Pfv.21897/2011/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az

1. évi III. tv. 123.§-a szerinti, egyéb megállapításra irányuló kereset előterjesztésének nincs helye - jog megóvása címén - olyan tényre, amelyre konkrét perben védekezésként hivatkozni lehet.
2. II. Tv.
3. §,
4. II. Tv.
5. §,
6. III. Tv.
7. § Pfv.IV.21.897/2011/3.szám A Kúria a dr. Kustos Petra ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Peti Éva ügyvéd által képviselt alperes ellen jogutódlással kapcsolatos megállapítások iránt a Kaposvári Bíróság előtt 12.P.20.777/
8. szám alatt megindított és a Somogy Megyei Bíróság 3.Pf.20.627/2011/
9. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által
10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint elsőés másodfokú perköltséget és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet megállapította: az alperes nem a felperesi szakszervezetből történő kiválással jött létre, és az alperes nem jogutódja a Közúti Közlekedési Szakszervezet(továbbiakban : ....) .... ..... .... ..........., továbbá azt, hogy jogutódlás hiányában nem képezheti az alperes vagyonát a jogelődnek tekintett alapszervezet vagyona. A jogerős ítélet az alperest perköltség megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperesi közúti közlekedési szakszervezetnek, mint társadalmi szervezetnek szervezeti egysége volt a ... .... .... ... ........ Az alapszervezet a felperestől, annak Alapszabálya alapján jogi személyiséget kapott, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve volt, továbbá a működéshez szükséges vagyonnal rendelkezett. A jogi személyiség elnyerése ebben a vonatkozásban az Alapszabály döntésétől függött, a szervezeti egység nem minősült önálló szervezetnek, a KKSZ Kapos Volán Rt. alapszervezet származékos jogalanyisággal rendelkezett.
11. február 8-án a .... .... .... ... alapszervezet választmányi ülést tartott, ahol olyan határozatot hoztak, hogy az alapszervezet teljes körű jogutódjaként megalakult a .... .... ......... ..... alperes. A Somogy Megyei Bíróság
12. március 17-én jogerőre emelkedett végzésével
13. sorszám alatt az alperesi szakszervezetet nyilvántartásba vette. A megalakulás tényét az alperes képviselője csak a bejegyzést követően közölte a felperessel. A nyilvántartásba vételt követően az alperes deklarálta, hogy a felperesi szakszervezetből kiválással származtatott jogi személyiséggel rendelkező alapszervezet teljes körű jogutódjaként jött létre és önálló jogi személyiséggel rendelkezik. A felperes a Somogy Megyei Főügyészséghez fordult törvényességi felügyeleti intézkedés megtétele érdekében, a címzett azonban az intézkedés megtételére nem látott alapot. Az alperes jelezte, hogy vagyoni elszámolást fog kezdeményezni a felperes irányába. Ilyen bírósági eljárást azonban az alperes nem kezdeményezett, vagyoni ügyekben keresetet a felperessel szemben nem terjesztett elő. A felperes szerint jogai védelmében bírósági ítélet szükséges abban a kérdésben, hogy ténylegesen bekövetkezett-e jogutódlás vagy sem. Ezért keresetet nyújtott be a bírósághoz, amelyben a Pp.
14. §-a alapján annak megállapítását kérte: az alperes nem a közúti közlekedési szakszervezetből történő kiválással jött létre; az alperes nem jogutódja a ... ... .... ... ...........; jogutódlás hiányában nem képezheti az alperes vagyonát a jogelődnek tekintett alapszervezet vagyona. A felperes keresetében előadta, hogy a megállapítási kereset törvényi alapfeltételei fennállnak, mert jogai védelmében szükséges a nemleges megállapítás, amely után az ügyészség is lépéskényszerbe kerül az alperes törvényességi felügyelete körében. A felperes előadta: a .... .... .... ... alapszervezetének csak származékos jogalanyisága volt, nem pedig önálló tagszervezetként szerepelt a ....... Ehhez képest állította: a jogutódlás fogalmilag kizárt, kiválásról sem lehetett szó, így az alperes nem szerezhette meg a ..... ..... .... ... alapszervezetének vagyonát sem. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta: az első fokon eljárt bíróságnak az eljárásra nem volt hatásköre, tekintettel arra, hogy a társadalmi szervezetek közötti tagsági vitáról volt szó. Rögzítette: a tagsági jogok gyakorlása korábban is a szervezeti egységeken keresztül történt, a tagfelvételre és a tagság megszüntetésére kiterjedően is a felperesi szakszervezetnek közvetlen tagsága nem volt. Közölte azt is, hogy a jogelőd alapszervezet tagjai döntöttek a tagsági viszonyuk megszüntetéséről. Szabályos jogutódlás történt, így az alapszervezet teljes vagyona, tagsága, beleértve a tisztségviselőket is - átkerült az új szervezetbe. Előadta azt is, hogy a megállapítási igénynek a Pp.
15. §-ában rögzített feltételei a jelen esetben nem álltak fenn. Az elsőfokú bíróság a keresetnek teljes egészében helyt adó határozatot hozott. Megállapította: az alperes hatásköri kifogása nem alapos, mert nem az adott társadalmi szervezeten belüli tagság körüli vitáról van szó. Az elsőfokú ítélet megállapította: az alperesi társadalmi szervezet bírósági bejegyzése hibás volt. A társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételéről szóló Közigazgatási Kollégiumi
16. számú állásfoglalás alapján, a társadalmi szervezet szervezeti egysége nem minősül önálló társadalmi szervezetnek, így önálló társadalmi szervezetként történő bírósági nyilvántartásba vételét az egyesülési jogról szóló törvény nem teszi lehetővé. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes olyan téves látszatot kelt, mintha tagjai személyének esetleges átfedésén felül bármi érdeme köze lenne a felpereshez, illetve annak szervezeti egységéhez. Ezen tevékenységével pedig sérti a tagjai, a vele kapcsolatba kerülők és a felperes jogos érdekeit. Arra a következtetésre jutott, hogy a megállapítási keresetnek a Pp.
17. §-ában rögzített feltételei az adott esetben fennállnak: amennyiben a bíróság helyt ad a keresetnek, akkor az ügyészség, mint felügyeleti hatóság felügyeleti eljárást kénytelen kezdeményezni a valótlan és félrevezető alapszabályi tartalom törlése iránt, illetve jogutódlás hiányában az alperes a jövőben nem támaszthat vagyoni igényt a felperesi szakszervezeti vagyonnal szemben. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Ebben fenntartotta a hatásköri kifogását, valamint előadta, hogy a Pp.
18. §-ában rögzített megállapítási keresetnek a jelen esetben nincs helye. Utalt a Somogy Megyei Főügyészség kifejtett álláspontjára: amennyiben az alperes vagyoni igényt terjeszt elő a felperessel szemben, azt a felperes elutasíthatja, akkor az alperes fordulhat a bírósághoz, amely az adott per keretében eldöntheti azt, hogy az alperes valóban jogutódja-e a .... .... .... .... ........ vagy sem. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A jogerős ítélet helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Megállapította: az alperes hatásköri kifogása nem alapos, mert két önálló társadalmi szervezet közötti perről van szó és az alperesi szervezet nem a felperesi szervezet tagja. Érdemben kifejtette: egy szakszervezet szervezeti egysége lehet jogi személy, de nem minősül önálló társadalmi szervezetnek, tagja és vagyona pedig csak a társadalmi szervezetnek lehet. A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereset érdemi elutasítását kérte, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróságoknak új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelemben az alperes előadta: jogszabálysértően jutottak a bíróságok arra a következtetésre, hogy a perbeli jogvita elbírálása első fokon nem tartozott a megyei bíróság hatáskörébe. A felperes Alapszabályának VI. fejezete foglalkozik a .... szervezeti egységeivel. Ebben az szerepel, hogy a jogi személlyé nyilvánított szervezeti egységek tagdíjból származó költségvetéssel és leltár szerinti különvagyonnal rendelkeznek. Ugyancsak az Alapszabály határozza meg a szervezeti egységek jogosítványait. Ebből megállapíthatónak találta, hogy a tagok tagsági viszonyukkal kapcsolatos nyilatkozatot tettek akkor, amikor az alperesi szakszervezetet megalapították, így érdemben tagsági vitáról van szó, amelyben eljárni első fokon a megyei bíróságnak volt hatásköre, nem pedig a ténylegesen eljárt Kaposvári Városi Bírósának. A kérelemben az alperes érdemben előadta, hogy a Pp.
19. § alkalmazásának az adott ügyben nem volt helye, mert annak konjunktív feltételei hiányoznak. A felperes nem igazolta a megállapítási keresetre vonatkozó jogi érdekét, illetve semmi nem akadályozta volna meg a felperest abban, hogy marasztalásra irányuló keresetet előterjesszen. A .... .... ..... munkáltatónál a per folyamatban léte alatt újjászervezték a .... .... .... .... alapszervezetét. A munkáltató ezen szakszervezet létét elismerte, a perben szükségszerű lett volna ezen alapszervezet perbe vonása is. Az eljárt bíróságok a vagyonra is kiterjedő határozatokat hoztak. Az alapszervezet perbe vonásának hiányát olyan lényeges eljárási szabálysértésnek ítélte meg az alperes, amely miatt a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozathozatalra kellett volna utasítania. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A felülvizsgálati kérelem tartalmára tekintettel a Kúriának elsődlegesen a hatásköri kifogással kellett foglalkoznia. A Pp.
20. §