Kfv.35769/2011/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: 1.Csak tartalmilag helyes bizonylat alapján illeti meg az adózót áfa-levonási jog. 2.Gazdasági szereplők áfa-levonási joga csak akkor korlátozható, ha a számlabefogadónak tudomása volt a számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságról vagy csalásra utaló körülményekből. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.769/2011/4.szám A Kúria a dr. Gera István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Rusznák Ildikó jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága adóhatósági ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2011, szeptember

1. napján kelt 5.K.20.789/2011/
2. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
3. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Csongrád Megyei Bíróság 5.K.20.789/2011/
4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes
5. számú határozatát a mulasztási bírságot kiszabó részét meghaladóan - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. belül fizessen meg a együttes kereseti és A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes zöldség nagykereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság, jellemzően ... és ... környékéről nagy tételben, elsősorban termelőszövetkezetektől vásárolt, illetve a környéken élő őstermelőktől. Az őstermelők a kft. telephelyére szállították eladásra kínált zöldségeiket, azokat a felperes felvásárlási jegy kiállításával vette meg, amit az őstermelő igazolványa alapján állított ki. A felvásárlási jegy kiállításakor történt az áru vételárának kiegyenlítése készpénzben. A felperes 3.340 kg petrezselyemgyökeret vásárolt Sz. Gy. őstermelőtől 822.976 Ft összegben, melynek áfa-tartalmát áfa-analitikájában mint levonható adót szerepeltetett. Az adóhatóság az őstermelő személyi és tárgyi feltételeinek vizsgálata (földterület nagysága, helyi települési önkormányzat nyilatkozata, alkalmazottak, tárgyi eszközök, adóbevallás hiánya, őstermelő bejelentkezéskor tett nyilatkozata, illetve sikertelen nyilatkoztatása ) alapján a gazdasági esemény hitelességét kétségbe vonta, és az adólevonási jog gyakorlását tilalmazta. A felperes terhére általános forgalmi adónemben 88.000 Ft adóhiányt írt elő, az adóhiány után 44.000 Ft adóbírságot és 19.000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
6. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kiemelte, hogy a releváns jogszabályi rendelkezések alapján csak a bizonylat formai és tartalmi feltételeinek együttes megléte esetén kerülhet sor az adólevonási jog gyakorlására. A bizonylat tartalmilag pedig csak akkor tekinthető hitelesnek, ha a bizonylat szerinti gazdasági esemény a valóságban az ott feltüntetett módon ment végbe, az ellenérték a terméket értékesítő részére megfizetésre került, és az adó áthárítása megtörtént. Szerinte az a tény önmagában, hogy a kérdéses mennyiségű petrezselyem továbbértékesítése bizonyítható, nem igazolja a petrezselyemgyökér beszerzésének a felek közötti megtörténtét, csupán azt, hogy a felperes a továbbértékesítés időpontjában rendelkezett ekkora mennyiségű petrezselyemgyökérrel. A felperes kereseti kérelmét az elsőfokú bíróság elutasította. Osztotta az alperesi álláspontot, mivel Sz. Gy. mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany nem rendelkezett a felvásárlási jegyen szereplő mennyiségű zöldség előállításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A felvásárlási jegyen szereplő mennyiségek ellentmondtak a rendelkezésre álló egyetlen, Sz. Gy-től származó nyilatkozatnak, mely szerint
7. évben összesen 20 q petrezselyemgyökeret termeszt a tulajdonában álló ingatlanokon. Ennek következtében a felperes által kiállított felvásárlási jegy a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentumnak nem tekinthető. Szerinte a felperes nem bocsátott rendelkezésre olyan dokumentumot, amely alkalmas lett volna a bizonylaton szereplő gazdasági esemény megtörténtének igazolására, illetve annak megállapítására, hogy a felvásárlási jegy hiteles, és áfalevonási jog gyakorlására alkalmas dokumentum. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, az ítélet hatályon kívül helyezése és a jogszabályoknak megfelelő új határozathozatal, a felperes keresetének teljesítése iránt. Szerinte a jogerős ítélet megállapításai megalapozatlanok és jogszabálysértőek. Kiemelte, hogy az alperes kizárólag néhai Sz. Gy. őstermelői tevékenységével kapcsolatban állapított meg olyan hiányosságokat, amelyekhez a
8. január
9. napján történt gazdasági eseménynek semmi köze sincs, és nem is lehetett. Ezek a gazdasági esemény valótlansága bizonyítására alkalmatlanok, az alperes ellenőrzési eljárás során nem bizonyította a gazdasági esemény megtörténtének hiányát. Változatlanul állította, hogy a felvásárlási jegy a gazdasági eseményt a valóságnak megfelelően tükrözte, így az áfa-levonási jog alapjául szolgálhatott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályban való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. Az alperes által felhívott jogszabályhelyek értelmében csak a tartalmilag hiteles bizonylat alapján illeti meg az adózót áfalevonási jog. A bizonylat tartalmi hitelességének megállapítása körében azonban olyan körülmények ismeretének hiányát rótta a felperes terhére, amire neki rálátása, ellenőrzési jogosultsága nem volt, és nem is volt tőle elvárható. A gazdasági esemény bekövetkezésekor nem kellett ellenőriznie, hogy az őstermelő rendelkezik-e termőfölddel, azon az eladásra kínált mennyiséget megtermelhette-e, illetve személyi és tárgyi feltételei adottak voltak-e annak előállítására. Ugyanígy semmi sem kötelezte az eladó bevallási és befizetési kötelezettségének kontrolljára. Kizárólag az őstermelői igazolvány felmutatását kérhette, annak érvényességét vizsgálhatta, illetve a felvásárlási jegy pontos kitöltésével igazolhatta a termék megvételét. Önmagában más bizonyíték híján az őstermelő által a termésmennyiségre tett nyilatkozat sem alkalmas a gazdasági esemény kétségessé tételére, hiszen az nem a valóságosan megtermett mennyiséget jelentette, hanem az őstermelő által elérni kívántat. A Kúria itt utal az Európai Unió Bíróságának a magyar áfa ügyekben hozott ítéleteire (C-80/
10. és C-142/11.sz. egyesített ügyek (Mahagében Dávid), C-324/11.sz. Tóth ügy), melyek egyértelműsítették, hogy az adóhatóság mely körülmények mentén vizsgálhatja a felperes adólevonási jogát. Az Európai Unió Bírósága hangsúlyozta, hogy a gazdasági szereplők áfa-levonási joga csak kivételes esetekben korlátozható. Csakis akkor, ha a számlabefogadónak tudomása volt a számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságról, vagy csalásra utaló körülményekről. A perbeli releváns tényállásból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes Sz. Gy. őstermelőnél fennálló személyi, tárgyi körülményekről nem tudott, nem tudhatott. Az alperes által felhozott indokok a gazdasági esemény valódiságát nem kérdőjelezik meg, nem utalnak arra, hogy a számlabefogadónak tudomása volt a számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságról, avagy a csalásra utaló körülményről. Az Európai Unió Bírósága kifejtette azt is, hogy az adólevonási jog megtagadásához nem elegendő a számlakiállító oldalán felmerülő szabálytalanság fennállásának bizonyítása, ehhez kapcsolódnia kell, hogy az adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítsa a számlabefogadó részéről felmerülő - az áfa kijátszására irányuló magatartást is( „tudta, vagy tudnia kellett volna"). Ha pedig a szabálytalanság nem az általános forgalmi adóval kapcsolatos szabályok megsértését jelenti, úgy ez nem vonhatja maga után az áfalevonási jog elvesztését. A perbeli esetben a releváns tényállásból a gazdasági esemény hiteltelensége nem következik, a számlabefogadó oldalán kijátszásra irányuló esetleges szándék sem merült fel. A fentiek alapján a Kúria álláspontja az, hogy az alapul fekvő ügyben hozott adóhatósági határozatok és az elsőfokú bíróság ítélete jogszabálysértő. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
11. §