← Magyarország

P.20865/2011/20 – Balassagyarmati Törvényszék

... Törvényszék

  1. P. 20.865/2011/
  2. szám A ... Törvényszék ... ... (...) ügyvéd által képviselt ….. (...... ... szám alatti) felperesnek - dr. ......(... ..., ...) ügyvéd által képviselt ... I. rendű és ... II. rendű, mindketten ..., .... szám alatti lakosok alperesek ellen megtérítési igény érvényesítése iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék kötelezi az I. és II. rendű alpereseket, hogy a felperesnek 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg 17.925.124.- (Tizenhétmillió-kilencszázhuszonötezeregyszázhuszonnégy) forintot, 7.764.211.- (Hétmillió-hétszázhatvannégyezer-kettőszáztizenegy) forint után
  3. szeptember
  4. napjától, míg 10.160.913.(Tízmillió-egyszázhatvanezer-kilencszáztizenhárom) forint után
  5. június
  6. napjától a kifizetés napjáig járó, az esedékességet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, továbbá 915.000.- (Kilencszáztizenötezer) forint perköltséget. Ezt meghaladóan a törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a ... Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: Az I. rendű alperes a II. rendű alperes édesanyja. I. és II. rendű alperesek
  7. december
  8. napján felkeresték a ... Kft-t, amely használt gépjárművek kereskedésével foglalkozott. A II. rendű alperes a telephelyen kiválasztott egy gépjárművet, melyet meg kívántak vásárolni. Ugyanezen a napon a ... Kft. nyomtatványán „Foglaló" megnevezésű okirat készült, amely szerint „A mai napon ...nétől (lakik: ... út ...) az alábbi forgalmi rendszámú: ... alvázszám: .... évjáratú gépkocsira 500.000.- forint foglalót átvettem. A gépkocsi teljes vételára 2.300.000.- forint." A nyomtatványon a fenti gépkocsi átadásának, illetve a teljes vételár kifizetésének határideje rész nem került kitöltésre. A keltezésként
  9. december hó
  10. napja szerepel, eladóként a ...... Kft. pecsétje, valamint olvashatatlan aláírás, míg vevőként az okiratot ...né I. rendű alperes írta alá. A gépjármű átadása tárgyában Kft. részéről, valamint a II. rendű alperes tárgyaltak, abban egyeztek meg, hogy a gépjármű csak azt követően kerül birtokba adásba, amennyiben az alperesek a vételárból további összeget fizetnek meg. Ennek érdekében az I. és II. rendű alperesek
  11. december
  12. napján ismételten felkeresték a ... Kft-t ahol 300.000.- forintot adott át a II. rendű alperes a cég képviselőjének. A pénz átvételét a cég képviselője az eredeti foglaló megnevezésű okiraton nyugtázta. Ezen a napon a gépjármű birtokba adásra került alpereseknek úgy, hogy a teljes vételár megfizetését követően készül el az adásvételi szerződés és kerül a gépjármű átíratásra. Ugyanezen a napon a II. rendű alperes részére átadásra került egy meghatalmazás, amelyen ..., aki az adott személygépkocsi korábbi tulajdonosa volt, meghatalmazta ...... II. rendű alperest, hogy a perbeli gépjárművet a Magyar Köztársaság területén, valamint Európa bármely országában korlátozás nélkül használja. A meghatalmazás kelte ...
  13. december
  14. A perbeli gépjárművel a II. rendű alperes
  15. december
  16. napján a délutáni órákban közlekedési balesetet okozott, mely közlekedési balesetben két személy életét vesztette, míg egy személy 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Mivel a perbeli ...forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsinak a baleset okozásának időpontjában kötelező felelősségbiztosítása nem volt, így a felperes a halott személyek hozzátartozóinak, illetve a balesetben sérült személynek jelentős kártérítési összeget fizetett ki egyrészt önkéntes teljesítés, másrészt a ...Megyei Bíróság P.20.547/2006/
  17. szám alatti ítélete alapján, mindösszesen 17.925.124.- forint összegben. A kifizetésekre az alábbi részletezés szerint került sor:
  18. július
  19. napján 11.500.- forint,
  20. július
  21. napján összesen 1.047.857.forint,
  22. augusztus
  23. napján 215.653.- forint,
  24. szeptember
  25. napján 88.363.- forint,
  26. március
  27. napján 302.400.- forint,
  28. május
  29. napján 4.048.000.- forint,
  30. július
  31. napján 1.000.000.- forint, míg
  32. július
  33. napján további 1.000.000.- forint,
  34. augusztus
  35. napján 50.438.- forintot,
  36. november
  37. napján 400.438.- forintot,
  38. május
  39. napján 1.000.000.- forintot,
  40. július
  41. napján 5.000.000.- forintot,
  42. április
  43. napján 3.140.163.forintot, míg
  44. április
  45. napján 620.312.- forintot. A ... Városi Bíróság ….... szám alatti ítéletével a II. rendű alperest bűnösnek találta halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, a perbeli gépjárművel
  46. december
  47. napján bekövetkezett baleset tekintetében. A jelen eljárás során a perbeli ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsi tulajdonjogát tekintve az alábbi adatok váltak ismerté: A ... Városi Bíróság előtt ….. szám alatt folyamatban volt büntető eljárás irataiban, a ... Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának ... Bü. számú büntető eljárás ügyiratai között fellelhető BM Hivatal Országos nyilvántartása
  48. december 19-ei adatai szerint a ... forgalmi rendszámú gépjárműnek a nyilvántartás szerinti tulajdonosa ... volt. A nyilvántartásban záradékként szerepel, hogy a tulajdonos által bejelentett változás elrendelés ideje
  49. november 24., nincs hatálya, megjegyzés:
  50. október
  51. ...Kft. Fellelhető a nyomozati iratok között a
  52. december
  53. napján kelt foglaló megnevezésű okirat másolati példánya, továbbá a ...
  54. december
  55. napján kelt ... által ... II. rendű alperesnek adott meghatalmazás a gépjármű használatára. A fenti büntető iratban fellelhető a ... Városi Ügyészség ... közl. számú vádirata, melyben szerepel, hogy „... gyanúsított
  56. december 18-án 16.50 óra körüli időpontban ... lakott területén a ... úton a városközpont felé vezette az édesanyja, ...né által két nappal korábban vásárolt ... forgalmi rendszámú ... típusú kifogástalan műszaki állapotú személygépkocsit. A büntetőeljárás során a
  57. május hó
  58. napján megtartott tárgyaláson a II. rendű alperes a ... Városi Bíróság előtt .... szám alatt az alábbi nyilatkozatot tette személyes meghallgatása során: „A kocsival körülbelül 300 km-t mentem, műszaki állapota jó volt, használt jármű volt, édesanyám vásárolta, de én használtam." A nyomozati eljárás során sor került e perbeli gépjármű lefoglalására, a lefoglalásról a határozatot a gépjármű-nyilvántartás szerinti tulajdonos, ..., valamint a lefoglalást elszenvedő ... II. rendű alperes kapta kézhez. A foglalás feloldását követően a gépjárművet a rendőrség a II. rendű alperes részére adta ki. A felperes korábban a ...Bíróság előtt 5... szám alatt kártérítés iránt pert indított a ...... Kft-vel, mint alperessel szemben, hivatkozva arra, hogy a perbeli gépjármű üzemben tartója a baleset okozásának időpontjában a ... Kft. volt. Ezen per iratanyaga között fellelhető azon adásvételi szerződés, amely
  59. október
  60. napján kelt és amely szerződés értelmében ... ... a perbeli …. …. ...forgalmi rendszámú személygépkocsit értékesítette a …. …. Kft. részére. Ezen peres eljárásban meghozott ítéletben a felperes keresetét a …. Bíróság elutasította a …. Kftvel szemben, megállapítva az indokolásban, hogy nem nyert bizonyítást ezen perben, hogy a károkozó gépjármű a baleset időpontjában a …. Kft. tulajdonában lett volna. A felperes megtérítési igényét a gépjármű üzembentartójával szemben érvényesítheti, ez azonban a baleset időpontjában nem jelen perbeli alperes volt. Az ítélet indokolása utalást tartalmaz arra, hogy a büntetőeljárásban a gépjármű tulajdonjogát vizsgálták, az ügyészség által készített vádirat tényként rögzíti, hogy a balesetet okozó gépjármű …. tulajdona volt, aki azt a baleset előtt két nappal vásárolta. Ezen vádirat közokiratnak tekintendő, a közokiratot az ellenkező bizonyításáig pedig valódinak kell tekinteni. Az ítélet fellebbezés hiányában
  61. október
  62. napján jogerőre emelkedett. A perbeli gépjármű „áríratására" a későbbiek során sem került sor, sem I. rendű, sem II. rendű alperes részére. A felperes
  63. szeptember
  64. napján kereseti kérelmet terjesztett elő I. és II. rendű alperessel szemben, kérve, hogy a törvényszék egyetemlegesen kötelezze I. és II. rendű alperest összesen 17.925.124.- forint tőke, annak
  65. szeptember
  66. napjától a kifizetés napjáig járó a Ptk.
  67. §

(1)bekezdés szerinti törvényes mértékű késedelmi kamata, továbbá perköltség megfizetésére. A felperes az I. rendű alperessel szemben előterjesztett megtérítési igényét mint a károkozó gépjármű üzemtartójával szemben terjesztette elő, hivatkozva a Ptk. 339. §
(1)bekezdésére, a Ptk. 345. §
(1)és
(4)bekezdésére, továbbá a káresemény bekövetkezésekor hatályos, a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 15. §
(7)bekezdésére. A II. rendű alperessel szemben kereseti kérelmét, mint a kár okozójával szemben terjesztette elő, hivatkozva a Ptk.
  1. §-ára, a Ptk.
  2. §-ára, továbbá a 190/
  3. (VI. 8.) Korm. rendelet
  4. számú melléklet
  5. pontjának
(1)bekezdésére. A felperes előadta, hogy a perbeli gépjármű tekintetében az I. rendű alperes és a .... Kft. között szóbeli adásvételi szerződés jött létre 2004. december 16-án, figyelemmel arra, hogy a Ptk. 243. §
(1)bekezdése értelmében a foglaló a szerződés megkötésével egyidejűleg kerül átadásra, az okirat pedig igazolja, hogy a gépjárműre ezen a napon 500.000.- forint került átadásra. Az ingó dolog tulajdonba adásához a szerződés írásba foglalása nem szükséges, a szerződés a birtokba adással érvényesen létrejön. Ezen túlmenően az I. rendű alperes tulajdonosi minőségét a vádirat, mint közokirat tartalmazza. Mindezekre figyelemmel I. rendű alperes üzemben tartónak tekintendő. II. rendű alperes pedig a jogellenes károkozó magatartása folytán felel az általa okozott károkért. Az I. és II. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. I. rendű alperes érdemi védekezésében kifejtette, hogy az I. rendű alperes a perbeli gépjármű üzemben tartójának, illetve tulajdonosának nem tekinthető. Hivatkozott arra, hogy a vádirat, mint közokirat nem bizonyítja a perbeli gépjármű esetében az I. rendű alperes tulajdonjogát, illetve üzembentartói minőségét, hiszen a közokirat lehet bizonyító, illetve rendelkező közokirat. A bizonyító közokirat az amely alkalmas a tényeknek a bizonyítására, míg a rendelkező közokirat magában azt tanúsítja, hogy az arra feljogosított szerv a jogszabályokban foglalt ügykörébe tartozó nyilatkozatot megtette. Ezen utóbbi közokirat nem alkalmas a tartalma valóságának az igazolására. Ezen rendelkező okirat a polgári jog szempontjából bizonyítékként nem fogadható el. Megítélése szerint a felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség atekintetben, hogy az átruházás a gépjárműre megtörtént, és hogyha igen, kinek a javára történt meg az átruházás. A becsatolt foglaló elnevezésű irat tartalmában nem szóban megkötött adásvételi szerződésnek felel meg, inkább a Ptk.
  1. §-ában megjelölt előszerződésnek. A XXV. számú PED meghatározza az adásvételi szerződés lényeges tartalmi elemeit, így az eladó és vevő személyét, az adásvétel tárgyát képező dolog meghatározását, a tulajdonátruházási szándékot, valamint a vételárat. Miután a foglalóról szóló írásban készült dokumentumban csak az szerepel, hogy a .... Kft. az I. rendű alperestől az abban megjelölt gépkocsira vonatkozóan 500.000.- forint foglaló átvételét ismeri el és az adásvétel egyéb lényeges tartalmi elemei nem, ez adásvételi szerződésként semmiképpen nem értékelhető. Hivatkozott továbbá az I. rendű alperes arra, hogy a foglaló megnevezésű okiratra neve és személyi adatai kizárólag arra tekintettel kerültek, hogy a II. rendű alperes személyi igazolványa ekkor nem állt rendelkezésre. A foglalót, továbbá a következő nap megfizetett vételár előleget, illetve később a teljes vételárat is a II. rendű alperes fizette ki a saját rendelkezésére álló összegből és a II. rendű alperes kívánt a perbeli gépjárműre tulajdonjogot szerezni. A valóságos vevő, amennyiben az adásvételi szerződést megkötik, II. rendű alperes lett volna. II. rendű alperes tekintetében arra figyelemmel kérte a kereset elutasítását, hogy a vonatkozó jogszabályok a kötelező gépjármű biztosítása esetén a gépjármű tulajdonosát és vezetőjét ölelik fel, akik a biztosított személyeknek minősülnek. Az I. rendű alperes nem volt biztosított személy, hiszen nem szerzett a gépjárművön tulajdonjogot, kizárólag II. rendű alperes járt el üzletkötő félként. Az üzembentartó az okirati bizonyítékok alapján a .... Kft. volt, míg a gépjármű vezetője .... II. rendű alperes. A biztosítási jogviszony alapján II. rendű alperessel, mint vezetővel szemben megtérítési igény nem érvényesíthető. Az üzembentartó és a vezető felelőssége egyetemlegesnek pedig semmiféleképpen nem tekinthető, mert nem volt részükről együttes károkozás. Mindezekre figyelemmel bizonyítottság hiányában mindkét alperes vonatkozásában a kereset elutasítását, a felperes perköltségekben történő marasztalását kérte. A Ptk.
  2. §
(1)bekezdése értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. 345. §
(1)bekezdés értelmében, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A közlekedési baleset bekövetkezésének időpontjában hatályos, a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 15. §
(7)bekezdése értelmében a kártalanítási számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól, illetve egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett, vagy forgalomból kivont gépjármű tulajdonosától és vezetőjétől. Ugyanezen kormányrendelet 1. számú melléklet 9. pontjának
(1)bekezdése értelmében, amennyiben a biztosító, a nemzeti iroda, vagy a kártalanítása számla kezelője a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat, illetve a biztosítással nem rendelkező üzemben tartót illették meg a kárért felelős személlyel szemben. A törvényszéknek jelen perben elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az I. rendű alperes a perbeli gépjármű üzemben tartójának minősül-e, avagy sem. Az eljárás során I. és II. rendű alperesek következetesen állították, hogy a perbeli gépjármű tulajdonjogának megszerzése kizárólag II. rendű alperesnek állt szándékában, bár ez nem következett be. Hivatkoztak arra, hogy a foglalót, valamint a vételár hátralévő részét is II. rendű alperes fizette meg, továbbá tanúbizonyítással kívánták bizonyítani azt, hogy a perbeli gépjárművet II. rendű alperes kívánta megvásárolni. Ezen alperesi állítással, továbbá az alperes által megjelölt tanúvallomásokkal áll ellentétben az a „Foglaló" megnevezésű okirat, amely 2004. december 16. napján ......, mint vevő és a .... Kft. mint eladó között jött létre. A Ptk. 243. §
(1)bekezdése értelmében a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. Általános és az egységes a joggyakorlat atekintetben, hogy foglaló kizárólag érvényes szerződést biztosító mellékkötelezettségként jöhet létre, de foglalóval nem csak szerződés, hanem előszerződésben vállalt kötelezettség is biztosítható. Tény, hogy a foglaló elkészítésével egyidejűleg írásbeli adásvételi szerződés, illetve előszerződés az azt aláíró felek között nem jött létre, azonban a „Foglaló" megnevezésű okirat tartalmából megállapítható, hogy az az adásvételi szerződés megkötését megelőző előszerződés minden lényeges tartalmi elemét, így az eladó, vevő személyét, a vétel tárgyát, annak ellenértékét, illetve magának a foglaló átadásának tényét, illetve összegét tartalmazza. Ezen „Foglaló" megnevezésű okiratot, valamint azon nem vitatott tényállást, mely szerint a „Foglaló" megnevezésű okirat alapján további vételár részlet megfizetését követően már a következő napon a perbeli gépjármű az I. rendű alperesi érdekkörben birtokba adásra került, azt támasztja alá, hogy a „Foglaló" megnevezésű okirat a peres felek között szóban létrejött előszerződés biztosítására szolgál. Mivel az I. rendű alperes ezen okiratot aláírta, így I. rendű alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség atekintetben, hogy a foglaló megnevezésű okirattal szemben az előszerződés nem jött létre I. rendű alperes, illetve a .... Kft. között. Az I. rendű alperes által felajánlott tanúbizonyítás, így I. rendű alperes fiának II. rendű alperes testvérének tanúvallomása, valamint ...... tanúvallomása a fentiek megdöntésére nem alkalmas. Mindkét tanú csupán hallomásból tudta azt megerősíteni, hogy a II. rendű alperes kívánt gépjárművet vásárolni, azonban azon ellentmondást feloldani, hogy ennek ellenére miért az I. rendű alperes írta alá vevőként a „Foglaló" megnevezésű okiratot, egyik tanúvallomás sem tudta. Életszerűtlen azon előadás is, hogy kizárólag azért került sor ......, mint vevő feltüntetésére, mivel ő rendelkezett személyigazolvánnyal, annál fogva is, hogy a „Foglaló" megnevezésű okirat kizárólag a vevő nevét, valamint a lakóhelyét tartalmazza, egyéb személyi adatot azonban nem, végleges adásvételi szerződés pedig, ahol rögzíteni kellett volna a vevő pontos igazolt személyi adatait, ugyanezen a napon nem készült. A perbeli gépjármű 2004. december 17-ei birtokba adásával pedig az adásvétel foganatba ment a .... Kft. mint eladó és ..... I. rendű alperes, mint vevő között, hiszen nem volt vitatott azon tény, hogy a vételár megfizetése tekintetében részletfizetésben állapodtak meg a felek. Azt, hogy az I. rendű alperes volt a perbeli gépjármű tulajdonosa alátámasztja a II. rendű alperesnek a büntetőeljárás során tett egyértelmű vallomása, mely szerint a perbeli gépjármű az édesanyja tulajdonát képezte, azonban azt ő használta. Ekörben a törvényszék nem fogadta el azon felperesi érvelést, hogy a vádirat, mint közokirat bizonyítaná azt, hogy a perbeli gépjármű I. rendű alperes tulajdona volt, figyelemmel arra, hogy a büntetőeljárás iratanyagából megállapítható, hogy a BM Nyilvántartó adatainak és a vonatkozó szerződéseknek beszerzésén túl a büntető eljárás során nem került vizsgálatra az, hogy a perbeli gépjármű kinek a tulajdonát képezi. A fentiekre tekintettel a törvényszék tényként állapította meg, hogy az I. rendű alperes a perbeli gépjárműnek a közlekedési baleset bekövetkeztekor tulajdonosa és üzemben tartója volt, így a Ptk. 345. § alapján a kártérítési felelőssége, továbbá a kártérítést megfizető felperessel szemben a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet 15. §
(7)bekezdése alapján megtérítési kötelezettsége fennáll. A II. rendű alperes kártérítési felelőssége körében kétséget kizáró tény az, hogy a II. rendű alperes okozta a balesetet, így a Ptk.
  1. § alapján kártérítő felelőssége fennáll. Mivel a biztosítással nem rendelkező üzemben tartó helyett a felperes tett eleget a kártérítési kötelezettségnek, így II. rendű alperes, mint kárért felelős személy köteles megtéríteni a kifizetett kárt a felperes részére. Ekörben nem fogadta el a törvényszék a II. rendű alperes hivatkozását atekintetben, hogy biztosítottként nem áll fenn vele szemben megtérítési igény, figyelemmel arra, hogy egyértelmű peradat van atekintetben, hogy a perbeli gépjármű a baleset időpontjában kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkezett, így biztosított személyről sem beszélhetünk ebben az esetben. Mivel I. és II. rendű alperes a felperesi kereseti követelést összegszerűségében nem vitatta, így a törvényszék a felperesi kereseti kérelemben megjelölt tőkeösszeg tekintetében marasztalta I. és II. rendű alperest felperes felé. A törvényszék I. és II. rendű alperes egyetemleges fizetési kötelezettségét a Ptk.
  2. §
(2)bekezdése alapján állapította meg, figyelemmel arra, hogy a pénzbeli fizetési kötelezettség nem osztható, mind I., mind II. rendű alperes a teljes összeggel tartozik helyt állni a felperes felé. A kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontját a törvényszék a felperesi keresettől eltérően állapította meg, figyelemmel arra, hogy a felperesi kereseti kérelemben megjelöltek szerint is a felperes
  1. szeptember
  2. napjáig 7.764.211.- forintot fizetett meg a károsultak felé, az ezt követő időpontban tett eleget csak a 10.160.913.- forint fizetési kötelezettségének. Ezen utóbbi összeg után a törvényszék középarányos időponttól kötelezte kamat megfizetésére az I. és II. rendű alpereseket. A felperes pernyertes lett, alperesek pervesztességük folytán egyetemlegesen kötelesek megfizetni a felperesi oldalon felmerült perköltséget, melyet a bíróság mérlegelés alapján a vonatkozó IM. rendeletben foglaltak figyelembe vételével 700.000.- forint + 27 % ÁFA, azaz 875.000.- forint ügyvédi munkadíjban, valamint 40.000.- forint utazási költségben határozott meg. A fellebbezési lehetőség a Pp.
  3. §-án alapul. .....,
  4. május
  5. ….... sk. eljáró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő .... Törvényszék
  6. P. 20.865/2011/
  7. szám A .....i Törvényszék dr. ...... (utca em. szám alatti) ügyvéd által képviselt (….út szám alatti) felperesnek - ….. (... ....., ...út ... szám alatti) ügyvéd által képviselt ...... I. rendű és .... II. rendű, mindketten ... út ... szám alatti lakosok alperesek ellen megtérítési igény érvényesítése iránt indított perében meghozta a következő kiegészítő ítéletet: A törvényszék a .....i Törvényszék 15.P.20.865/2011/
  8. szám alatti ítéletét az alábbiakkal egészíti ki: A le nem rótt illetéket az állam viseli. A kiegészítő ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a …. Ítélőtáblához címzett, a .....i Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A törvényszék
  9. május
  10. napján jelen ügyben
  11. sorszám alatt ítéletet hozott. Az ítélet kihirdetésekor észlelte az előadó bíró, hogy elmulasztott rendelkezni a perköltség felől. A perköltség vonatkozásában
  12. május
  13. napján a bíróság tárgyalást tartott, a tárgyalás folytán I. és II. rendű alperes részére teljes személyes költségmentességet engedélyezett. Ezen teljes személyes költségmentesség alapján a perben pervesztes I. és II. rendű alperes mentesül az államnak járó, a felperes illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett eljárási illeték megfizetése alól, így az a 6/
  14. (VI. 26.) IM. számú rendelet
  15. §-a alapján az állam terhén marad. .....,
  16. március
  17. A kiadmány hiteléül: sk. eljáró bíró tisztviselő .....i Törvényszék
  18. P. 20.865/2011/
  19. szám Kijavító végzés A .....i Törvényszék dr. ...... (..., ..utca .. III. em. ... szám alatti) ügyvéd által képviselt …. (…. …. út …. szám alatti) felperesnek - dr. ...... (... ....., .. út ... szám alatti) ügyvéd által képviselt ...... I. rendű és .... II. rendű, mindketten 3177 .., .. út .. szám alatti lakosok alperesek ellen megtérítési igény érvényesítése iránt indított perében a ... számú kiegészítő ítéletének dátumát
  20. május
  21. napjára javítja ki. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. .....,
  22. június
  23. . dr. ... sk. eljáró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.