Balassagyarmati Törvényszék 10.K.21.134/2011/
- szám A Balassag…1114 Budapest, Bocskai u.
- I.em. 8.) által képviselt B. T (…) felperesnek - Dr. Járdány Erzsébet jogtanácsos által képviselt Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság (1024 Budapest, Keletei Károly u. 24.) alperes ellen vadászati ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság a felperes keresetei kérelmét e l u t a s í t j a . Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000.- (Tízezer) forint perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye. Indokolás: A … kódszámú vadászterület földtulajdonosai
- november
- napján megtartott gyűlésükön a korábbi földtulajdonosi képviselőt tisztségéből azonnali hatállyal visszahívták és új földtulajdonosi képviselőt választottak és a földtulajdonosi közösség nevét is módosították. Ezeknek a határozatoknak az alapján az új földtulajdonosi képviselő a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál
- november 15 napján kezdeményezte a földtulajdonosi közösség elnevezésében és a képviselő személyében történő változás nyilvántartási átvezetését. Az elsőfokú vadászati hatóság az eljárást a
- november
- napján kelt 21.4/11982/8/
- ügyiratszámú végzésével felfüggesztette, mert a földtulajdonosi közösség korábbi képviselője, a felperes a földtulajdonosi gyűlés határozatainak a bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az erre irányuló pert azonban a bíróság jogerősen megszüntette. Ezt követően az elsőfokú vadászati hatóság jogutódja, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága
- augusztus
- napján meghozta a 21.4/11982-23/
- ügyiratszámú határozatát és ezzel a felperest, mint korábbi földtulajdonosi képviselőt a nyilvántartásból törölte, helyette az újonnan megválasztott képviselőt vette nyilvántartásba és a föld tulajdonosi közösség nevét és címét is a földtulajdonosi gyűlés határozatának megfelelően vezette át a nyilvántartásban. A határozat elleni fellebbezésében a felperes azért kérelmezte annak hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását, mert a földtulajdonosi gyűlés összehívására a jogszabályok megsértésével került sor. A földtulajdonosi gyűlés összehívását kezdeményezők ugyanis kezdeményezésükben nem tüntették fel az általuk képviselt földterületnek a vadászterület teljes területéhez való arányát és nem került sor a kezdeményezők meghatalmazásának meglétének, érvényességének, hatályosságának a vizsgálatára sem. A felperes a meghatalmazásokkal összefüggő magánokirat vétsége,valamint közokirat hamisítás bűntette alapos gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett. Ezen túlmenően a földtulajdonosi gyűlés megtartására is eljárási szabálysértésekkel került sor. Emiatt és tartalmi hiányosságok miatt is a földtulajdonosi gyűlésen meghozott határozatok jogszabálysértőek, ezért azokon nem alapulhat a képviselő személyében és a földtulajdonosi közösség nevében bekövetkezett változás átvezetése. Az alperes a
- szeptember
- napján kelt 04.3/1315-7/
- számú határozatával az elsőfokú határozat rendelkező részét helybenhagyta, annak csak az indokolási részét változtatta meg. Eszerint a vadászati törvény
- §-ába foglalt rendelkezésből következően a földtulajdonosi gyűlés határozatainak a felülvizsgálatára a bíróság jogosult, ezeknek a határozatoknak az érvénytelenségét kizárólag ez állapíthatja meg. A földtulajdonosi gyűlés kezdeményezőinek meghatalmazása miatt tett büntető feljelentés ennek következtében a közigazgatási eljárást érdemben nem befolyásolhatja. A keresetlevelével a felperes ezeknek a határozatoknak a bírósági felülvizsgálatát és ennek keretében azok megsemmisítését kérte. Jogszabálysértésként jelölte meg, hogy a közigazgatási eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a Ket.
- §
(1)bekezdésébe foglalt rendelkezés alapján fel kellett volna függeszteni annak elkerülése érdekében, hogy a közigazgatási döntést bűncselekmény ne befolyásolja. Továbbá a Vhr. 11. §
(1)bekezdés a.) pontjának hatályon kívül helyezése ellenére is az eljárt hatóságoknak kötelezettsége lett volna azoknak a kérdéseknek a tisztázása, hogy a földtulajdonosi gyűlést az arra jogosultak hívták-e össze, tekintettel arra, hogy ezzel összefüggésben már büntetőeljárás van folyamatban. Az alperes a kereset elutasítását kérelmezte. A bíróság szerint a felperes kereseti kérelme az alábbiak miatt nem megalapozott. A közigazgatási hatósági eljárást megindító kérelem beadásakor,
- november
- napján és annak
- augusztus
- napján történt elsőfokú elbírálásakor a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
- évi LV. törvény (Vtv.)
- §-ának azok a rendelkezései voltak hatályban, hogy társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai határoznak a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről a vadászterület határának megállapítására, megváltozására irányuló, a törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről, a vadászati jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módjáról, feltételeiről. A Vtv.
- §
(3)bekezdése szerint pedig a
- § szerinti kérdésekben hozott határozatot írásba kell foglalni és a határozatról készült, két tanúval hitelesített okirat 1 pl-t a vadászati hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából meg kell küldeni. Csak
- február
- napjáig volt hatályban a Vtv. végrehajtásáról 79/
- (V. 4.) FVM. rendeletnek (Vhr.) az a
- §
(1)bekezdés a.) pontjába foglalt rendelkezése, hogy társult vadászati jog esetén a Vtv. 13. §
(3)bekezdésében előírt okirat nyilvántartásba vételére irányuló kérelem esetében a vadászati hatóság a rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján a bejegyzés teljesítéséhez vizsgálja, hogy a gyűlést az arra jogosult személy, illetve személyek hívták-e össze. A 2010. február 10. napjától hatályos 11.§
(1)bekezdés a.) pontja értelmében a vadászati hatóságnak már csak a vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetében kell az a.) - d.) pontokban foglalt feltételeket megvizsgálnia. (Ezek között pedig a földtulajdonosi gyűlés összehívásának, lefolytatásának vizsgálata nem szerepel.) Eszerint tehát az eljárást megindító beadvány előterjesztésekor és annak elbírálásakor a vadászati hatóságot már nem terhelte annak kötelezettsége, hogy a földtulajdonosi képviselő személyéről és a földtulajdonosi közösség elnevezéséről szóló döntés nyilvántartásba vétele során megvizsgálja, hogy a gyűlést az arra jogosult személy vagy személyek hívták-e össze. Ilyen vizsgálati jogosultságot és egyben kötelezettséget a 2010. február 1. napjától hatályos jogszabályi rendelkezés a vadászati hatóságra nem rótt és azt részére nem is biztosította. Ennek következtében tehát nem minősíthető jogszabálysértőnek az ügyben meghozott alperesi döntés azért, mert a földtulajdonosi gyűlésen hozott határozat alapján történő nyilvántartásba vételhez a gyűlés összehívásának jogosultságát nem vizsgálta meg. Helytállóan hivatkozott az alperesi határozat indokolása arra, hogy a Vtv. 14. §
(4)bekezdés b.) pontja értelmében a kisebbség vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok a jogos érdekeik lényeges sérelmére hivatkozással a földtulajdonosi gyűlés határozatának a bírósági felülvizsgálatát kezdeményezhetik. Ebből a törvényi rendelkezésből következő kizárólag a bíróság jogosult annak megvizsgálása és annak jogkövetkezményei levonására, hogy a földtulajdonosi gyűlés a Vtv.
- §-ában foglalt eljárási szabályok megtartásával hozta-e meg a Vtv.
- §-a szerinti kérdésekben való határozatait. Ebből következőn kizárólag a bíróság (és nem a büntető, hanem a vagyoni és személyi jogokkal kapcsolatban felmerült jogviták eldöntésére hatáskörrel rendelkező polgári bíróság) jogosult a földtulajdonosi gyűlés határozatainak a megsemmisítésére. Ennek következtében, ha büntetőeljárásban megállapításra kerül is a földtulajdonosi gyűlést kezdeményezők meghatalmazásával kapcsolatban magán és közokirat hamisítás bűncselekménye, ez azonban nem jár együtt azzal a következménnyel, hogy a földtulajdonosi gyűlés felperes által kifogásolt határozatait érvénytelennek és hatálytalannak lehetne tekinteni, így azokat a büntetőeljárás jogerős befejezését követően sem hagyhatná figyelmen kívül a nyilvántartásba vételre kötelezett vadászati hatóság, ezért nem jogszabálysértő az a eljárás sem, hogy a közigazgatási hatósági eljárás a büntetőeljárás folyamatban létére tekintettel nem került felfüggesztésre. Arra pedig teljesen megalapozatlanul hivatkozik a felperesi keresetlevél, hogy amennyiben a földtulajdonosi gyűlést kezdeményezők meghatalmazása miatt bármely kezdeményezőt magán vagy közokirat hamisítás bűncselekménye miatt elmarasztalnák, ez a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi XL. törvény (Ket.)
- §
(1)bekezdés d.) pontja alapján azzal a következménnyel járna, hogy a földtulajdonosi gyűlésen hozott, a képviselő személyére és a földtulajdonosi közösség elnevezésére vonatkozó határozatot nyilvántartásba vevő közigazgatási döntést meg kellene semmisíteni. A döntés tartalmának bűncselekmény általi befolyásoltsága ugyanis ebben az esetben sem volna megállapítható, hiszen a döntés tartalma azon a tényen alapult, hogy a földtulajdonosi gyűlés olyan határozatot hozott, amelynek nyilvántartásba vételére, ellenőrzés nélkül, a vadászati hatóság köteles. Mindezek alapján tehát az volt megállapítható, hogy a felperesi keresetlevélben írt jogszabálysértéseket az alperesi határozat nem tartalmazza, ezért jogszabálysértés hiányában nem is kerülhetett sor arra, hogy a bíróság ezt a határozatot, az elsőfokú határozatra kiterjedően a Ket. 111. §
(1)bekezdése és a Polgári Perrendtartásról szóló 1952.évi III. törvény (Pp.) 339. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezze, ezért a felperes kereseti kérelmét utasította el. Az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló per eldöntésének nem volt előzetes kérdése az, hogy a felperesi feljelentés nyomán indult büntetőeljárásban milyen jogerős döntés születik. A büntetőeljárás ebben a perben előkérdést csak akkor képezhetett volna, ha a felperes arra vonatkozóan tett volna büntetőfeljelentést, hogy a közigazgatási hatóság alkalmazottja a hatósági eljárás során valósított meg olyan bűncselekményt, amely a döntés tartalmát befolyásolta volna. Ilyen büntető eljárás folyamatban létére azonban a felperes sem hivatkozott. A pervesztes felperest a bíróságnak a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kellett az alperesnek a perindítással felmerült perköltsége megtérítésére kötelezni. Az alperest a perben jogtanácsos képviselte, így perköltségként az ő munkadíja volt megállapítható a 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló per az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §
(1)bekezdés h.) pontja alapján illetékfeljegyzési jog hatály alá tartozó per. Az illeték mértéke pedig az Itv. 43. §
(3)bekezdése értelmében 20.000.- forint. Az illetékfeljegyzési jog fennállása ellenére a felperes a keresetlevelén ezt a 20.000.- forint illetéket lerótta, ezért a bíróságnak a felperes pervesztesség ellenére sem kellett az illeték viseléséről határoznia. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság kizárása a Pp. 340. §
(1)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
- március
- Dr. Takács László sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó