A határozat elvi tartalma: Az építési hatóság intézkedési határidőn belül hozott határozata nem támadható, ha a határidő túllépését megfelelően nem igazolták. Kfv.III.37.784/2011/4.szám A Kúria a dr.Dósa István László ügyvéd által képviselt P. M. felperesnek a Békés Megyei Kormányhivatalalperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Békés Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt 7.K.23.134/2011/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Békés Megyei Bíróság 7.K.23.134/2011/
- számú hatályában fenntartja. ítéletét Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A felperes tulajdonában volt a belterület 4312/2 hrsz-ú, természetben a K. u.
- címen fekvő 1788 m² területű beépítetlen terület megnevezésű ingatlan. Az ingatlanon építési munkálatokat, közte a szomszéd felé nyíló ablakok létesítését és szellőző építését végezték. Az építkezést követően
- december
- napján kelt határozat szerint a használatbavételi engedélyt úgy adták ki, hogy előtte helyszíni szemlén megállapították az építmény építési engedélynek való megfelelőségét. A helyszíni eljárásról készült jegyzőkönyv nem lelhető fel. A szomszédos ingatlan tulajdonosai területüket 2002-ben vásárolták. Nevezettek 2009-ben kérelmet nyújtottak be az illetékes hatósághoz, kifogásolva az építkezés eredeti tervektől, és így a használatbavételi engedélytől való eltérését. Az alperes - tekintettel arra, hogy a vitatott épületelemek szabálytalanul létesültek -
- május
- napján kelt BH/438-8/
- számú határozatával helybenhagyta elsőfokú szervének azt a határozatát, ami szerint a szabálytalan állapotról a hatóság csak
- március
- napján szerzett tudomást, és amely az építési szabályok megsértése miatt munkálatok elvégzését rendelte el. A jogerős határozattal szemben a felperes nyújtott be keresetet, kérve annak hatályon kívül helyezését. Keresetében arra hivatkozott, hogy legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzésekor a hatóságnak tudomást kellett szerezni az építési engedélytől való eltérésről. Ehhez képest az őt építési eljárásra kötelező határozatot késve hozták meg. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint az építmény nem a használatbavételi engedély szerint, hanem ettől eltérően készült. A megyei bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján azt állapította meg, hogy a
- március
- napján megtartott helyszíni szemle időpontja az erre nyitva álló intézkedésre alapot adó határidőn belül történt, ezért az alperes határidőben hozta azt a határozatát, amelyet a felperes kifogásolt. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet, egyben az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Kifogásolta, hogy a megyei bíróság a tanúk vallomását tévesen értelmezte. A kifogásolt építkezés annak legutóbbi észlelésénél korábban történhetett. Ez az időpont a korábbi helyszíni eljárás rögzítésének hiánya miatt már meg sem állapítható. Jogszabálysértésként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
- § /3/ bekezdését,
- § /3/ bekezdését,
- § /1/ bekezdésének a/ pontját,
- § /1/ bekezdését jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati hatályban fenntartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett dönteni, hogy a bizonyítékok megfelelő mérlegelése alapján jutott-e a megyei bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes határozata megfelelő tényálláson alapult. A Kúria az ügyben az építési szabályok mellett a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- §-át alkalmazta. Ténykérdés, hogy az épület
- december
- napján kapta meg a használatbavételi engedélyt. Ehhez képest a jelen felülvizsgálattal érintett határozat első fokon
- április
- napján született. Időközben történhetett olyan változás az építmény érintett részein, mely változás megszüntetésére szükség lehet. A felperes nem igazolta, és az általa kezdeményezett bizonyítás sem jutott olyan eredményre, hogy a használatbavételi engedély időpontjában a kifogásolt épületrészek meglettek volna. Ehhez képest az alperes részére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény /a továbbiakban: Étv./
- § /9/ bekezdésébe foglalt intézkedési határidő akkor kezdődött, amikor a helyszínen meggyőződött a tényleges állapotról, és a rögzített adatokból kitűnően a használatba vételtől számított tíz éves objektív határidő sem telt el. Ez a tényleges állapot ugyanakkor azt jelentette, hogy a helyszíni szemléhez képest határidőben hozott határozat nem támadható a meghozatalának elkésettsége miatt. A megyei bíróság ítéletét a bizonyítékok mérlegelése alapján hozta. A Pp.
- §-a értelmében a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredménnyel csak akkor támadható, hogy ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen volt, és emiatt a bíróság téves tényállást állapított meg. Jelen ügyben a megyei bíróság a tényállást a bizonyítékok helytálló értékelése alapján, mindenben a jogszabályoknak megfelelő módon állapította meg. A felülvizsgálati kérelemben felhozott egyéb jogszabályokat a megyei bíróság nem alkalmazta, azokat alkalmaznia sem kellett, így e jogszabályokat sem sérthette meg. Ezért a Kúria a Pp.
- § /3/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A perköltségről szóló rendelkezést alperesnek költsége nem merült fel. a Kúria mellőzte, mert az Az illetéket az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes előzetesen lerótta, így arról rendelkezni nem kellett. Budapest,
- november
- dr.Kovács András sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Sperka Kálmán sk. bíró