A határozat elvi tartalma: A bérleti díjból származó jövedelem abban az évben adózik, amikor azt a bérbeadó ténylegesen megszerezte. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.121/2012/4.szám A Kúria a dr. Wéber Ágnes ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Borsos Krisztina jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága /alperes címe/ alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 25.K.35.267/
- számon megindított, és
- november
- napján 25.K.35.267/2010/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes részéről
- sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Bíróság hatályában fenntartja. 25.K.35.267/2010/
- számú ítéletét Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, felhívásra - 73.000 eljárási illetéket. hogy fizessen meg az államnak - külön (hetvenháromezer) forint felülvizsgálati Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2004-
- évekre kiterjedő időszakra személyi jövedelemadó nemben bevallások utólagos ellenőrzését végezte el. Az ellenőrzés eredményeként
- számú határozatával a felperesnél
- évi személyi jövedelemadó bevallásához képest 729.945 Ft adókülönbözetet állapított meg, ebből 522.716 Ft adóhiánynak minősült. Az adóhiány következményeként 261.358 Ft adóbírság és 65.581 Ft késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget állapított meg. A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú adóhatósági határozat ellen, az alperes
- augusztus 18-án kelt
- számú határozatával azt elutasította, és az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyta. Az alperes által megállapított tényállás szerint a felperes és D. M-né tulajdonát képezte a ... számú ingatlan, amelyet bérbeadás útján hasznosítottak. A felperest 45 %-os tulajdonosként
- év december 31-ig 5.280.000 Ft arányos része illette meg. A bérleti díj megszerzése érdekében a felperes polgári pert indított, amelyet megnyert, és amely végrehajtásra került; így a felperes
- évben 2.193.000 Ft jövedelemre tett szert. A felperes azonban a
- évre benyújtott személyi jövedelemadóbevallásában a fenti összeget nem szerepeltette, ezért az elsőfokú adóhatóság a felperes
- évre vonatkozó bevallásából származó jövedelemre irányuló szabályok szerint adózás alá vonta a fenti összeget, amely után - 25 %-os adómértékkel számolva - adófizetési kötelezettséget állapított meg. A felperes keresetet nyújtott be az alperesi adófizetési és egyéb kötelezettséget megállapító határozata ellen. A felperes szerint a bérleti díj összege után befizetendő adót a kifizető megállapította, a bérleti díj összegéből tárgyévben az adó levonása megtörtént, azonban a bérleti díj kifizetésére jogellenesen csak
- évben került sor. Álláspontja szerint a jövedelem megszerzésének időpontja
- év. Az alperes álláspontja szerint a bérleti díj kifizetője a felperes vonatkozásában nem minősül kifizetőnek, a felperes javára a bíróság ítélte meg a fizetendő összeget, amelynek megfizetésére
- évben került sor. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak, ezért azt elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes eljárása mindenben megfelelt az ügyre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, így az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./
- § /4/ bekezdésének amely az alperes tényállás-tisztázási kötelezettségét tartalmazza -, valamint az Art.
- § /1/ bekezdésének és
- § /1/ bekezdésének, amelyek a mulasztási bírság és a késedelmi pótlékfizetési kötelezettségekre vonatkoznak. Az adófizetési kötelezettség jogalapja tekintetében az elsőfokú bíróság hivatkozott a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)
- § /1/ és /5/ bekezdésére, valamint a
- § /1/ bekezdésére. Osztotta az alperes álláspontját, amely szerint a felperes nem állt kapcsolatban a bérleti díj kifizetésére a ... Kft-vel. A kft-vel csak D. M-né tartotta a kapcsolatot, ezért a ... Kft. kifizetőnek nem minősíthető a felperes vonatkozásában. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a Fővárosi Bíróság ítéletének - az alperesi határozatra kiterjedő - hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelemnek helyt adó döntés meghozatalát. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete jogszabálysértő, mivel figyelmen kívül hagyja az Szja tv.
- § /1/ bekezdésének rendelkezéseit, valamint ellentétes megállapításokat tartalmaz a Fővárosi Bíróság 52.Pf.635.561/
- számú ítéletével. A felülvizsgálati kérelemben kifejtettek szerint a felperes bérleti díjból származó jövedelme kettős adózás alá esett, mivel a ... Kft. a bérleti díj kifizetésekor a személyi jövedelemadót levonta; amennyiben ez mégsem történt meg, az a ... Kft. felelősségére esik. E tényállási elem tisztázása nélkül alaptalanul állítja az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában, hogy az alperes a jogilag releváns tényeket feltárta. Az alperes ellenkérelmet nyújtott be a felülvizsgálati kérelemmel szemben, amelyben kérte a jogszabályoknak mindenben megfelelő törvényes jogerős ítélet hatályban való fenntartását. Álláspontja szerint a felperes személyi jövedelemadó-bevallása és adófizetési kötelezettségére vonatkozóan végzett vizsgálatot az adóhatóság, hatáskörébe a felperes személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása tartozik, és nem rendelkezik hatáskörrel a ... Kft. bérleti díj fizetési tevékenységével kapcsolatos tények megítélésére. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során tárgyi ügyet a Pp.
- § /2/ bekezdésének értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálja felül. A felülvizsgálati eljárásban tehát a Kúriának abban kellett állást foglalnia, hogy a jogerős ítélet megfelel-e a Szja tv.
- § /1/ bekezdése rendelkezéseinek, e rendelkezések megfelelő értelmezésén alapul-e az elsőfokú bíróságnak azon megállapítása, hogy az adóhatóság a jogszabályok figyelembe vételével állapította meg a felperes adófizetési kötelezettségét. Az Szja tv.
- § /1/ bekezdése szerint pénz esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyben azt a magánszemély, vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták. A nem vitatott tényállás szerint - ezt a felperes nyilatkozattal is megerősítette - a bíróság által megítélt pénzösszeg átvételére
- évben került sor. Az Szja tv. fent idézett
- § /1/ bekezdése szerint tehát a pénz átvételére
- évben került sor. E tekintetben tehát megállapítható, hogy az adókötelezettség szempontjából releváns tény az elsőfokú peres eljárás során sem volt vitatott. A felülvizsgálati kérelemben a felperes hivatkozott a Fővárosi Bíróság előtt folyó eljárásra, amely jogerősen a Fővárosi Bíróság 52.Pf.635/514/2006/
- számú ítéletével fejeződött be. Jelen eljárás felperese D. M-nét jogalap nélküli gazdagodás címén perelte, és ezen a címen kötelezte a bíróság D. M-nét 2.193.750 Ft megfizetésére. E tény - amely a csatolt iratokból megállapítható nem támasztja alá a felperesnek azon állítását, amely szerint D. Mné a bérleti díjat az ő számára vette át. Ellenben alátámasztja azt az alperesi állítást, amely szerint a ... Kft-vel a felperesnek nem volt elszámolási kapcsolata. A Kúria megállapította a felülvizsgálati eljárás során tárgyi ügy kapcsolódó irataiból azt a tényt is, hogy a Fővárosi Bíróság jelen felülvizsgálat tárgyát képező ítélete, és a korábban polgári peres eljárás során kiadott 52.Pf.635.514/2006/
- számú ítélet semmiféle ellentmondásban nem áll egymással. A fent kifejtettek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős bírósági ítélet pontosan feltárt tényálláson alapszik, és megfelelő jogi következtetéseket vont le, így az törvényes és megalapozott. A felperes pervesztésének következménye költségfizetési kötelezettsége, amely a Pp.
- § /2/ bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
- § /2/ bekezdésén alapszik. A Kúria a felperes illetékfizetési kötelezettségét az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- § /1/ bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
- /VI. 26./ IM rendelet
- § /2/ bekezdése alapján állapította meg. Budapest,
- december
- Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, Dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró