← Magyarország

Pf.20742/2011/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.742/2011/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Kocsis és Papp Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kocsis A. László ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. Kukk István ügyvéd által képviseltalperes ellen, határozat megsemmisítése iránt indított perében, a Pest Megyei Bíróság
  2. március
  3. napján meghozott, 1.K.27.399/2010/
  4. számú ítélete ellen, az alperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy az alperes részére 15 napon belül fizessen meg 45.000 (negyvenötezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy 63.000 (hatvanháromezer) forint le nem rótt kereseti és fellebbezési eljárási eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megsemmisítette az alperes intéző bizottságának
  6. augusztus
  7. napján meghozott 12/
  8. (VIII. 2.) számú határozatát, melyben az alperes intéző bizottsága felperest az alperesi tagnyilvántartásból törölte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 25.000 Ft perköltséget. Megállapította, hogy az eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet indokolása szerint az alperes intéző bizottsága határozatának meghozatala során megsértette az alperes alapszabályának
  9. § 4) pontjában foglaltakat, ugyanis e rendelkezés alapján a tag csak abban az esetben törölhető a nyilvántartásból, amennyiben a tagdíjat, vagy olyan közösségi célú fizetési kötelezettségét nem teljesíti önhibájából, amit a közgyűlés jóváhagyott, illetve az intéző bizottság bejelentett, és a kötelezettség egységesen minden taggal szemben fennállt. A perbeli esetben az intéző bizottság csak a felperessel szemben állapított meg eltérő jogcímeken fizetési kötelezettséget, nem pedig valamennyi alperesi taggal szemben. Az ítélet szerint ez nem egyeztethető össze a demokratikus joggyakorlás követelményeivel. Mindezekre figyelemmel az intéző bizottság támadott határozatát az elsőfokú bíróság jogszabályba ütközőnek találta, ezért azt az Etv.
  10. §

(1)bekezdésére utalással megsemmisítette. Az ítélet ellen az alperes fellebbezéssel élt, melyben annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy az alapszabályának 8. § 4/
  1. c)pontja értelmében közösségi célú fizetési kötelezettség azt az alperesi tagot terheli, aki arra az alapszabály szerint és az abban meghatározott konkrét esetekben köteles. E körben utalt a társadalmi munkanapok megváltására [alapszabály II. fejezet 5. § 3) pont]. Kiemelte, hogy az alapszabály 8. § 4) pontjában foglaltaknak teljes mértékben eleget tett: a felperest írásban felszólította tartozása megfizetésére és türelmi időt is meghatározott a kötelezettség teljesítésére. Előadása szerint fizetési meghagyásos eljárást is kezdeményezett a felperes ellen. Álláspontja szerint a határozatában megjelölt kötelezettség egyértelműen közösségi jelegű. Állítása alátámasztására csatolta a 2006. március 11-én kelt közgyűlési határozatait, amelyekben tételesen szabályozásra kerültek a tagdíjra, a társadalmi munkanapokra, a nyúl és őzbak kilövésére, vadászbál jegyáraira, fácán őrzésére vonatkozó szabályok. Mindezekből megállapíthatónak találta, hogy a határozattal érvényesített követelések speciálisan az alperesi vadásztársasági közösség és a vadásztársaság tagjai egymás közötti viszonyából eredő közösségi célú követelések. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
  2. f)pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A fellebbezés alapos. Az Etv. 10. §
(1)bekezdése szerint a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomásra jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. A társadalmi szervezet létrejöttének és működésének alapelve az önkéntesség, az önkormányzatiság, a demokratizmus. Ezen elvek alapján az Etv. keretein belül, annak megfelelve a társadalmi szervezet maga határozza meg működésének lényeges szabályait. Az Etv. 10. §
(1)bekezdése alapján indított perben a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a társadalmi szervezet támadott határozata törvénysértő-e? Ennek vizsgálata során az Etv. rendelkezéseinek megtartása mellett a társadalmi szervezet alapszabályára és más szabályzataira is figyelemmel kell lenni. A töretlen bírósági gyakorlat szerint törvénysértésnek minősül a társadalmi szervezet alapszabályába és egyéb szabályzataiba foglalt rendelkezés megsértése (BH. 1997/366., BH. 1992/
  1. számú jogesetek). A törvénysértésre hivatkozással indított perben a bíróságnak elsősorban abban kell állást foglalnia, hogy betartották-e a keresettel támadott határozat meghozatalánál a belső szabályzatokban és a jogszabályokban előírt rendelkezéseket. Törvénysértő a társadalmi szervezet eljárása és így az ennek alapján hozott döntése, amelynek során saját alapszabályának, vagy más belső szabályzatának rendelkezéseit nem tartja be; mivel ez az eljárás sérti az Etv.
  2. §
(1)bekezdésében deklarált demokratikus önkormányzati működés elvét. Amennyiben a perben a bíróság azt állapítja meg, hogy a keresettel támadott határozat lényeges és belső alakszerű előírások megsértésével született meg, ez önmagában indokolja a törvénysértő határozat megsemmisítését, ezért az érdemi döntés további vizsgálatára már nem kerülhet sor. Az alperes házi szabályzatának 8. §
(4)bekezdése, valamint az alapszabály 8. §
(4)bekezdése értelmében az alperesi tagnyilvántartásból törölni kell azt a tagot, aki többek között tagdíj, vagy mindennemű - közgyűlés által jóváhagyott, illetve az intéző bizottság által bejelentett, közösségi célú - fizetési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti. A megadott fizetési határidőt követően 10 banki, illetve postai napot határoztak meg türelmi időként. Amennyiben a
  1. nap végéig nem történik meg a tartozás rendezése, úgy a türelmi időt követően az IB hivatalos fizetési meghagyást küld a tag részére. Felszólítás esetén a vadásztársasági tag köteles a tartozását személyesen, vagy postai úton rendezni, a tértivevényes felszólítás átvételét követő
  2. nap végéig. Az átvételt követő
  3. nap személyes jelentkezés, vagy postai fizetés érvénytelennek tekintendő. Ebben az esetben a tag tagsági viszonya automatikusan törlődik. Az alperes intéző bizottsága a 12/
  4. (VIII. 2.) számú IB határozatával megállapította, hogy a felperesnek az alperesi vadásztársaságnál fennálló tagsági viszonya
  5. június
  6. napján az alapszabály
  7. § 4) pontja alapján törléssel megszűnt. A határozat indokolása szerint az alperes két alkalommal,
  8. május 18-án és
  9. június 9-én felszólította a felperest az alábbi tartozásainak megfizetésére:
  10. évi fácán őrzés elmulasztása 14.000 Ft,
  11. november 24-ig nyilatkozó Vt. tagok vendégjegyeinek, illetve társadalmi munkanapok megváltásának értéke 159.000 Ft,
  12. augusztus 29-én vadföld művelésre felvett pénz különbözetének elszámolása 74.000 Ft, 2007.május 7-én engedély nélküli őzbak kilövése 200.000 Ft,
  13. december 15-én 1 db nyúl kilövése 8.000 Ft,
  14. október 2-án 25 m2 burkolólap engedély nélküli elszállítása 50.000 Ft,
  15. február 25-én rendezett vadászbál eredményének elszámolásából eredő hiány 206.000 Ft. A határozat indokolása szerint a második fizetési felszólítást a felperes
  16. június 14-én átvette, azonban tartozásából csupán a fácánőrzés elmulasztásából eredő 14.000 Ft-ot fizette meg. Egyúttal az intéző bizottság intézkedett a továbbiakban is fennálló 697.000 Ft összegű tartozásnak bírói úton történő érvényesítése iránt. Az alperesnek sem a házi szabálya, sem az alapszabálya nem határozta meg a közösségi célú fizetési kötelezettség fogalmát, így az eljáró bíróságoknak kellett állást foglalni abban, hogy e fizetési kötelezettség körébe tartoznak-e az intéző bizottság határozatában írott tételek. A közösségi célú fizetési kötelezettség fogalmának a felperesre nézve legkedvezőbb értelmezése szerint is a társadalmi munkanapok megváltása címén előterjesztett alperesi igény mindenképpen ebbe a kategóriába tartozik. A 6/
  17. (III. 11.) közgyűlési határozat értelmében a
  18. április 21-én, július 22-én, és szeptember 23-án végzendő társadalmi munkanapok megváltási ára 3.000 Ft. Tehát a társadalmi munka megváltása minden kétséget kizáróan a közgyűlésen jóváhagyott közösségi célú fizetési kötelezettségnek minősül. A felperes e fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére nem tett eleget, tehát ez már önmagában is megalapozza a tagsági viszonyának törlését az alapszabály
  19. §
(4)bekezdése értelmében. Ezért a másodfokú bíróság szükségtelennek találta annak vizsgálatát, hogy a további alperesi követelések az alapszabály 8. §
(4)bekezdése szerinti tartozásnak minősülnek-e. Ennek az ügy elbírálására kihatása nincs. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét az Etv. 10. §
(1)bekezdése alapján elutasította. A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §-a értelmében számítható első és másodfokú perköltséget az alperesnek megfizetni. A le nem rótt kereseti és fellebbezési eljárási illetéket a 6/
  3. IM rendelet
  4. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  5. július
  6. . Németh László s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár Ágnes s. k. előadó bíró . Merőtey Anikó s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Gosztola Edit Erzsébet tisztviselő
  7. sz. melléklet A határozat számítógépes nyilvántartásához csatolandó adatok 4.Pf.20.742/2011/
  8. I.) A jogkérdésben hozott tömör összefoglalása: A határozat megsemmisítése iránt indított perben a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a társadalmi szervezet az Etv. rendelkezéseinek megtartása mellett az alapszabályában és más szabályzataiban foglalt rendelkezéseket betartotta-e. Törvénysértésnek minősül a társadalmi szervezet alapszabályába és egyéb szabályzataiba foglalt rendelkezés megsértése is. II.) A döntés alapjául szolgáló jogszabályok megjelölése Etv.
  9. § III.) Igen Javaslat a határozat hivatalos gyűjteménybe való felvételére: nem
  10. számú melléklet ÉRTESÍTÉS a bírósági határozat anonimizálásáról Az anonimizálást elrendelő bíróság neve: ővárosi Ítélőtábla Az érdemi határozat száma: 4.Pf. 20.742/2011/
  11. Az anonimizálással érintett határozatot hozó bíróság neve:Megyei Bíróság Az anonimizálással érintett határozat száma: . Budapest 1.K.27.399/2010/
  13. év július hó
  14. nap .................................................... a tanács elnöke 1.) Az e-mailt elküldte: ............Gosztola Edit Erzsébet......... név
  15. év július hó
  16. nap 2.)Az anonimizálást elvégezte: ....................... név
  17. év hó nap 3.)Az anonimizálást ellenőrizte: . Németh László 4.)Az anonimizált határozatot továbbította:Edit Erzsébet
  18. év hó nap név név
  19. számú melléklet Fővárosi Ítélőtábla ÉRTESÍTÉS a bírósági határozat anonimizálásáról Az anonimizálást elrendelő bíróság neve: ővárosi Ítélőtábla Az érdemi határozat száma: 4.Pf.20.850/2011/
  20. Az anonimizálással érintett határozatot hozó bíróság neve:Megyei Bíróság Az anonimizálással érintett határozat száma: . 1.K.27.399/2010/
  21. Megjegyzés: felperes: felperes neve alperes: alperes neve Budapest,
  22. év július hó
  23. nap Dr. Németh László tanácselnök *az értesítő rendeltetését a cím megfelelő részének aláhúzásával kell jelezni. Eljárást befejező határozat kísérőlapja Előadó neve: . Molnár Ágnes Írásba foglalás időpontja:
  24. július
  25. Revideálásra érkezett:
  26. július
  27. kiadva:
  28. július
  30. Az iratborítóba kell elhelyezni: - a felterjesztő lapot, - az elsőfokú határozat egy kiadmányát, - a másodfokú határozat eredeti példányát és egy kiadmányát,
  31. A többi iratot vissza kell küldeni az első fokú bíróságnak Befejezett! Kivezethető! ………………………….. a tanács elnöke Leírásra érkezett:
  32. július
  33. Leírta, helyesírást ellenőrizte:
  34. július 7.Edit Erzsébet Revideálás után egyeztette: 2011.. július
  35. Dr. Molnár Ágnes Határozatot az adatbázisba leadta:
  36. július 7.Edit Erzsébet Kiadta: július 7.Edit Erzsébet
  37. Másodfokon költségkedvezményt engedélyező határozat száma:……nincs……… TANÁCSELNÖKI FELJEGYZÉS Melléklet: ………… 1)Az elsőfokú bíróság megjelölése: Megyei Bíróság 2)Az elsőfokú ítélet / száma: 1.K.27.399/2010/
  38. 3)Az elsőfokú határozatot hozó bíró neve: dr. Laudon Beáta 4)A másodfokú ítélet / végzés száma: 4.Pf.20.742/2011/
  39. 5) A másodfokú eljárást befejező határozat fajtája: helybenhagyó, részben megváltoztató, egészben megváltoztató, hatályon kívül helyező (Pp., Be., ….§) 6)A feljegyzés alapjául szolgáló ügy megnevezése: könnyű, átlagos, nehéz, különösen bonyolult 7)Az elsőfokú eljárást jellemző pervezetés: kiváló, megfelelő, nem megfelelő tárgyalás előkészítő tevékenység: kiváló, megfelelő, nem megfelelő 8)A kényszerintézkedések, kényszereszközök alkalmazása: indokolt, nem indokolt, indokolatlanul mellőzött 9)Az elsőfokú eljárásban időszerű volt-e: a kitűzés: igen, nem a határozat írásba foglalása: igen, nem 10)Ha az elsőfokú tárgyalás elhalasztására (elnapolására) került sor, a halasztás (elnapolás) indokolt volt-e: igen, nem 11)Az elsőfokú határozatszerkesztés színvonala (a határozat szerkezete, stílusa, a bizonyítékok mérlegelésének helyessége és módja alapján): kiváló, megfelelő, nem megfelelő 12)Megjegyzések: a per tárgya ………………………………...………………………… …………………………………………..................................................................................................... ................................................................................................................... Budapest,
  40. július
  41. Dr. Németh László a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.