk. 225.§-ában írt hivatali visszaélés bűntettét a Btk. 12.§ /2/ bekezdése szerint folytatólagosan követte el. Az első fokú bíróság az ítélőtábla megítélése szerint a joghátrány megválasztásakor figyelemmel volt valamennyi fentebb írt védelmi hivatkozásra és a vádlott mellett szóló további enyhítő körülményekre is. Mindezek alapján alkalmazta a vádlottal szemben a lehető legenyhébb intézkedést, a megrovást, mely ekként a cselekmény tárgyi súlyát és a vádlott személyét tekintve arányosnak és elégségesnek tekinthető. Az ítélet további rendelkezési is törvényesek, ezért az ítélőtábla a törvényszék ítéletét egyebekben II.r. vádlott neve vádlott vonatkozásában a Be. 371.§ /1/ bekezdése alapján helybenhagyta. Győr,
  11. december hó
  12. napján Dr.Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr.Takácsné dr. Helyes Klára sk. Dr.Miklós Mária sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ez az ítélet és ezáltal a Győri Törvényszék
  13. január hó
  14. napján kihirdetett 2.B.294/2010/
  15. szám alatti ítéletének meg nem változtatott része II.rendű vádlott II.r. vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
  16. december hó
  17. napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.