Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.151/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Somos Géza ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- július
- napján meghozott, 22.P.22.534/2007/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6.000 (hatezer) forint másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 forint + áfa - összesen 12.000 forint - jogtanácsosi munkadíjat, valamint az államnak külön felhívásra 21.000 forint eljárási illetéket. Az ítélet indokolásában hivatkozott arra, hogy a felperes a sajtó-helyreigazításra vonatkozó anyagi és eljárásjogi határidőket megtartotta, ezért a keresetet a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően érdemben vizsgálta. A „vádlottól 209 kutyát foglaltak le" sérelmezet kitétel vonatkozásában hivatkozott a ... számú jogerős ítéletére, valamint a PK
- és
- számú állásfoglalás rendelkezéseire. A jogerős büntető bírósági határozat megállapította, hogy a felperes a tevékenység végzéséhez nem rendelkezett engedéllyel, így az alperes a büntetőbíróság ítéletének döntését, annak indokolását és ténymegállapításait a valóságnak megfelelően tárta az olvasók elé. A kutyák állapotával kapcsolatban nem tulajdonított perdöntő jelentőséget az elsőfokú bíróság annak, hogy a hatósági állatorvosi - sajátos, szakmai - jelentés milyen kategóriákba sorolta a lefoglalt állatokat a kondíciójuk és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, azonban azt értékelte, hogy a büntető ügyben született határozat megállapította, hogy a kutyák tartási körülményei nem voltak megfelelőek, veszélyeztetett, rossz állapotban voltak, pszichés állapotuk nem a fajtájuknak megfelelő volt. Az, hogy a cikk tényként genetikailag sérült egyedeket említett, az egész büntetőügy ismertetése és az írás egészét tekintve lényegtelen pontatlanságnak, illetve tévedésnek minősül az elsőfokú bíróság szerint, amelynek megítélésénél nem a felperes egyéni érzékenységét, hanem az átlagolvasóban kialakuló összképet kell figyelembe venni. Az elsőfokú bíróság nem lehetett tekintettel más sajtóorgánumokban megjelent cikkekre sem, és mivel a felperes negatív megítélése a tartási körülményekre, a kutyák megbotránkoztató állapotára vezethető vissza, ezért a genetikai állapotukra vonatkozó pontatlanság nem olyan jelentőségű, ami az alperesi helyreigazítási kötelezettséget megalapozná. A perköltség viseléséről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását. Hivatkozása szerint a büntetőítéletekben az került megállapításra, hogy kutyái közül csak néhány volt rossz kondícionális állapotban, és genetikai sérülést egyetlen kutya esetében sem találtak, így a tényekkel ellentétes tudósítás helyreigazítását alappal kérte. A 209 genetikailag sérült kutyáról szóló beszámoló nem tekinthető lényegtelen pontatlanságnak abban az esetben, ha a másodfokú büntetőbíróság azt hangsúlyozta, hogy ilyen típusú probléma bekövetkezése nem merült fel. Mindezek alapján kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint helybenhagyta annak indokolására is kiterjedően, mert az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a tényállást, az arra alapított döntése is helyes, amellyel a másodfokú bíróság teljes egészében egyetértett, és a felperes fellebbezése sem tartalmazott olyan bizonyítékokat, hivatkozásokat, amelyeket az elsőfokú bíróság az érdemi határozat meghozatalakor ne vett volna figyelembe. A Ptk. 79. §
(1)bekezdése alapján, ha a jogsértő magatartás a sajtó útján történik, akkor az érintett fél sajtó-helyreigazítást kérhet a sajtóközleményben megjelent valótlan tényállítások és a valóság hamis színben történő feltüntetése miatt. A sajtó-helyreigazítási perben a sajtószerv köteles a közzétettek valóságtartalmát igazolni, alátámasztani, nem terheli azonban a valóság bizonyításának kötelezettsége a sajtószervet abban az esetben, ha a valóságnak megfelelően közli a büntető bírósági ítélet tartalmát. Ha a kifogásolt a sajtóközlemény megfelel a büntetőítéletben foglaltaknak, azt valósághűen ismerteti, akkor nem lehet sajtó-helyreigazításra kötelezni. A sajtóhelyreigazítási perben ugyanis nincs lehetőség annak vizsgálatára és annak megállapítására, hogy az érintett személy elkövette-e a terhére rótt cselekményt. Ebben a kérdésben a büntető ügyben eljáró bíróság hivatott dönteni. (Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalás II. pont) A Fővárosi Ítélőtábla a perbeli esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok, a büntetőbíróság jogerős, másodfokú határozatának tartalma és indokai alapján megállapította, hogy az alperes mind az engedély nélküli tenyésztés, mind a kutyák tartási körülményei, mind a nem megfelelő életkörülmények biztosítása, a kutyák pszichés állapota tekintetében megfelelően tájékoztatta az olvasókat. Azzal is egyetértett, hogy a felperesi telepen tartott kutyák általános, megbotránkoztató állapotának ismertetése és - a lefolytatott büntetőeljárás alapján - a felperes személyének megítélése szempontjából lényegtelen pontatlanság, hogy genetikailag sérült egyedek is lefoglalásra kerültek-e. E körben ki kell emelni, hogy a jogerős ítélet indokolása szerint a tartás körülményei is megalapozzák az állatkínzásban való felperesi bűnösséget, azonban rögzítésre került az is, hogy a szaporítás szabályai is „nagyon komoly sérelmet szenvedtek" (...). A felperes saját előadása szerint is kísérleteket, megfigyeléseket végzett albino állatokkal, s mivel az albinizmus a tudomány mai állása szerint betegség, ezért a genetikai betegséggel kapcsolatos alperesi közlés - bár pontatlan - még sem ad alapot a helyreigazításra (...). A Fővárosi Ítélőtábla a fentiekben kiemelteknek megfelelően megállapította, hogy az alperesi sajtószerv a ... számú és ... számú jogerős ítéletében foglaltaknak megfelelően tájékoztatta a nyilvánosságot, ezért a másodfokú bíróság elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban felmerült költségekről a Pp.
- §-án keresztül érvényesülő Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott, figyelemmel a 32/
- (VIII. 22.) IM rendeletben foglaltakra is. Budapest,
- november
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s. k. a tanács elnöke . Győriné dr. Maurer Amália s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k. bíró