Pfv.20976/2012/4 – Kúria

(2),

1. IV. Tv.
2. §

(1)Pfv.V.20.976/2012/

1. A Kúria a dr. Virág István ügyvéd által képviselt felperesnek az I.r., és a dr. Dombi Sándor ügyvéd által képviselt II.r. alperes ellen vételár megfizetése iránt a Miskolci Városi Bíróságon 7.G.21.958/
2. szám alatt indult, és a Miskolci Törvényszék 2.Gf.40.010/2012/
3. számú ítéletével befejezett perében a II.r. alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a II.r. alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a II.r. alperest, hogy fizessen meg az állam felhívásra 176.800 (Egyszázhetvenhatezer-nyolcszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket. javára, forint Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A II.r. alperes az I.r. alperesi közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaság önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkező ügyvezetője. A felperes és az I.r. alperes
4. február 26-án szállítási szerződést kötött, oly módon, hogy a felperes az írásbeli szerződést előzetes egyeztetést követően megküldte az alperesek részére. Az öt oldalból álló szállítási szerződés 1., 2.,
5. és
6. oldalát a II.r. alperes a szignójával látta el, az
7. oldalon az I.r. alperes megnevezése alatt feltüntetésre került a II.r. alperes, mint ügyvezető igazgató. A II.r. alperes a szerződést aláírta és elhelyezte rajta az I.r. alperesi cég bélyegzőjét. A szállítási szerződés alapján a felperes vállalta, hogy az I.r. alperes felé építőipari felhasználás vagy továbbértékesítés céljából az általa forgalmazott termékeket értékesíti. A szerződésben úgy rendelkeztek a felek, hogy az áru átvételétől számított 60 naptári nap a fizetési határidő. A szerződés II/
8. pontja - többek között - tartalmazza, hogy a megrendelő szerződést aláíró cégjegyzésre jogosult képviselője készfizető kezesként kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a megrendelő a szállítóval szemben fennálló tartozását határidőben nem fizeti meg, úgy maga fog helyette teljesíteni, továbbá, hogy a kezes kötelezettsége kiterjed a szerződés megkötésekor fennálló, a korábbi szállításokból eredő megrendelői tartozásokra is. Az I.r. alperes több alkalommal vásárolt építőanyagot a felperestől, amelynek során egyes számlákat késedelmesen egyenlítette ki, majd a termékek ellenértékét nem teljesítette, így összesen 1.767.564 forint tartozása keletkezett. A felperes az alperesek eredménytelen felszólítását követően, a követelését a bíróság előtt érvényesítette, és a keresetében 1.767.564 forint és kamatai egyetemleges megfizetésére kérte az alperesek kötelezését. Az I.r. alperes érdemi védekezést nem terjesztett elő. A II.r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szállítási szerződés általános szerződési feltétel, és nem volt abban a helyzetben, hogy a készfizető kezességvállalás feltételeit előzetesen megtárgyalja a felperessel. Készfizető kezesként nem írta alá a szerződét, csak mint a cég törvényes képviselője, ezért a készfizető kezességvállalás érvényesen nem jött létre. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek egyetemlegesen 15 napon belül 1.767.564 forintot, és a rendelkező részben írt részösszegek után számított késedelmi kamatait. Határozata indokolása szerint az I.r. alperessel szembeni vételár és kamatai követelés megalapozottságát a felperes által becsatolt iratok és a felperesi előadás alapján állapította meg. A II.r. alperes védekezését nem fogadta el, és arra a következtetésre jutott, hogy a készfizető kezességvállalás a II.r. alperes részéről érvényesen létrejött. A II.r. alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezését nem érintette, egyebekben helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes az elsőfokú és a másodfokú eljárásban is helyesen hivatkozott a szállítási szerződés II/
9. pontjára. E rendelkezésből kitűnően az I.r. alperes ügyvezetője a II.r. alperes mint természetes személy is megtette a készfizető kezességet vállaló nyilatkozatát. Miután a nevét a cégszerű aláírásban már egyszer aláírta, és a szerződés 1-
10. oldalait szignálta, szükségtelen az, hogy természetes személyként ismételten aláírja a nevét. A jogerős ítélet értelmében így részéről a kötelezettségvállalása írásba foglaltan megtörtént. A jogerős ítélet ellen a II.r. alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, annak hatályon kívül helyezése, a határozat reá vonatkozó részének megváltoztatása, a vele szembeni kereset elutasítása érdekében. Hivatkozása szerint a támadott határozat sérti a Ptk.
11. §

(1)bekezdését, a Ptk. 272. §

(2)bekezdését, a Ptk. 219. §

(1)és

(2)bekezdését, a Gt. 29. §

(1)bekezdését, és a Ctv. 8. §

(1)bekezdését. Előadta, hogy a szerződés aláírása során a céget képviselte, és a szerződést ebben a minőségében írta alá. Szerinte egyazon aláírás nem lehet egyszerre a képviselt és a képviselő írásbeli jognyilatkozata is, különösen, ha az aláírási résznél semmi nem utal arra, hogy az aláíró magánszemély az okiratot a saját nevében is aláírta. Arra hivatkozott, hogy a szerződés II.

1. pontjának megszövegezése nem pótolja azt a fogyatékosságot, hogy kezesi minőségében nem írta alá a szerződést. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között (Pp.
2. §

(2)bekezdés) vizsgálta, és megállapította, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Alaptalanul hivatkozott a II.r. alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a kezességi szerződés alakszerűségének „fogyatékossága" okán a szerződés érvényesen nem jött létre. Az nem volt vitás, hogy a szállítási szerződés aláírása során a II.r. alperes az I.r. alperest képviselte mint a társaság önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkező ügyvezetője. A szerződés II.

1. pontja egyértelműen rögzíti, hogy a szerződés aláírásával a cégjegyzésre jogosult képviselő a saját nevében készfizető kezességet vállal, és amennyiben a megrendelő határidőben nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni (Ptk.
2. §). Magából az okirat tartalmából, annak megfogalmazásából a készfizető kezes és a jogosult személye kétséget kizáróan megállapítható. A hivatkozott szerződéses rendelkezés - a felülvizsgálati kérelem érveivel szemben - tehát lehetővé tette, hogy a II.r. alperes egyetlen, aláírásával elfogadja a szállítási szerződés kikötéseit mind az általa képviselt I.r. alperes, mind pedig a saját nevében. Helytállóan jutott a bíróság ezért arra a következtetésre, hogy nem volt szükség arra, hogy a II.r. alperes mint természetes személy a nevét az okiratra ismételten aláírja. Miután a II.r. alperes a kezességet a fentiek szerint írásban vállalta, a kezességi szerződés a felperes és a II.r. alperes között érvényesen létrejött. Ezért helyesen járt el a bíróság a II.r. alperes marasztalása során, a jogerős ítélet támadott rendelkezése nem sérti a Ptk.
3. §

(2)bekezdését, a 205. §

(1)bekezdését, a 219. §

(1)és

(2)bekezdését, valamint a Gt. és a Ctv. megjelölt szabályait. Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §

(1)bekezdésének megfelelően kötelezte a II.r. alperest a felperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A II.r. alperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 176.800 forint felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése értelmében köteles külön felhívásra az állam javára megtéríteni. Budapest,

1. január
2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Rédei Anna s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró