Mfv.III.10.116/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Krivik Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek jogtanácsos által képviselt alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságon 2.M.426/
- szám alatt indított és a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságon
- október
- napján kelt 2.M.426/2007/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- november
- napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság
- október 26-án kelt 2.M.426/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felmerült terheli. felülvizsgálati eljárási illeték a Magyar Államot I n d o k o l á s B.-né K. E.
- április 14-én 5 óra 55 perckor kerékpárral a munkahelyére tartott a perbeli helyen, amikor is az E. fasor és a K. utca kereszteződésében egy kb. 4-5 cm mély és kb. 50 cm átmérőjű, esővízzel teli kátyúba hajtott, kerékpárjával elesett. A baleset következtében a bal lábán és a jobb kezén sérülést szenvedett. Emiatt az alperes
- április 25-én fizetési meghagyást bocsátott ki a felperes ellen 112.513 forint összegű baleseti ellátás, valamint 25.831 forint kamat, összesen 138.344 forint megtérítésére kötelezve azzal, hogy követelése jogalapját a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
- évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
- §-ában jelölte meg. A fizetési meghagyást a kötelezett keresettel támadta és annak hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy magának a baleset bekövetkezésének tényét nem vitatta, azonban álláspontja szerint nem az ő kötelezettsége volt a perbeli baleset helyszínének karbantartása, a közútkezelői feladatok nem őt terhelték, ezért az
- évi I. törvény
- §
(1)bekezdése szerinti felelősség sem áll fenn. A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2.M.426/2007/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Döntése indokaként hivatkozott az Ebtv.
- §
(1)és
(2)bekezdésében, a Ptk.
- §-ában és az
- évi I. törvény 32., valamint
- §-ában írt rendelkezésekre. Megállapította, hogy a baleset helyén lévő ingatlan ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelője az Ú. és K. I., a fent megjelölt törvény értelmében pedig a közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy az a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen, ezért a közút megrongálódását a közút kezelője köteles haladéktalanul kijavítani és a forgalom biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. Miután a felperes keresetében csak azt vitatta, hogy a közút nem az ő kezelésében van, egyértelműen megállapítható az ingatlan-nyilvántartás szerint, hogy a szóban forgó közút országos közút, melynek fenntartására közhasznú társaságot - a felperest - alapítottak, így a közút kezelője a felperes volt, neki kellett volna gondoskodnia a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárításáról. Mivel a közigazgatási eljárás adatai szerint ezen kötelezettségének nem tett eleget, ezért az Ebtv.
- §
(1)bekezdése szerint a felmerült egészségbiztosítási ellátásért megtérítési kötelezettsége áll fenn. A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2.M.426/2007/3. számú ítélete ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Pp. 270. §
(2)bekezdésére hivatkozással és az ítélet hatályon kívül helyezését, a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte eljárásjogi jogszabálysértésre való hivatkozással. Felülvizsgálati kérelmében a felperes elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a munkaügyi bíróság megsértette a Pp.
- §-ában foglaltakat, figyelemmel arra, hogy az ügyben nem folytatott le bizonyítási eljárást mindazok ellenére, hogy a felperes már a keresetlevelében kérte konkrétan a bizonyítási indítványa megjelölésével a tényálláshoz szükséges tanúmeghallgatást, illetve önkormányzati megkeresést. Miután a munkaügyi bíróság a perben bizonyítást nem folytatott le, ezért - a felperesi álláspont szerint - a tényállást sem tisztázta, nem volt abban a helyzetben, hogy a döntés alapjául szolgáló tényeket megismerje, így ítélete jogszabálysértő. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályában való fenntartását kérte. Fenntartotta a fizetési meghagyása indokolásában, illetőleg a perben előadott azon érdemi álláspontját, hogy már a közigazgatási eljárás során bizonyítást nyert és ismert volt mind a baleset ténye, mind annak helyszíne, a T. V. Önkormányzatának útkezeléssel kapcsolatban adott nemleges válaszlevele. Az alperes hivatkozott a Pp.
- §
(4)bekezdésében foglaltakra, továbbá arra, hogy jogszabály értelmében a közutak kezelői feladatait a közútkezelő közhasznú társaságok végzik. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Ebtv. 68. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképtelenségéért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható. A
(2)bekezdés pedig kimondja, hogy a felelősség megállapítására - ha jogszabály kivételt nem tesz - a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Ptk. 339. §
(1)bekezdése szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A jelen jogvita elbírálása során tehát a munkaügyi bíróságnak a tényállás pontos felderítését követően abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy milyen mértékű volt a felperes felelőssége, mi volt az elvárható magatartás az adott helyzetben és ennek megfelelően mit tett a felperes. A felperes sem a baleset bekövetkezésének tényét, annak körülményeit, sem az alperes által beszerzett ingatlannyilvántartási adatokat nem vitatta. A felperes azt sérelmezte, hogy a munkaügyi bíróság bizonyítási indítványának megfelelően nem hallgatta ki tanúként a sérültet és nem kereste meg az önkormányzatot a baleset helyszínét illetően a közútkezelői jogok kérdésével kapcsolatban. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a közigazgatási eljárásban mindezen bizonyítás megtörtént, részletes előadás áll rendelkezésre mind a sérült balesetével kapcsolatosan, mind a T. V. Önkormányzatának a baleset helyszínét illető közútkezelői nyilatkozata vonatkozásában. A közigazgatási eljárás anyaga a bírósági iratok részét képezi és így a bizonyítás körébe tartozik, ezért a benne foglalt adatok a peres eljárás során helyesen kerültek értékelésre, azok megismétlése szükségtelen. Ezért a felperes azon hivatkozása, hogy a munkaügyi bíróság eljárási szabályt sértett, nem helytálló, még a Pp. 3. §
(3)bekezdésének rendelkezése ismeretében sem. Ugyanis az eljárásjogi szabálysértésre is csak akkor hivatkozhatott volna a felperes sikerrel, ha annak az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása lett volna. A jelen per elbírálása során ez azonban nem állapítható meg. Az 1988. évi I. tv. 32. §
(1)bekezdése rendelkezik az országos és a helyi közutak felosztásáról, míg a 15/1996.(V.7.) KHVM rendelet 3. §
(1)bekezdés a) pontja írta elő az országos közúthálózat kezelésével összefüggő feladatok ellátására - megyénként - 1996. június 1. napjával közhasznú társaságok megalapítását. Az 5. §
(1)bekezdés szerint a társaságok tevékenységének koordinálása céljából alapították meg az Ú. és K. I.-t. Ebből következően a közútkezelői feladatot a közhasznú társaság látja el. Megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy a munkaügyi bíróság a jogszabályok helyes értelmezésével és alkalmazásával hozta meg érdemben, indokaira is kiterjedő helytálló határozatát, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes köteles az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét megfizetni a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján. A felülvizsgálati eljárásban felmerült illeték a magyar államot terheli, mert az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek az Ebtv. 75/A. §-ának rendelkezése értelmében. Budapest,
- november
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő