Gfv.30074/2012/8 – Kúria

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1)A K Ú R I A mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.074/2012/8.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Elek Zsolt ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Kocska Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt az Ózdi Városi Bíróságnál 1.P.20.484/

1. szám alatt indított és a Borsod-AbaújZemplén Megyei Bíróság 2.Gf.40.154/2011/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 48.000 (Negyvennyolcezer) Ft felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
3. június 8-án az alperes - egy, az olaszországi megrendelője által készített öntvényrajzot is mellékelve - nyers öntvény gyártásra vonatkozó árajánlat tételre felhívást küldött a felperesnek. A felperes által
4. június 11-én, két fajta anyag minőségű öntvényre adott árajánlat közül az olcsóbbat elfogadta, és pár napon belül megrendelte 50 db Flamme Arrester S4700 megjelölésű öntvény legyártását.
5. június 25-én 10 db,
6. június 28-án 23 db,
7. július 3-án 20 db öntvényt szállított le a felperes az alperesnek. A
8. június 25-i szállítást követően, de a
9. június 28-i szállítást megelőzően az alperes e-mailben tájékoztatta a felperest, hogy az első szállítmánnyal átvett öntvények zárványosak, amelyeket hegesztéssel megkísérel kijavítani. Kérte az ezzel felmerült költségeinek a vételárba történő beszámítását. Az alperes egyúttal 2 db öntvényt vissza is küldött, mivel azokat ferdeség miatt használhatatlannak tartotta. A meghegesztett öntvényeket meg próbálta értékesíteni az olaszországi megrendelőjének, aki azonban azokat nem vette át. Ezután az alperes az öntvények gyártásával felmerült 1.550.400 Ft vállalkozási díjról a felperes által kiállított számla kiegyenlítését - minőségi hibára való hivatkozással - megtagadta. A felperes keresetében 1.550.400 Ft vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes megkeresésére árajánlatot adott. Annak alperesi elfogadásával a felek között vállalkozási szerződés jött létre. A szerződésben foglaltaknak megfelelő felperesi teljesítés miatt az alperes a vállalkozói díj megfizetésére köteles. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a felperes hibásan teljesített, mivel nem nyomásálló öntvényeket gyártott és szállított részére. Azokat az olasz megrendelője az alperesi javítás után sem vette át. Az öntvények használhatatlanok. Az első fokon eljárt bíróság ítéletével kötelezte az alperest 1.550.400 Ft vállalkozási díj és annak járulékai valamint a perköltség megfizetésére. Jogi álláspontja az volt: a peres felek szerződésében nem került kikötésre, hogy az öntvények nyomásállóak legyenek, belső anyagfolytonossággal, felület folytonossággal rendelkezzenek. Az alperes nem bizonyította a felperes hibás teljesítését, a vállalkozási szerződés alapján köteles a keresetben megjelölt díjat megfizetni. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Úgy ítélte: az alperesi árajánlat kéréssel együtt megküldött öntvényrajz alapján a felperesnek tudnia kellett, hogy milyen alkatrészekhez kell az öntvényeket legyártania, azoknak milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük, nyomásállónak kell lenniük. Az árajánlatában nem utalt arra, hogy az általa megjelölt anyag minőségek nem elégítenék ki az alperes által támasztott követelményeket. A peres felek között ezért az öntvényrajzon feltüntetett tulajdonságokkal rendelkező termék legyártására jött létre vállalkozási szerződés. A másodfokú bíróság a perben kirendelt igazságügyi szakértő illetve az alperes által felkért magánszakértő véleménye alapján megállapította azt is, hogy a felperes által legyártott öntvények olyan mértékben zárványosak, hogy nem kijavíthatók. A zárványok mérete miatt a hegesztéssel történő javítással a belső anyagfolytonosság, illetve a felületi folytonosság nem biztosítható, az öntvények nyomásállósága még az általános követelményeknek sem felelne meg. A felperes hibásan teljesített. A felek ugyan megállapodtak az alperes e-mailben küldött kifogása alapján, a szavatossági igény kielégítéseként a javítási (hegesztési) költség megtérítésében, de az öntvények nem javíthatók, árleszállításra nem kerülhet sor, mivel az öntvények használhatatlanok. Az alperes ezért a Ptk.
10. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében jogszerűen állt el a vállalkozási szerződéstől, a vállalkozói díjat nem köteles megfizetni a felperesnek. A másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában rögzítette azt is, hogy a felperesnek nem volt igénye arra az esetre, ha a bíróság megalapozottnak ítélné az alperesnek a perben a Ptk.308/C.§ alapján előterjesztett kifogását. Ezzel indokolta azt, hogy kizárólag a vállalkozói díj fizetési kötelezettség kérdésében döntött. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyását kérte. Előadta, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.206.§

(1)bekezdését, mert a másodfokú bíróság a feltárt és rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűtlenül értékelte, iratellenesen és helytelenül állapította meg a tényállást. Állította, hogy az alperes által az árajánlat tételre felhívással megküldött öntvényrajzon feltüntetett adatok hiányosak, értelmezhetetlenek voltak. Nem volt egyértelműen megállapítható, hogy milyen alkatrészekhez és milyen tulajdonságokkal rendelkező öntvényeket kell legyártania. Állította, hogy az árajánlatának elfogadásával a peres felek között létrejött a vállalkozási szerződés. Az abban foglalt kötelezettségét teljesítette, az alperes nem mentesülhet a vállalkozói díj megfizetése alól. A felperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: IMr.) 5/B. számú mellékletének 29.pontjának, illetve az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban : ISZTtv.) 2. §

(1)bekezdésének megsértésére is. Állította, hogy a perben kirendelt igazságügyi szakértő nem rendelkezett öntészetre vonatkozó véleményadási jogosultsággal a szakképesítése alapján, illetve az alperes által felkért magánszakértő véleménye csak az alperes nyilatkozataként értékelendő. Az említettek szakvéleménye ezért bizonyítékul, a tényállás megállapításához alapul nem szolgálhatott. Hivatkozott az általa felkért magánszakértő

1. október 27-én megtartott tárgyaláson tett nyilatkozatára. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében hatályban fenntartását indítványozta. a jogerős ítélet A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta a Pp.
2. § /2/ bekezdése alapján. Megállapította, hogy az nem jogszabálysértő az alábbiakra tekintettel. A felperes alaptalanul állította az ISZTtv.
3. §

(1)bekezdésének illetve az IMr. 5/B.számú Melléklete

1. pontjának megsértését. Az IMr.
2. § szerint az IMr. az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvétel illetve az igazságügyi szakértői terület kiterjesztésének eljárási szabályait tartalmazza. Az elsőfokú bíróság - nem vitásan - a felperes által gyártott öntvényekkel kapcsolatosan felmerült kérdések megválaszolásához tartotta indokoltnak igazságügyi szakértő kirendelését. A szakértő kiválasztásánál azonban a feltett kérdéseknek megválaszolásához szükséges szakmai (kémiai, fizikai, gépészeti) ismereteknek és nem annak volt elsődleges jelentősége, hogy azok öntészet során előállított tárgyakkal kapcsolatosak. Az elsőfokú bíróság a perbeli szakértő kirendelése előtt igen körültekintően járt el. Megkereste a Miskolcon, a Debrecenben, a Budapesten, a Győrben, Szegeden, Pécsett, Veszprémben, Kecskeméten és Szolnokon működő igazságügyi kamarákat annak közlése végett, hogy rendelkeznek-e olyan szakértővel, aki választ tud adni a felvetett kérdésekre. Végül, miután Török Pál szakértő megromlott egészségügyi állapotára tekintettel nem tudta vállalni a szakvélemény elkészítését, a Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamra javaslatára került sor az igazságügyi szakértő kiválasztására, aki okl. vegyész, okl. műszeres analitikai, és okl. környezetvédelmi szakmérnök, és aki a bíróság engedélyével egy okl. vegyipari gépészmérnöki és okl. mérnök-közgazdászi szakképesítéssel rendelkező kollégájának közreműködését is igénybe vette a szakvéleményének elkészítésekor. Az elsőfokú peres iratok között
3. sorszám alatt fellelhető beadványában a kirendelt igazságügyi szakértő minden, a bíróság által feltett kérdés tekintetében azt is megválaszolta, hogy a válaszadás milyen szakképesítést igényelt. A felperes alaptalanul állította ezért a felülvizsgálati kérelmében, hogy az arra szakmai felkészültséggel nem rendelkező szakértő által adott szakvélemény bizonyítékként nem felhasználható. A szakvéleményben foglaltakat alátámasztják egyébként az alperes magánszakértőjének nyilatkozatai is. Az említett magánszakértő a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Tanszékének docense. Bár a magánszakértő véleménye a peres fél álláspontjának tekintendő, a Pp.
4. §

(1)bekezdése értelmében azonban nincs akadálya annak, hogy a tényállás megállapításánál a bíróság a felek előadását és a bizonyítékokat együttesen értékelje. A Kúria a Pp.206. §

(1)bekezdésének megsértését sem tudta megállapítani. A másodfokú bíróság az általa kirendelt igazságügyi szakértő többször kiegészített véleményéből, - amelyet az alperes magánszakértőjének véleménye is megerősített, - nem iratellenesen, nem a logika alapvető szabályait megsértve állapította meg, hogy a felperesnek, mint az öntészet területén jártas félnek, a hozzá elküldött árajánlati felhívás mellékletét képező öntvényrajzból tudnia kellett, hogy milyen tulajdonságú öntvények gyártására tart igényt az alperes. Az árajánlatot is arra tekintettel kellett megadni. Az említett szakértői vélemények azt is egyértelműen tartalmazzák, hogy a felperes termékei még az általános elvárásoknak sem feleltek meg. Jogszabálysértés nélkül állapította meg ezért a másodfokú bíróság, hogy a felperes hibásan teljesített. Az alperes jogosult volt a Ptk. 308/C. § alapján kifogással élni. A vállalkozási szerződéstől elállása jogszerű volt, vállalkozói díj fizetésre nem köteles. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A felperes az eredménytelenül előterjesztett felülvizsgálati kérelme miatt köteles az alperes jogi képviseletével felmerült eljárási költségeket, melyek az ÁFA-t is tartalmazzák, megtéríteni a Pp. 270. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § /1/ bekezdése alapján, illetve a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. § /5/ bekezdése alapján. Budapest, 2013.január 8. Dr.Vezekényi Ursula sk.a tanács elnöke Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk.előadó-bíró Dr.Csőke Andrea sk.bíró