← Magyarország

Bf.90/2011/8 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.90/2011/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,
  2. év december hó
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 23.B.1413/2009/
  4. számú ítéletét helybenhagyja. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A Fővárosi Bíróság a
  5. év február hó
  6. napján kelt 23.B.1413/2009/
  7. számú ítéletével a vádlottat vesztegetés bűntette (Btk.
  8. §

(1)bekezdés) miatt 400 napi tétel - az egy napi tétel összegét 300,- forintban megállapítva - összesen 120.000,forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Az elsőfokú bíróság a vádlottal szemben 3.000,- forint összeg erejéig vagyonelkobzást alkalmazott. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére súlyosításért, felfüggesztett szabadságvesztés és lefokozás kiszabása érdekében. A vádlott és a védő az elsőfokú ítéletet tudomásul vette. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.267/2011/
  1. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen - az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megalapozott tényállást állapított meg, amely irányadó a másodfokú eljárásban is. Okszerűnek tartotta a vádlott bűnösségére vont következtetést, a cselekmény minősítését pedig törvényesnek. Ellenben a korrupciós bűncselekmények társadalomra fokozottan veszélyes és elszaporodott volta miatt a kiszabott pénzbüntetést súlytalannak és a büntetési célok elérésére alkalmatlannak tartotta, emiatt az elsőfokú ítélet fentiek szerinti megváltoztatását indítványozta. A védő a nyilvános ülésen az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt, megemlítve egyebek mellett a jelentős időmúlást, azt, hogy a vádlott személyi körülményei indokolták az enyhítő szakasz alkalmazását. A vádlott utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát. Egyebekben pontosította a fennálló kölcsöntartozásait, illetve közölte, hogy a nyugdíját átalakították szolgálati járandóságra. A Fővárosi Ítélőtábla az ügyészi fellebbezés alapján eljárva a Be.
  2. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Fővárosi Bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárása során a büntetőeljárási törvény rendelkezéseit alapvetően megtartotta. Azt azonban szükséges rögzíteni, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítás eljárás befejezését megelőzően tartott iratismertetés során szükségtelenül sorolta a már korábban tárgyalás anyagává tett bizonyítékokat, továbbá a vádlotti vallomások, illetve a tanúvallomások tárgyalás anyagává tétele a büntetőeljárási törvény megfelelő rendelkezései értelmében nem ezen iratismertetés keretében történik. Ezen nyomozati vallomások felolvasása, illetve ismertetése a vádlott, illetve a tanú kihallgatására vonatkozó eljárási szabályok szerint kell, hogy megtörténjen, ahogyan annak az elsőfokú bíróság a tárgyalás folyamán eleget is tett (ellenben annak felsorolásszerű módja - és ezen belül - az okirati bizonyítékok, még, ha azok nyilatkozatokat is rögzítenek, és a vallomások elkülönítés nélküli, együttes kezelése eljárásjogi szempontból nem helyeselhető). Megjegyzi továbbá az ítélőtábla, hogy az iratismertetést követően rögzíteni kell azt is, hogy a vádlott, a védő, illetve az ügyész kívánt-e észrevételezési jogával, stb. élni vagy sem. Mivel az eljárás anyagából, a tárgyalási jegyzőkönyvekből egyebekben az tűnik ki, hogy az érdekeltek az eljárási jogaikat (kérdezés, észrevétel, indítványtétel) megfelelő mértékben gyakorolhatták, így ezen eljárási szabálysértésnek nem volt lényeges kihatása az ügy érdemi elbírálására. Az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a szükséges bizonyítás lefolytatását követően a rendelkezésre álló bizonyítékokat részletesen értékelte, azokat összevetette és kellő indokát adta annak, hogy mit miért fogadott el, illetve miért vetette el a vádlott védekezését és alapította tényállását a tanúvallomásokra és a további bizonyítékokra. Az elsőfokú bíróság tényállása lényegében megalapozott, azt mindössze a másodfokú eljárás során a vádlott által a nyilvános ülésen közöltekkel kellett kisebb körben pontosítani a Be. 352. §
(1)bekezdés a/ pontjára alapítottan: - A vádlott szolgálati járandóságot kap, ennek havi összege 139.000,- forint. - A vádlott összesen háromféle kölcsöntartozást törleszt, ennek összege havi 32.000,- forint, 64.000,- forint és 13.000,- forint. Az ekként pontosított tényállás alapján az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott és mentes a Be. 351. §
(2)bekezdésében foglalt hiányosságoktól, ezért másodfokú felülbírálat alapját képezi. A Fővárosi Bíróság a megalapozott tényállásból okszerűen következetett a vádlott bűnösségére és a cselekményt is törvényesen minősítette, a vesztegetés bűntettének megállapításához nem férhetett kétség, az elsőfokú bíróság jogi indokolása nem szorul kiegészítésre. A Fővárosi Bíróság a bűnösségi körülményeket kellően részletezte ítéletében és mindezeket összevetve a bűncselekmény tárgyi súlyával, a konkrét elkövetési körülményekkel, a vádlott személyi körülményeivel, helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott esetében alkalmazható az enyhítő szakasz és a kiszabott pénzbüntetés mértéke is megfelelő. A büntetés súlyosítása a további időmúlás miatt sem indokolt. Erre tekintettel a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés eredményre nem vezetett. Az ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek. A Fővárosi Ítélőtábla a fentiek alapján a Fővárosi Bíróság ítéletét a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,
  1. év december hó
  2. napján . Rédei Géza s.k.. Bartkó Levente s.k.. Mató Ágnes s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Fővárosi Bíróság 23.B.1413/2009/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.90/2011/
  4. számú végzésével a vádlottal szemben jogerőre emelkedett és végrehajtóvá vált. Budapest,
  5. év december hó
  6. napján . Rédei Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.