Bf.91/2011/55 – Győri Ítélőtábla

(1)és

(3)bekezdés b/ pontja. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott a terhére megállapított 1 rb számvitel rendje megsértésének bűntette a Btk. 12.§

(2)bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett. III.rendű vádlott III.r. vádlott a terhére megállapított 2 rb adócsalás bűntetteként értékelt cselekményt egy esetben a Btk. 12.§

(2)bekezdése szerint folytatólagosan követte el. A XI.r. vádlott XI.r. vádlott terhére megállapított 2 rb a folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette egy esetben a Btk. 12.§

(2)bekezdése szerint folytatólagos. A IX.r. vádlott IX.r. és XIV.r. vádlott XIV.r. vádlottak terhére megállapított 1-1 rb számvitel rendje megsértésének vétsége a Btk. 12.§

(2)bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett. Ezért és a terhükre megállapított további bűncselekményekért I.rendű vádlott neve I.r., II.rendű vádlott II.r., III.rendű vádlott III.r., IX.r. vádlott IX.r. és XI.r. vádlott XI.r. és XIV.r. vádlott XIV.r. vádlottakkal szemben az első fokon alkalmazott fő- és mellékbüntetéseket tekinti kiszabottnak. Egyebekben az elsőfokú bíróság döntését I.rendű vádlott neve I.r., II.rendű vádlott II.r., III.rendű vádlott III.r., VI.rendű vádlott neve VI.r., IX.r. vádlott IX.r. és XI.r. vádlott XI.r. és XIV.r. vádlott XIV.r. vádlottak vonatkozásában helybenhagyja azzal, hogy II.rendű vádlott II.r. vádlott leánykori neve vádlott leánykori neve, lakóhelye: ... IX.r. vádlott IX.r. vádlott anyja neve: VIII.rendű vádlott anyja neve, lakóhelye: ... I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt. IX.r. vádlott IX.r. vádlott vonatkozásában a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja a

1. november
2. napjától november
3. napjáig őrizetben töltött időt. A másodfokú eljárás során 115.855 (száztizenötezer-nyolcszázötvenöt) Ft bűnügyi költség merült fel, melyből - I.rendű vádlott neve I.r. vádlott 24.000 (huszonnégyezer) Ft-ot, III.rendű vádlott III.r. vádlott 22.860 (huszonkettőezer-nyolcszázhatvan) Ft-ot, IX.r. vádlott IX.r. vádlott 30.195 (harmincezer-százkilencvenöt) Ft-ot köteles megfizetni, míg 38.800 (harmincnyolcezer-nyolcszáz) Ft bűnügyi költséget az állam visel. Indokolás: A Vas Megyei Bíróság a
4. május
5. napján kihirdetett 6.B.220/2008/
6. szám alatti ítéletével 13 vádlott büntetőjogi felelősségéről határozott. Az ítélet IV.r. vádlott IV.r, V.r. vádlott V.r, VII.r. vádlott VII.r, X.r. vádlott X.r, XII.r. vádlott XII.r és XIII.r. vádlott XII.r vádlott vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett, így e vonatkozásban nem képezte felülbírálat tárgyát, mint ahogy a I.rendű vádlott neve I. r. és IX.r. vádlott IX. r. vádlottak vonatkozásában hozott felmentő rendelkezések sem, melyeket nem támadott senki. A megyei bíróság I.rendű vádlott neve I.r vádlottat bűnösnek mondta, a Btk.310.§

(1)és

(3)bekezdése szerint minősülő 1 rb folytatólagosan elkövetett adócsalás büntettében, a Btk. 310. §

(1)és

(3)bekezdése szerint minősülő 4 rb bűnsegédként elkövetett adócsalás büntettében, a Btk.289.§

(1)bekezdés a./ és b./ pontja, valamint a

(4)bekezdés b./ pontja szerint minősülő 3 rb - egy esetben bűnsegédként elkövetetett- számvitel rendje megsértése büntettében, a Btk. 289.§

(1)bekezdés b./ pontja szerint minősülő 2 rb bűnsegédként elkövetett számvitel rendje megsértése vétségében, a Btk. 276.§-a szerint minősülő 4 rb folytatólagosan, ebből három esetben bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, a Btk. 276.§-a szerint minősülő 1 rb bűnsegédként elkövetett magánokirathamisítás vétségében, a Btk. 274.§

(1)bekezdés c./ pontja szerint minősülő 1 rb felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás büntettében és a Btk.299.§

(1)bekezdés a./ pontja szerint minősülő 1 rb gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása büntettében. Ezért halmazati büntetésül 2 év 6 hónapi börtönre, 3 év közügyektől eltiltásra és 4 év cégvezetői foglalkozástól eltiltásra ítélte. II.rendű vádlott II.r vádlott bűnösségét a Btk. 310.§

(1)és

(3)bekezdése szerint minősülő 3 rb adócsalás büntettében, a Btk. 310.§

(1)és

(2)bekezdése szerint minősülő 1 rb adócsalás büntettében, a Btk.289.§

(1)bekezdés a./ és b./ pontja és a

(4)bekezdés b./ pontja szerint minősülő 1 rb folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértése büntettében és a Btk.276.§-a szerint minősülő 1 rb folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg. Ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónapi börtönre, 3 év közügyektől eltiltásra és 4 év cégvezetői foglalkozástól eltiltásra ítélte. III.rendű vádlott III.r vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.310.§

(1)és

(3)bekezdése szerint minősülő 2 rb adócsalás büntettében, a Btk.289.§

(1)bekezdés b./ pontja szerint minősülő 1 rb számvitel rendjének megsértése vétségében és a Btk.276.§-a szerint minősülő 1 rb folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétségében. Ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 4 év cégvezetői foglalkozástól eltiltásra ítélte. VI.rendű vádlott neve VI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 289.§

(1)bekezdés b./pontja szerint minősülő 1 rb számvitel rendjének megsértése vétségében és a Btk.276.§-a szerint minősülő 1 rb folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétségében, ezért 1 évre próbára bocsátotta. IX.r. vádlott IX.r vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 310.§

(1)és

(3)bekezdése szerint minősülő 4 rb bűnsegédként egy esetben folytatólagosan elkövetett adócsalás büntettében a Btk.310.§

(1)és

(2)bekezdése szerint minősülő 1 rb bűnsegédként elkövetett adócsalás büntettében a Btk.318.§

(1)és

(4)bekezdés b./ pontja szerint minősülő 1 rb bűnsegédként elkövetett csalás büntettében a Btk.289.§

(1)bekezdés a./ és b./ pontja

(4)bekezdés b./ pontja szerint minősülő 1 rb bűnsegédként folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértése büntettében a Btk.289.§

(1)bekezdés a./ és b./ pontja szerint minősülő 1 rb bűnsegédként elkövetett számvitel rendje megsértése vétségében a Btk.276.§-a szerint minősülő 2 rb bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétségében és a Btk.276.§-a szerint minősülő 1 rb folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétségében. Ezért halmazi büntetésül 2 év börtönre, 3 év közügyektől eltiltásra és 4 év cégvezetői foglalkozástól eltiltásra ítélte. XI.r. vádlott XI.r vádlott bűnösségét a Btk.310.§

(1)és

(3)bekezdése szerint minősülő 2 rb folytatólagosan elkövetett adócsalás büntettében a Btk.289.§

(1)bekezdés b./ pontja és

(4)bekezdés b./ pontja szerint minősülő 1 rb folytatólagosan számvitel rendjének megsértése büntettében és a Btk.274.

(1)bekezdés c./ pontja szerint minősülő 1 rb felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás büntettében. Ezért halmazati büntetésül 1 év 3 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. XIV.r. vádlott XIV.r vádlottat bűnösnek mondta a Btk.310.§

(1)és

(3)bekezdés szerint minősülő 1rb folytatólagosan elkövetett adócsalás büntettében, a Btk.318.§

(1)és

(4)bekezdés b./ pontja szerint minősülő 1 rb csalás büntettében, a Btk.289.§

(1)bekezdés a./ és b./ pontja szerint minősül 1 rb számvitel rendje megsértése vétségében és a Btk.276.§-a szerint minősülő 1.rb folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, ezért halmazati büntetésül 1 év- végrehajtásában 3 évig próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 200.000,- Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett arról, hogy a pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén 5.000,- Ft-ként kell egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni. I.rendű vádlott neve és IX.r. vádlott vádlottak vonatkozásában a szabadságvesztésbe beszámította az általuk előzetes fogvatartásban töltött időt. I.rendű vádlott neve I.r vádlottat az ellene 1rb adócsalás büntette (Btk.310.§

(1)és

(3)) IX.r. vádlott IX.r vádlottat az ellene 1 rb folytatólagosan elkövetett adócsalás büntette (Btk.310.§

(1)és

(4)bekezdés) vádja alól felmentette. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, és a vádlottakat külön-külön illetve egyetemlegesen kötelezte a vonatkozásukban felmerült bűnügyi költség megfizetésére még a további 196.540,- Ft vonatkozásában megállapította, hogy az állam viseli. Az ítélet ellen I.rendű vádlott neve I.r vádlott és védője enyhítésért, II.rendű vádlott II.r vádlott és védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés, III.rendű vádlott III.r vádlott enyhítés, védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés, VI.rendű vádlott neve VI.r vádlott védője felmentés, IX.r. vádlott IX.r vádlott és védője enyhítés, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása, XI.r. vádlott XI.r vádlott és védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása érdekében, míg XIV.r. vádlott XIV.r vádlott és védője felmentés végett jelentettek be fellebbezést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség átiratában a megyei bíróság ítéletének tényállását, abból a vádlottak bűnösségére vont következtetést és lényegében a cselekményük megnevezését, minősítését is helytállónak találta. Utalt azonban arra, hogy II.r és VI.r vádlottak kivételével a többi vádlott vonatkozásában a bűncselekmények minősítése kisebb mértékben pontatlan. I.r vádlott esetében a 2-es tényállási pont vonatkozásában megvalósult számvitel rendjének megsértése büntette folytatólagosan elkövetett, az 1/a, 1/b és 1/c. pontjaira vonatkozó magánokirat hamisítás vétsége 3.rb, ( ez a "A" Bt., "B" Kft, "C" Bt ), illetve bűnsegédként elkövetett. III.r vádlott esetében az egyik adócsalás büntette folytatólagosan elkövetett, ez az Áfa vonatkozásában állapítható meg. IX.r vádlott esetében a "D" Kft. vonatkozásában elkövetett számvitel rendjének megsértése vétsége ugyancsak folytatólagosan elkövetett, XI.r vádlott esetében csak az Áfa csalás bűntette minősül folytatólagosnak. Hivatkozott a Fellebbviteli Főügyészség arra is, hogy az ítéleti tényállásban és a vádban is szerepel, hogy XI.r vádlott fiktív számlák felhasználásával az APEH részére a könyvelője útján valótlan tartalmú adóbevallásokat nyújtott be. Ennek alapján a bűnössége álláspontja szerint megállapítható további 1.rb folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétségében is. XIV.r vádlott vonatkozásában a 2003-2005-ös évekre nézve elkövetett számvitel rendjének megsértése vétsége folytatólagosan elkövetettnek értékelendő. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetések megfelelően igazodnak a bűncselekmények tárgyi súlyához, a feltárt büntetés kiszabási tényezőhöz és a belső arányosság követelményeinek is megfelelnek. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság a Btk.77/A.§

(1)bekezdés a./ pontjában és

(2)bekezdésében írt kötelező előírás ellenére elmulasztott rendelkezni az egyes vádlottak vonatkozásában az adócsalás következtében bekövetkezett gazdagodás elvonásáról, vagyis nem alkalmazott velük szemben vagyonelkobzást, ezért indítványozta, hogy az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I.r vádlott vonatkozásában 3.186.000,- Ft-ra, II.rendű vádlott II.r vádlott vonatkozásában 23.255.950,- Ft-ra, III.rendű vádlott III.r vádlott vonatkozásában 16.813.000,- Ft-ra, XI.r. vádlott XI.r vádlott vonatkozásában 13.001.000,- Ft-ra, XIV.r. vádlott XIV.r vádlott vonatkozásában 9.288.000,- Ft-ra vagyonelkobzást rendeljen el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott III. r. vádlottak a bejelentett fellebbezésüket annak iránya szerint írásban is indokolták, egyben III. r. vádlott bizonyítási indítványt is terjesztett elő, kérve

1. sz. tanú és 2.sz. tanú tanúkénti kihallgatását. A Vas Megyei Bíróság az eljárást részben III.rendű vádlott III. r. vádlott távollétében folytatta le és hozta meg határozatát. III.rendű vádlott az első fokú ítélet meghozatalát követően előkerült, a Be.531.§ /2/ bekezdésében írt jogával - az első fokú tárgyalás megismétlésének indítványozása - nem élt, az ítélet ellen fellebbezést jelentett be. Erre tekintettel az ítélőtábla a Be. 531.§ /5/ bekezdése alapján tárgyalást tartott, melyen meghallgatta III.rendű vádlott III. r. vádlottat, aki röviden megismételte az első fokú eljárásban tett védekezését, nem vitatva immár az un. terményfelvásárlással kapcsolatos számlák adóbevallásban történt szerepeltetéséhez köthető felelősségét, míg a másik cselekmény kapcsán hivatkozott a tényállás megalapozatlanságára fenntartva írásban előterjesztett bizonyítási indítványát is, mert továbbra is kitartott amellett, hogy cége a "E" Bt-től kapott felhatalmazást és megbízást a fa kitermelésére. Ezt tudná megerősíteni és alátámasztani
2. sz. tanú és 2.sz. tanú vallomása. Elmondta még, hogy a munkálatok megkezdése előtt járt az APEH-nél a "E" Bt. létezését, működését ellenőrizendő, azt a választ kapta, hogy élő vállalkozásról van szó. Megfelelő körültekintéssel járt el tehát. Sérelmezte a III. r. vádlott azt is, hogy az eljárásban nem került sor szakértő kirendelésére annak érdekében, hogy pontosan megállapítható legyen, hogy az adott területről mikor, milyen mennyiségű fa került kivágásra, erre nézve a szembesítések is elmaradtak. Utalt végül arra, hogy tévesen került az ítéletben rögzítésre, s mint súlyosító körülmény, értékelésre az, hogy több alkalommal volt már büntetve, hiszen a jelen eljárásban terhére rótt bűncselekmények elkövetésekor büntetlen előéletűnek számított. Végül az enyhítést célzó fellebbezés keretében a büntetés enyhítését, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte. A másodfokú tárgyaláson I.rendű vádlott neve I. r. vádlott védője az enyhítésre irányuló fellebbezést fenntartotta. Hivatkozott arra, hogy kétségtelen, hogy I. r. vádlott a nyomozati vallomását a későbbiekben visszavonta, ugyanakkor az első fokú bíróság által megállapított tényállás túlnyomó részében az ő feltáró jellegű beismerő nyomozati és adóhatósági vizsgálat keretében tett vallomásain alapszik. Ennek a körülménynek nyomatékosabb értékelése mellett a büntetés enyhítésére látott lehetőséget. II.rendű vádlott II. r. vádlott védője a fellebbezést - annak indokolását írásban is mellékelve - első sorban az első fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárásra utasítását, másodsorban a vádlott felmentését, harmadlagosan a büntetés enyhítését, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérve tartotta fenn. Hivatkozott arra, hogy a megyei bíróság ítélete II.rendű vádlott II. r. vádlottat érintő részében cselekvőségére nézve rendkívül szűkszavú, nem tartalmaz adatokat az "B" Kft. tényleges működésével kapcsolatban, holott megállapítható lett volna, hogy a kft. bérelt telephelyen, alkalmazottakat igénybe véve tényleges fafeldolgozást végzett. Hat céggel, köztük a "F"-fel, Ukrajnából szállító cégekkel álltak kapcsolatban. Szállító levelekkel, vámárú nyilatkozattal értékesített faanyagot vásároltak készpénzfizetéssel. Az elvárhatóság követelményének a cég eleget tett, a számlákat a könyvelő alakilag, tartalmilag is megvizsgálta. Az APEH és az első fokú bíróság ezeket a körülményeket figyelmen kívül hagyta és így nem is adott magyarázatot arra, hogy a cég telephelyén milyen munka folyt, ha az adott számlák fiktívek voltak. Hivatkozott arra is a védő, hogy az adóhatósági eljárásban az adóalanyt terheli a bizonyítás, a büntető ügyben azonban a vádnak kell bizonyítania a vádlott bűnösségét. Ezzel kapcsolatosan rámutatott, hogy az Európai Bíróság adócsalással kapcsolatos döntéseiben kimondta, hogy az adóalany terhére nem róható fel a vele kapcsolatba került másik adóalany normasértő magatartása. II.rendű vádlott II. r. vádlott kellő gondosság mellett sem tudott, tudhatott a cége által megvásárolt fa esetleges illegális eredetéről, az alakilag szabályosan kiállított számlák mögött tényleges gazdasági esemény állt, így amennyiben a bíróság a hatályon kívül helyezésre nem lát okot, úgy a II.r.vádlott felmentésének van helye. A harmadlagos kérelemmel kapcsolatosan a védő hivatkozott a vádlott büntetlen előéletére, és arra, hogy 1 kiskorú, összesen 4 gyermekéről gondoskodik. XIV.r. vádlott XIV. r. vádlott védelmében a védő a II. r. kapcsán elmondott körülményekre hivatkozott szintén, utalva arra is, hogy XIV. r. vádlott, a könyvelője és IX.r. vádlott IX. r. vádlott együtt mentek be az APEH-hez tisztázni a "C" és társa Bt. adóalanyiságát, tehát ez esetben is kellő gondossággal jártak el, így büntetőjogi felelősség nem terheli XIV. r. vádlottat, aki
3. óta szabályos keretek közt folytatja fafeldolgozói tevékenységét és jelentős anyagi terhet jelentett számára az adóhatóság által megállapított adóhiány, illetve bírság megfizetése is. III.rendű vádlott III. r. vádlott védője a felmentésre és enyhítésre irányuló fellebbezést változatlan formában fenntartotta. Maga is arra hivatkozott, hogy a "E" Bt. által kiállított számlák mögött tényleges gazdasági esemény állt, melynek igazolására III. r. vádlott az eljárás során bizonyítékokat is rendelkezésre bocsátott. Amennyiben az ítélőtábla a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lát lehetőséget III. r. vádlott felmentésére, úgy a védő azt kérte, hogy a jogszabályváltozásra tekintettel az ítélőtábla az adott cselekményeket a kedvezőbb elbírálást lehetővé tévő jogszabály alkalmazásával bírálja el és enyhébb büntetést alkalmazzon, melynek végrehajtását próbaidőre függessze fel. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott védője a bejelentett, felmentést célzó fellebbezést a másodfokú tárgyaláson is fenntartotta. Hivatkozott arra, hogy a vádlott szándékára, tudattartamára nézve kétségbe vonhatatlan bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Büntetlen előéletű védencével szemben az első fokú bíróság az egyik legenyhébb intézkedést, a próbára bocsátást alkalmazta. Az, hogy ez ellen is fellebbezést jelentett be, azt igazolja, hogy a cselekményben ártatlannak érzi magát. Önmagában az a körülmény, hogy nem a legnagyobb gondossággal járt el, s emiatt adóigazgatási eljárást folytattak vele szemben, nem lehet egyenes következménye a büntető eljárásnak illetve büntetőjogi felelőssége megállapításának. IX.r. vádlott IX. r. vádlott védelmében a védő a bejelentett fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta. Kérte figyelembe venni, hogy a vádlott részbeni beismerő vallomást tett az eljárás során, mely egybecsengett a többi bizonyítékkal is, ugyanakkor következetesen tagadta a "D" Kft-vel kapcsolatos cselekményben bűnösségét. Védekezését megerősítette XIV.r. vádlott XIV. r. vádlott vallomása is, mely szerint IX.r. vádlott vádlott személyesen szállította telephelyére a fát. A vádlott személyi körülményeivel kapcsolatosan előadta, hogy a védence közel egy évet töltött előzetes letartóztatásban, azóta törvénytisztelő életmódot folytat, élettársával közösen nevelik annak kiskorú gyermekét, alkalmi munkát végez. Ezek a személyében bekövetkezett kedvező körülmények és az igen jelentős időmúlás lehetővé teszik esetében felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását is. XI.r. vádlott XI. r. vádlott védője a bejelentett fellebbezést részben módosított formában tartotta fenn. Elsődlegesen az ítélet megalapozatlansága és az első fokú bíróság indokolási kötelezettségének megsértése miatt az ítélet hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárásra utasítását kérte utalva arra, hogy az ítélet XI. r. vádlott vonatkozásában sem a bizonyítékokat, sem azok értékelését nem tartalmazza. Amennyiben az ítélőtábla az ítélet hatályon kívül helyezésére és az eljárás megismételtetésére nem lát okot, úgy álláspontja szerint bűncselekmény-, esetlegesen bizonyítottság hiányában a vádlott felmentése indokolt. Harmadlagosan a védő a kiszabott büntetés felfüggesztésére tett indítványt. A fellebbviteli főügyészség képviselője a másodfokú tárgyaláson az átiratban foglaltakat a XIV.r. vádlott XIV. r. vádlott vonatkozásában indítványozott vagyonelkobzás kivételével fenntartotta és kiegészítette. Hivatkozott arra, hogy a
4. évi LXIII. törvénnyel módosított,
5. január
6. napjától hatályos Btk. 310.§-a az elkövetéskor hatályos jogszabályi rendelkezésekhez képest eltérő szabályozást tartalmaz az adócsalási cselekmények vonatkozásában, mely újabb törvényi tényállás szerint valamennyi költségvetést sértő, károsító magatartás törvényi egységet képez. Erre tekintettel az első fokú ítéletben adócsalással érintett vádlottakra nézve kedvezőbb elbírálást tesz lehetővé, hiszen a többszörös halmazatban álló adócsalási cselekmények 1, vagy lényegesen kevesebb rendbeliként minősülnek. Az enyhébb elbírálást eredményezi az is, hogy a vádlottak terhére rótt legsúlyosabban minősülő adócsalási bűncselekmények büntetési tétele az elkövetéskor 1-5 évig terjedt, míg a jelenleg hatályos törvény szerint 2 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki az elkövetővel szemben. Mindezek alapján a fellebbviteli főügyészség képviselője I.rendű vádlott neve I. r. vádlott adócsalási cselekményeit 3 rb, a Btk. 310.§

(3)bekezdés a/ pontja szerint minősülő jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntetteként kérte értékelni, melyből 2 rb-t I.r. vádlott, mint bűnsegéd, 1 rb-t, mint tettes követett el. II.rendű vádlott II.r. vádlott adócsalási cselekményeit 1 rb, a Btk. 310.§

(3)bekezdés a/ pontja szerint minősülő jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntetteként, III.rendű vádlott III.r. vádlott adócsalási cselekményeit 2 rb, a Btk. 310.§

(3)bekezdés a/ pontja szerinti jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének, IX.r. vádlott IX.r. vádlott adócsalási cselekményeit 1 rb, a Btk. 310.§

(3)bekezdés a/ pontja szerint minősülő jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntetteként és 1 rb, a Btk. 310.§

(3)bekezdés a/ pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntetteként, XI.r. vádlott XI.r. vádlott adócsalási cselekményeit 1 rb, a Btk. 310.§

(3)bekezdés a/ pontja szerint minősülő jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntetteként, XIV.r. vádlott XIV.r. vádlott adócsalási és csalási cselekményeit együttesen 1 rb, a Btk. 310.§

(3)bekezdés a/ pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének kérte értékelni. Az egyes vádlottak további cselekményeit az átiratban foglaltak szerint kérte pontosítani, kiegészíteni. Indítványozta továbbá, hogy az ítélőtábla a 4/b. tényállási pontot egészítse ki azzal, hogy az inkriminált számlákon feltüntetett gazdasági esemény ténylegesen megtörtént, csak nem a számlákon feltüntetett felek közt. A minősülés változásra tekintettel - az ezzel érintet vádlottak vonatkozásában - indítványt tett a büntetés kiszabására nézve is kifejtve, hogy az első fokú bíróság által alkalmazott főés mellékbüntetések az új szabályozás mellett is indokoltak és szükségesek a büntetési célok eléréséhez. Végül a rendelkezésre álló iratok alapján az átiratban foglaltakat annyiban módosította, hogy XIV.r. vádlott XIV. r. vádlott vonatkozásában a vagyonelkobzásra tett indítványát visszavonta. A másodfokú tárgyaláson megjelent vádlottak csatlakoztak védőikhez, ezen túlmenően I. r. vádlott fenntartotta írásbeli fellebbezését, II. r. vádlott személyi körülményeiről nyilatkozva elmondta, hogy közös háztatásukban 3 gyermekük él velük, a legnagyobb önálló kereső, a második idén fejezte be középiskolai tanulmányait, elhelyezkedni még nem tudott, a harmadik pedig iskolás. Egy pékségben 4 órás munkaidőben foglalkoztatják, férje alkalmi munkát végez, vagyonukat a cég felszámolása során elvesztették, anyósa lakásában az ő anyagi hozzájárulásával élnek. III.rendű vádlott III.r. vádlott elmondta, hogy a "A" Bt. felszámolás alá került, vele szemben vagyonosodási vizsgálatot folytattak le, aminek eredményeként a hatóság szankciót nem alkalmazott. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott úgy nyilatkozott, hogy a kft. jelenleg is működik, azóta sem merült fel működésével kapcsolatosan probléma. IX.r. vádlott IX. r. vádlott elmondta, hogy felszolgálóként dolgozik, a minimálbért keresi. XI.r. vádlott XI. r. vádlott úgy nyilatkozott, hogy időközben egyik gyermeke nagykorúvá vált, de az ő, valamint unokája eltartásához is hozzájárul. Alkalmi munkából havi 70-80 ezer Ft jövedelme származik. XIV.r. vádlott XIV. r. vádlott úgy nyilatkozott, hogy jelenleg is 150.000 Ft a nyugdíja. A fellebbezésekre tekintettel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a fellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában teljes terjedelmében felülbírálta a Be. 348-349.§-a alapján. Ennek során megállapította, hogy az első fokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett megfelelő körben folytatta le a bizonyítási eljárást. Beszerzett és tárgyalás anyagává tett minden olyan bizonyítékot, amely a tényállás megalapozott megállapításához szükséges volt. A bizonyítéki anyag gerincét az adóhatósági vizsgálatok megállapításai, a könyvszakértői vélemények, tanúvallomások és a vádlotti beismerő vallomások képezték. Az első fokú bíróságnak a bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenysége során az egyes cégeket érintő adóhatósági vizsgálatok eredményeként feltárt objektív tények, adatok, a megvizsgált és könyvszakértőileg is értékelt okirati bizonyítékok tükrében kellett vizsgálnia a vádlotti védekezéseket, vallomásokat. I.rendű vádlott neve az adóhatósági és büntető eljárás kezdetén tanúvallomásaiban nyilatkozott az érdekeltségébe tartozó cégeken belüli „tevékenységéről", a cégek személyi és tárgyi eszközeinek teljes hiányáról, vagyis elismerte, hogy az általa irányított két cég csak névleg létezett, nem volt abban a helyzetben, hogy tényleges gazdasági tevékenységet folytasson, a "E" Bt. és a "G" Bt. fiktív számlák kibocsátását végezte csupán különböző cégek felé. Ezt a vallomást teljes mértékig alátámasztotta az APEH revízió eredménye és a könyvszakértő véleménye, hiszen a vizsgálat során sem a vagyoni helyzetre, sem a kiadásokra, beszerzésekre és egyéb a működés körébe eső költségekre fordított összegre vonatkozó okirattal, könyvelési anyaggal nem rendelkezett. Ezen túlmenően vallomását támasztotta alá VII.r. vádlott vallomása és az a körülmény is, hogy a "E" Bt. részben azonos időszakokra esően is több szigorú számadás alá tartozó számlatömbbel rendelkezett, az egyes cégek felé kibocsátott számlák számlaszáma sorban követi egymást, vagy épp ellenkezőleg, korábbi sorszámú számla kibocsátására egy későbbi sorszámú számlát követően került sor. Az I. r. vádlott beismerő vallomását a 4/c. és az

1. tényállási pont kivételével a későbbiekben visszavonta és állította, hogy a kérdéses számlák mögött tényleges gazdasági tevékenység állt, továbbra sem tudott azonban sem személyi sem tárgyi bizonyítékokat felhozni ennek igazolására. Ekként helyesen foglalt állást az első fokú bíróság, amikor I.rendű vádlott neve első beismerő vallomásaira alapozta a tényállást úgy a saját, mint a vádlott-társakat érintően is, hiszen ez alapján nem vitatva, hogy a "H" Kft. vonatkozásában a két számlán szereplő gazdasági esemény megtörtént, az mindenképpen megállapítható volt, hogy a beszerzés nem a "E" Bt-től illetve a "G" Bt-től történt. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a bíróság által elfogadott vallomásában elmondta azt is, hogy IX.r. vádlott a "C" és Társa Bt. képviselőjeként ugyancsak „számlagyárosként" működött, tényleges gazdasági tevékenységet az ő cége sem végzett. Ezt a vallomást ugyan később szintén visszavonta, és a bűncselekmények elkövetését IX.r. vádlott vádlott is tagadta, az adóhatósági vizsgálat megállapításaival szemben azonban I. r. vádlotthoz hasonlóan ő sem tudott megfelelő bizonyítékokkal szolgálni annak igazolására, hogy az általa kibocsátott számlák mögött tényleges gazdasági esemény állt. A vád bizonyítása a vádlót terheli. Ez azonban nem jelentheti a bizonyítási teher átfordítását, a mulasztásból eredő könyvelési anyag teljes hiánya, konkrét adatok nélküli, le nem ellenőrizhető hivatkozások az egyéb objektív bizonyítékok ellenében nem vezethetnek a vádlott büntetőjogi felelősség alóli mentesüléséhez. A megyei bíróság II.rendű vádlott II. r. és XIV.r. vádlott XIV. r. vádlott esetében is teljes mértékig eleget tett a tényállás felderítési kötelezettségének. Az ügyészség a vádlottakat azzal vádolta meg, hogy fiktív számlák könyvelésbe történt beállításával, és a számlák ÁFA tartalmának levonásba helyezésével az általuk fizetendő adók összegét kívánták csökkenteni. Ez a magatartás eleve feltételezi, hogy az adóalany tényleges gazdasági tevékenységet végez, s ezt senki nem is vitatta az eljárás során, ennek hiányában ugyanis nem keletkezne olyan adó befizetési kötelezettség, amelyet ily módon lehetne elkerülni. Éppen ezért a II. és XIV. r. vádlottak védőjével ellentétben az ítélőtábla is úgy látta, hogy az adott cégek tényleges működésének feltárása, ítéleti tényállásban történő részletes rögzítése az ügy megítélése szempontjából nem bír relevanciával, így a tényállás felderítetlenségére alappal hivatkozni nem lehet.
2. sz. tanú tanúvallomásában elmondta, hogy hajléktalanként, ismeretlen személyek készpénz ellenében alapíttatták vele a "I" Bt-t. Nem ismeri, nem állt kapcsolatban II.rendű vádlottval és az "B" Kft-vel. XIV.r. vádlott XIV. r. vádlott nem tudta megnevezni, hogy a "J" Bt. részéről kivel állt kapcsolatban, az egyes ügyletekről átvételi elismervényekkel, szállító levelekkel nem rendelkezett, készletnyilvántartást nem vezetett. Az is megállapításra került, hogy a "J" Bt. tényleges adószáma eltért a kibocsátott számlákon feltüntetett adószámtól. Ezen adatok mellett alappal vonható kétségbe II. és XIV. r. vádlott azon védekezése, hogy minden egyes új partnercéget a legnagyobb gondossággal leellenőriztek, minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy a számlákon eladóként szereplő cégek ténylegesen léteznek, működnek. Ilyen körülmények mellett helyesen járt el az első fokú bíróság, amikor II. és XIV. r. vádlott védekezésével szemben a tényállást rájuk nézve is I.rendű vádlott neve I. r. vádlott kezdetben tett beismerő vallomásaira, az adóigazgatási eljárás adataira és a könyvszakértő megállapításaira alapozta. A megyei bíróság ítéletében III.rendű vádlott III. r. és XI.r. vádlott XI. r. vádlottak vonatkozásában is okszerű, logikus bizonyítékértékelés, mérlegelés eredményeként állapította meg a tényállást. Részletesen elemezte, mindkét vádlott vonatkozásában, hogy védekezésüket, miért és mely bizonyítékok alapján nem tudta elfogadni. III.rendű vádlott III. r. vádlott esetében IV.r. vádlott és I.rendű vádlott neve magára és III. r. vádlottra is terhelő vallomása és a könyvszakértői vélemény adatai alapján aggálytalanul megállapítható volt a tényállás, így az ítélőtábla további, a vádlott által indítványozott bizonyítás elrendelését nem látta szükségesnek. Az írásszakértői véleménnyel alátámasztott XII.r. vádlott XII. r. és X.r. vádlott X.r. vádlott bíróság által elfogadott nyomozati vallomása alapján nem kerülhetett sor XI.r. vádlott XI. r. vádlott felmentésére sem, hiszen az adott bizonyítékok egyértelműen azt igazolták, hogy a "K" Bt-t XI. r. vádlott alapíttatta XII. r. vádlott neve alatt és ténylegesen XI. r. vádlott is vezette. A megyei bíróság mindezek szerint valamennyi fellebbezéssel érintett vádlott vonatkozásában a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű, logikus értékelésével, mérlegelésével állapította meg a tényállást, mely lényegében mentes a Be.351.§ /2/ bekezdésében írt hibáktól, hiányosságoktól. Azt az ítélőtábla csak az alábbiak szerint látja szükségesnek kiegészíteni, illetve pontosítani: Az ítélet
3. oldalán az utolsó bekezdés első mondatában nyilvánvalóan elírás történt, a fölötte szereplő számlák száma a megjelölt 13 darabbal szemben
4. A
5. oldal 4/a. és 4/b. tényállási pontjait azzal egészíti ki, hogy az ott írt gazdasági esemény ténylegesen megtörtént, azonban a "H" Kft. az alkatrészeket nem a számlákon feltüntetett gazdasági társaságtól szerezte be. Az ítélet
6. oldalán ugyancsak elírás történt, a lap alján szereplő táblázat fejrészében a „vevő"-t „eladóra" kell javítani. Ezekkel a kiegészítésekkel és pontosításokkal a megyei bíróság ítélete teljes mértékig megalapozott, így alapját képezhette a másodfokú bíróság határozatának is a Be. 351.§ /1/ bekezdése értelmében. A felülbírálat során az első fokú bíróság ítéletének kihirdetését követő,
7. január
8. napjától hatályos
9. évi LXIII. törvénnyel történt Btk. módosításra figyelemmel az ítélőtáblának elsőként abban kellett állást foglalnia, hogy az egyes vádlottak vonatkozásában az elkövetéskor, vagy elbíráláskor hatályos törvény nyújt-e kedvezőbb elbírálást. Mint ahogy a fellebbviteli főügyészség képviselője is hivatkozott rá, a jelenleg hatályos Btk. 310.§-a az elkövetéskor hatályos szabályozáshoz képest módosult. Míg ez utóbbi törvény az adócsalás esetében adónemenként és járulékfajtánkként, illetve adó- és járulék-megállapítási időszakonként külön- külön rendbeliség megállapítását írta elő, addig az új törvény költségvetési csalás megnevezés alatt törvényi egységet képezett valamennyi, a költségvetésbe befizetendő befizetési kötelezettség tényállásban írt elkövetési magatartással történő megsértésének esetére. Ekként az elkövető több adónemre és több adó megállapítási időszakra eső cselekményei is egy rendbeli bűncselekményt valósítanak meg csupán az összvagyoni hátránynak megfelelő minősülés szerint. Az elkövetéskor hatályos Btk. 310.§ /1/ és /3/ bekezdése szerint minősülő csalás bűntettét 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendelte büntetni. Az új törvény szerint - az összvagyoni hátrányt számítva - az egyes vádlottak esetében a Btk. 310.§ /3/ bekezdés a/ pontja szerint minősülő költségvetési csalás 2 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. A büntetési tételek alsó határát és a rendbeliségek számának csökkenését tekintve a jelenleg hatályos törvény az adócsalásokat illetően a vádlottakra nézve kedvezőbb elbírálást tesz lehetővé. Ugyanakkor az alkalmazandó jogszabály megválasztásakor valamennyi vádlott esetében valamennyi cselekmény kapcsán és összességében kell vizsgálni a Btk. adott rendelkezéseit, az összehasonlítandó rendelkezések közül nem lehet egyet-egyet kiragadni, összhatásában kell vizsgálni, hogy mely törvény rendelkezései kedvezőbbek az adott terhelt számára. Ezt a vizsgálatot az ítélőtábla elvégezte és arra a megállapításra jutott, hogy összhatásában az új törvény enyhébb elbírálást nem tesz lehetővé egyik vádlott esetében sem. Olyan rendelkezése nincs, amely szerint az első fokú ítéletben írt valamely bűncselekmény már nem bűncselekmény, így az alól felmentésnek lenne helye. Az elkövetéskor hatályos törvény a súlyosabban minősülő számvitel rendje megsértése bűntettét 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendelte büntetni, ugyanerre a bűncselekményre a jelenleg hatályos törvény 289.§ /1/ bekezdése ugyanakkor 5 évig terjedő szabadságvesztést ír elő. Így VI.rendű vádlott neve VI.r. vádlott kivételével - a többi vádlott vonatkozásában összességében elmondható, hogy az öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények halmazatában számszerűleg olyan lényeges változást nem jelentene a jelenlegi jogszabályok alkalmazása - figyelemmel a kötelezően alkalmazandó középmértékre is -, amely indokolttá és szükségessé tenné az e szerinti elbírálást. A megyei bíróság a tényállás alapján helyesen vont következtetést a fellebbezéssel érintett vádlottak bűnösségére. Lényegében helyes a bűncselekmények megnevezése, jogi minősítése is. Egyes esetekben azonban elkerülte az első fokú bíróság figyelmét, hogy a vádlottak egy részének az adott bűncselekménye a folytatólagosság egységébe tartozik, illetve, az, hogy az elkövetéskor hatályos törvényhez képest az elbíráláskor hatályos törvény a súlyosabban minősülő számvitel rendjének megsértése bűntettét más törvényhelyben rögzítette. Az első fokú bíróság által felhívott - az első fokú elbíráláskor hatályos - Btk. 289.§ /1/ bekezdés a/ és b/ pontjában, valamint a /4/ bekezdés b/ pontjában írt tényállást az elkövetéskor hatályos Btk. 289.§ /1/ és /3/ bekezdés b/ pontja tartalmazta. Ezért az ítélőtábla a Be. 372.§ /1/ és /2/ bekezdése szerint az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy a I.rendű vádlott neve I. r. II.rendű vádlott II. r., IX.r. vádlott IX. r. és XI.r. vádlott XI.r. vádlottak által elkövetett, számvitel rendje megsértésének bűntetteként értékelt cselekmények jogszabályi hivatkozása helyesen a Btk. 289.§ /1/ és /3/ bekezdés b/ pontja. I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában a terhére megállapított 1 rb számvitel rendje megsértésének bűntette a Btk. 12.§

(2)bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett / 2. tényállási pont/. III.rendű vádlott III.r. vádlott esetében a terhére megállapított 2 rb adócsalás bűntetteként értékelt cselekményt egy esetben a Btk. 12.§

(2)bekezdése szerint folytatólagosan követte el. / 10/a. tényállási pont Áfa adónemre nézve/. A XI.r. vádlott XI.r. vádlott terhére a megállapított 2 rb a folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette egy esetben a Btk. 12.§

(2)bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett. /12.tényállási pontban csak az Áfa csalásra nézve./ A IX.r. vádlott IX.r. és XIV.r. vádlott XIV.r. vádlottak terhére megállapított 1-1 rb számvitel rendje megsértésének vétsége a Btk. 12.§

(2)bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett /tényállás 8/b. pontja/. A vádlottak további bűncselekményeinek és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott bűncselekményének megnevezése, jogi minősítése megfelel a büntető anyagi jog szabályainak azzal, hogy míg az első fokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában az ítélet rendelkező részében a tényállás 1/A., B., és C. pontjaiban írt okirat-hamisítási cselekményeket helyesen 3 rb. bűnsegédként elkövetett magánokirathamisítás vétségének minősítette, a jogi indokolásban nyilván elírás folytán ugyanezek egy rendbeliként szerepelnek. Ennyiben kell tehát pontosítani az első fokú bíróság ítéletét. Az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség további indítványát, mely XI. r. vádlott bűnösségének további 1 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében történő kimondására irányult, nem osztotta. A megyei bíróság összesen 8 vádirat alapján indult, majd egyesített ügyben járt el. Egy vádiratot a Vas Megyei Főügyészség, 7-et pedig a Szombathelyi Városi Ügyészség készített. A B. 549/2007/27.szám alatti vádiratban XI.r. vádlott vádlottat több rendbeli bűncselekménnyel vádolta meg, de sem az ő, sem a számára fiktív számlákat kibocsátó X.r. vádlott esetében sem kérte a bűnösség megállapítását a Btk. 276.§-a szerinti magánokirat-hamisítás vétségében is. Ebből az következik, hogy bár a vádirati tényállás részét képezte ennek a cselekménynek a leírása is, a többi jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett nem kívánta a vádlottak emiatti büntetőjogi felelősségre vonását. Ekként az ítélőtábla törvényes vád hiányában nem volt abban a helyzetben, hogy a fellebbviteli főügyészi indítványnak megfelelően XI.r. vádlott XI. r. vádlott bűnösségét a magánokirat-hamisítás vétségében is kimondja. A részben eltérő minősülésekre figyelemmel I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott II. r. III.rendű vádlott III.r, IX.r. vádlott IX. r XI.r. vádlott XI. r. és XIV.r. vádlott XIV. r. vádlottak vonatkozásában új büntetés kiszabása vált szükségessé a másodfokú eljárásban. Ennek során az ítélőtábla a megyei bíróság által feltárt enyhítő és súlyosító körülményekre volt figyelemmel. A vádlottak esetében a halmazati szabályokból adódóan 1 évtől 7 és fél évig terjedő szabadságvesztést ír elő a törvény. Ehhez képest XIV.r. vádlott XIV. r. vádlott végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett büntetése a törvényi minimumnak felel meg, míg a többi vádlott esetében is alig haladja meg azt, vagy legalább is ahhoz közelít. Ezért az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az első fokon alkalmazott szabadságvesztések jelenleg is arányosak a cselekmények tárgyi súlyával és a vádlottak személyével, megfelelnek a belső arányosság követelményének is, így további enyhítésükre, főként végrehajtásuk próbaidőre történő felfüggesztésére nem látott törvényes lehetőséget, hiszen ellenkező esetben a kiszabott büntetések súlytalanná válnának. A cselekmények jellegénél fogva az ítélőtábla maga is indokoltnak találta a vádlottakkal szemben - kivéve XI.r. vádlott XI.r. vádlottat- a Btk. 56.§ /1/ bekezdés b/ pontja és /2/ bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás, valamint XIV.r. vádlott XIV. r. vádlott kivételével a Btk. 53-55.§-a szerinti közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását, megfelelőnek ítélve azok tartamát is. XIV.r. vádlott XIV. r. vádlott megfelelő jövedelemmel rendelkezik, így a kötelező törvényi rendelkezés folytán vele szemben alkalmazott, jövedelméhez igazodó mértékű pénzmellékbüntetés mellőzésére, vagy összegének mérséklésére sem kerülhetett sor. Mindezek alapján az ítélőtábla a vádlottakkal szemben az első fokon alkalmazott fő- és mellékbüntetéseket tekintette kiszabottnak. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott esetében a cselekményére előírt vagylagos büntetési nemek helyett az első fokú bíróság intézkedésként próbára bocsátást alkalmazott, annak tartamát az egy éves minimumban határozva meg. Az ítélőtábla megítélése szerint ebben a formában kellőképpen értékelést nyert a cselekmény kisebb tárgyi súlya és a vádlott személye. Az ehhez fűzött jogi indokolást kell csak pontosítani az első fokú ítéletben azzal, hogy a próbára bocsátás a bíróság által felhívott Btk. 51-52.§-a helyett a Btk. 72.§ /1/ és /5/ bekezdésén alapszik. A Btk. 77/B.§ /1/ bekezdés a/ pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. XIV.r. vádlott XIV. r. vádlott kivételével, - aki az adóhiányt igazoltan megfizette - az adócsalásban bűnösnek kimondott többi vádlott vonatkozásában, ahogy a fellebbviteli főügyészség is hivatkozott rá ezen intézkedés alkalmazása indokolt lett volna az első fokú eljárásban. Ezt azonban a másodfokú eljárásban pótolni nem lehetett, mivel az ítélőtábla részére nem álltak rendelkezésre azok az adatok, amelyek alapján az érintett vádlottak vonatkozásában megalapozott döntés lett volna hozható. A másodfokú eljárásban erre irányuló bizonyítás elrendelése az eljárás további elhúzódását eredményezte volna. Az első fokú bíróságnak azonban különleges eljárásban, a Be. 570.§-a szerint a jövőben lehetősége van az adott intézkedésről döntenie. Tekintve, hogy az első fokú ítélet további rendelkezései törvényesek, az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét egyebekben a Be. 371.§ /1/ bekezdése alapján I.rendű vádlott neve I.r., II.rendű vádlott II.r., III.rendű vádlott III.r., VI.rendű vádlott neve VI.r., IX.r. vádlott IX.r. és XI.r. vádlott XI.r. és XIV.r. vádlott XIV.r. vádlottak vonatkozásában helybenhagyta azzal, hogy II.rendű vádlott II.r. vádlott leánykori neve vádlott leánykori neve, lakóhelye: ... IX.r. vádlott IX.r. vádlott anyja neve: ..., lakóhelye: ... I.rendű vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában a kiszabott szabadságvesztésbe az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött idő, IX.r. vádlott IX.r. vádlott vonatkozásában a kiszabott szabadságvesztésbe a 2011. november 16. napjától november 18. napjáig őrizetben töltött idő beszámítása a Btk. 99.§-án, míg a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 381.§ /1/ illetve a Be. 339.§/2/ bekezdésén alapszik. Győr, 2012. október 29. napján Dr.Zólyomi Csilla sk..Takácsné dr.Helyes Klára sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó Dr.Miklós Mária sk. a tanács tagja Záradék: Ez az ítélet és ezáltal a Vas Megyei Bíróság 2011. május 26. napján kihirdetett 6.B.220/2008/172. számú ítéletének meg nem változtatott része I.rendű vádlott neve I.r., II.rendű vádlott II.r., III.rendű vádlott III.r., VI.rendű vádlott neve VI.r., IX.r. vádlott IX.r. és XI.r. vádlott XI.r. és XIV.r. vádlott XIV.r. vádlottak vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajtható. Győr, 2012. október 29. napján .Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: