A határozat elvi tartalma: Építési ügyben a megismételt eljárásban is csak azok a kérdések vizsgálhatók, amelyeket az alapeljásában kifogás tárgyává tettek. Kfv.III.37.752/2011/4.szám A Kúria a dr.Bajnai Gábor ügyvéd által képviselt K. S. felperesnek a Budapest Főváros Kormányhivatal alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertességének érdekében a személyesen eljárt Sz. G. beavatkozott - a Fővárosi Bíróság
- szeptember
- napján kelt 5.K.34.057/2010/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Bíróság 5.K.34.057/2010/
- számú hatályában fenntartja. ítéletét Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg - külön felhívásra - az államnak 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A Kúria a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben az alábbi elemeket emelte ki a jogerős ítélet indokolásából tényállásként. Az alperes és házastársa tulajdonában áll a 80292 hrsz-ú, természetben a T. u.
- címen fekvő ingatlan, melyen egy egylakásos lakóépület állt. Az ingatlan az elbíráláskor hatályos helyi építési szabályok szerint L4/XV. kertvárosias lakóövezetben fekszik. A beavatkozó 2007-ben építési engedély iránti kérelmet adott be lakóháza bővítésére. Az építési engedélyt az elsőfokú hatóság megadta, a határozatot az alperes különböző okokból hatályon kívül helyezte. Hatályon kívül helyező határozatában megállapította, hogy az ingatlan beépítése 35 %-ig lehetséges. E határozatot a Fővárosi Bíróság határozatával akként hagyta helyben, hogy a határozat elleni keresetet elutasította. Így a megismételt közigazgatási eljárásban az eredetileg kifogásoltak közül a tényállás tisztázása, az építmény magasság vizsgálata, az úgynevezett Tervtanács építkezéssel kapcsolatos állásfoglalása figyelmen kívül hagyásának indokai, és a benapozottság kérdése lehetett a további vizsgálódás tárgya. A megismételt eljárásban hozott elsőfokú engedélyező határozatot az alperes
- június
- napján kelt 50-697/8/
- számú határozatával helybenhagyta. Megállapította, hogy az építménymagasság megfelelő volt, azt a hatóság az engedély kérésének idején hatályos szabályok szerint állapította meg. A beépítettség az építési engedélykérelem idején hatályos szabályok szerint helyesen került megállapításra, és az építmény az egyéb kifogásolt szabályoknak is megfelelt. A jogerős határozattal szemben a felperes nyújtott be keresetet, melyben a határozatnak az elsőfokú határozata is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a beépítési százalékot és az építménymagasságot nem lehet megállapítani, és erre közigazgatási határozatot és ítéletet alapítani, mert ismeretlenek előtte azok a jogszabályok, melyek az ügyintézéskor hatályban voltak. Kifogásolta, hogy a Tervtanácsnak az építkezéssel kapcsolatos kifogásait nem vették kellő súllyal figyelemmel. Hivatkozott arra is, hogy az így emelt épület nem illeszkedik megfelelően a környezetébe. A Fővárosi Bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a beépítettség mértékét, az építménymagasságot a megelőző perben a felperes nem támadta, így annak vitatásától jelen perben már elesett. A határozat továbbá megfelelően indokolta, miért mellőzte a Tervtanács állásfoglalásának figyelembevételét, és tisztázta a benapozottságot is, ennélfogva az jogszerű volt. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte. Előadta, hogy a szabályok szerint az ingatlant beépíteni valójában az egész terület 25 %-áig lehetne úgy, hogy az építmény 7,5 métert ne haladjon meg. Előadta, hogy 2002-ben e szabályok voltak hatályban, ezeket kellett alkalmazni. A korábbi szabályok ugyanakkor ellentétesek voltak magasabb szintű jogszabályokkal is. Kifogásolta, hogy bizonyítási indítványának nem tettek eleget. Jogszabálysértésként az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997./XII.20./ Korm. rendelet /a továbbiakban: OTÉK/
- §-ának /2/ bekezdésére hivatkozott. A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes által említett jogszabályt az alperes határozata, illetve a jogerős ítélet megsértette-e. Az ügyben az OTÉK rendelkezéseit kellett alkalmazni, melynek
- §ának /1/ bekezdése szerint az építményeket és részeit tervezési program /üzemelés-technológia/ alapján kell tervezni és megvalósítani, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. A rendeltetési célnak megfelelő építési követelményeket és az akadálymentes használatot biztosító építményrészeket tervezési programban kell meghatározni. A közhasználatú építmények akadálymentesen használható részeit a rendeltetésük szerinti közszolgáltatók által meghatározott adatok alapján kell megvalósítani. E szakasz /2/ bekezdésének rendelkezései szerint az /1/ bekezdésben foglaltakon túlmenően építményt és annak részeit a rendeltetés céljának megfelelően, és a helyszíni adatottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, méretével, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz, ne korlátozza a szomszédos telek beépítését, az építmény elhelyezési módja, építménymagassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj- és településkép értékeinek érvényesülését, építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához. A felperes e fenti, részben idézett jogszabályhelyre alapította felülvizsgálati kérelmét, gyakorlatilag az illeszkedési szabály megsértését kifogásolva. A fentiekhez képest a következők állapíthatók meg. A Kúria jelen eljárása előtt a bíróság jogerős ítéletet hozott meghatározott kérdésekben. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban további felülvizsgálatnak nincs helye, mert az a jogerős határozat, amiben az építménnyel kapcsolatos egyes kérdéseket eldöntötték, a jelen ügyre is kihatóan érvényesül /anyagi jogerő/. Az ügyben vitatott további kérdéseket szakértő tisztázta. Jelen perben utalt arra a Fővárosi Bíróság, hogy nem fogadható el a felperesnek az OTÉK
- §-ára való hivatkozása, mert a felperes nem bizonyította, hogy a szomszéd építmény megvalósulása esetén a telkének, illetve lakóházának zavartalan rendeltetésszerű használhatósága akadályozódna, vagy az építmény ne illeszkedne a környező beépítés adottságaihoz. Ilyen módon a Fővárosi Bíróság az ítéletét a Pp.
- §-ára alapította. A Pp.
- §-a a bizonyítékok mérlegeléséről szól, amelyre alapuló ítélet felülvizsgálattal eredménnyel csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen volt, és emiatt iratellenes tényállást állapítottak meg. Jelen ügyben azonban okszerűen megállapított bizonyítékok alapján a bíróság helyes tényállást állapított meg, ezért helyes döntést hozott, amikor a felperes keresetét elutasította. Ezért a Kúria a Fővárosi Bíróság ítéletét bekezdése alapján hatályában fenntartotta. a Pp.
- § /3/ Az alperesnek és a beavatkozónak a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. A felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény alapján köteles az államnak a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült illetéket megfizetni. Budapest,
- november
- dr.Kovács András sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Dobó Viola sk. bíró