Kf.27300/2012/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)és

(6)bekezdése megsértésére és az emiatt alkalmazott szankcióra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezi, egyebekben helybenhagyja. Kötelezi az alperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek és a felperesi beavatkozónak külön-külön 20.000 (azaz húszezer) - 20.000 (azaz húszezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS Az alperes a 2011. január 12. napján kelt ... számú határozatával megállapította, hogy a felperes a 2010. augusztus 12. napján sugárzott „..." című műsorszámmal megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 15. §-ának

(1)bekezdését, ezért a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló

1. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.)
2. §-ának

(3)bekezdés bb) pontja alapján 100.000.- forint bírságot szabott ki vele szemben. Megállapította továbbá, hogy a felperes a vizsgált műsorszámmal megsértette az Rttv. 10. §-ának

(1)és

(6)bekezdéseit is, ezért az Mttv. 187. §-ának

(3)bekezdés bb) pontja alapján további 200.000.- forint bírságot szabott ki. Indokolása szerint a műsorszám televíziós vásárlásnak minősült, és a reklám főcím elmaradásával a felperes megsértette az Rttv. 15. §-ának

(1)bekezdését. A reklám tartalmával kapcsolatban megállapította, hogy a játék ideje alatt látható „Folyamatos kapcsolás" felirat azt a hamis képzetet kelthette a nézőkben, hogy mindenki adásba kerül, aki telefonál. Ezzel szemben az adásba kerülés feltételeit az interneten elérhető szabályzat tartalmazta, amelyből megállapítható, hogy meghatározó volt a szerencse elem. Értékelése szerint a felirat alkalmas volt a nézők megtévesztésére. A játék első részében szereplő feladvány ábrán látszó és a szövegben olvasható része egymásnak ellentmondó állításokat tartalmazott, hiszen az ábrán egy számtani műveletsor volt feltüntetve, ezzel szemben a szövegben csupán az ábrán szereplő összes szám összeadását tüntették fel feladatként úgy, hogy a két feladat eredménye nem egyezett. Ezzel az ellentmondással és a játékmester által elmondottakkal a feladat megoldását ellehetetlenítette a felperes. Ellentmondásos volt továbbá a nyereményekről szóló információ közzététele is, mivel a garantált nyeremény mellet feltüntetett főnyereményt csak a „joker játék" megnyerésével lehetett megszerezni, ezt azonban szintén az interneten elérhető szabályzatból tudhatták meg a nézők. Az alperes megállapította, hogy a nyereményekről szóló információkat a felperes ellentmondásosan tálalta, megtévesztve ezzel a nézőket. A bemutatott második feladványban a feladat meghatározása szintén nem volt egyértelmű, mivel a felirat szerint három kakukktojást kellett megtalálni, míg a játékmester két kakukktojás megkeresését tűzte ki a nyeremény feltételeként. Ebben a játékrészben nem volt telefonáló, amit a játékmester azzal magyarázott, hogy a játék szerinte is megoldhatatlan. A felperesnek tudnia kellett, hogy az apró különbségek a televíziókészülékek paramétereinek és a sugárzott jel minőségének függvényében észrevehetetlenek maradhatnak. Mindezek alapján megállapította, hogy a felperes megsértette az Rttv. 10. §-ának

(1)és

(6)bekezdéseit is azzal, hogy a játékszabályoknak a fent részletezett módon való megállapítása a műsor készítői részéről tudatos félrevezetést, tisztességtelen magatartást valósítottak meg. A felperes keresetében elsődlegesen az alperesi határozat részbeni hatályon kívül helyezését, másodlagosan a határozat megváltoztatásával e vonatkozásban a szankció alóli mentesítését kérte. Állította, hogy nem sértette meg az Rttv. 10. §ának

(1)és

(6)bekezdéseiben írtakat. Álláspontja szerint az alperes a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-ának

(6)bekezdése, 2. §-ának

(3)bekezdése, valamint 3. §-ának

(2)bekezdés b) pontja megsértésével eljárásjogi szabálysértést követett el. Hivatkozott arra, hogy az alperes tévesen értelmezte a „Folyamatos kapcsolás" feliratot, mivel az annyit jelent, hogy folyamatosan voltak a nézők bekapcsolva az adásba. Az adás időtartama alatt a nézők több módon - az interneten és a teletexten elérhető szabályzatban, valamint a képernyőn futó szövegben - is tájékoztatva lettek az adásba kerülésről. A feladványokkal kapcsolatban kifejtette, hogy azok, illetve a hozzá tartozó instrukciók nem voltak alkalmasak a megtévesztésre. Az „Adja össze az ábrán látható összes számot" a műsor egész ideje alatt látható volt, és a műsorvezető is többször hangsúlyozta, hogy nem egyszerű számtani műveletről van szó. A feladvány valóban magasabb nehézségi fokú volt, azonban ez általánosan elfogadott kiemelkedő nyeremény esetén. A nyereményekről szóló információk közlése sem volt ellentmondásos. A „garantált nyeremény" és a „főnyeremény" elnevezések egyértelműen tükrözik, hogy a főnyeremény csak külön feladat megoldása útján nyerhető el. Az interneten és a teletexten is elérhető szabályzat megfelelően tájékoztatta erről is a nézőket. Hivatkozott a Gazdasági Versenyhivatal Vj-16/2007. számú döntésére is. A kakukktojás jellegű feladathoz véleménye szerint nem szükséges speciális képfelbontás, ezt az alperesi határozatban szereplő apró fekete-fehér kép is alátámasztja, a játékmester szubjektív értékelése pedig jogilag irreleváns. Mindezek alapján minden szükséges tájékoztatást megadott, ezért magatartása nem volt sem tudatosan félrevezető, sem tisztességtelen. A felperesi beavatkozó a felperes keresetéhez csatlakozott. Az alperes a kereset elutasítását kérte, a határozatában írtakat fenntartotta. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperesi határozatot megváltoztatva megállapította, hogy a felperes nem sértette meg az Rttv. 10. §-ának

(1)és

(6)bekezdéseit, ezért az e jogsértés miatt kiszabott bírságot törölte. A „Folyamatos kapcsolás" felirattal kapcsolatban teljes mértékben egyetértett a felperes állításaival. A felirat csupán a nézőket tájékoztatta arról, hogy a műsor mely részében lehet telefonálni. Megállapította, hogy a nézők több módon is tájékoztatva lettek arról, hogy nem minden telefonáló kerül adásba, és a futó szöveg tartalmazta azt is, hogy a szabályzat az interneten és a teletexten érhető el. Ezért a hivatkozott felirat a tájékoztatásokkal együtt megfelelt az Rttv. 10. §-ának

(1)és

(6)bekezdéseiben foglaltaknak, a tényállítás valós és tisztességes volt. Az első játékkal kapcsolatban megállapította, hogy a műsorvezető az adás során többször hangsúlyozta, hogy nem a műveleteket kell elvégezni és a játék fejtörő jellege is erre utalt. Önmagában az a körülmény, hogy nem sikerült megoldani a feladványt, nem jelenti azt, hogy a feladvány félrevezető lett volna. A nyereményekkel kapcsolatban is osztotta a bíróság a felperesi álláspontot, a „nyeremény" és főnyeremény" kifejezések általánosan elfogadott jelentése és a műsorban látható tájékoztatások egyértelműen tükrözik a kettő közti különbséget. A kakukktojás elnevezésű játékkal kapcsolatban az elsőfokú bíróság arra mutatott rá, hogy az alperesi megállapítások csupán feltételezések voltak és a műsorvezető szubjektív véleménye sem vehető figyelembe bizonyítékként. Az, hogy a nézők milyen felbontású készülékkel rendelkeznek nem értékelhető a felperes terhére, mivel ez rajta kívül álló körülmény. Mindezek alapján megállapította, hogy az alperes a feltárt tényeknek a Ket. 50. §ának

(6)bekezdésébe ütköző értékelése és mérlegelése során megalapozatlan következtetésre jutott. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben előterjesztett fellebbezésében az alperes az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Indokolásában megismételte a határozatában foglaltakat, továbbá hivatkozott arra, hogy a felperes nem vette figyelembe, hogy nem minden háztartás rendelkezik internetes hozzáféréssel, ezért a nézők egy része a szabályzat tanulmányozásától el volt zárva. A felperes fellebbezési ellenkérelmében - a keresetében előadottak alapján - a fellebbezés elutasítását és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A felperesi beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében arra utalt, hogy a felperes mindent megtett azért, hogy a játékosokat tájékoztassa a játékfeltételekről és a szabályzatról. Az alperes fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság az alperes fellebbezését a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 340. §-ának

(5)és

(6)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának

(3)bekezdése szerint a fellebbezési kérelem korlátai között vizsgálta. Az elsőfokú bíróság a Pp.

1. §-ában foglaltaknak megfelelően a rendelkezésre álló peradatok alapján a tényállást helyesen rögzítette, az abból levont jogi következtetése a felperesi jogsértés hiánya tekintetében helytálló volt. Az alperes fellebbezésében olyan érveket felsorakoztatni nem tudott, amelyek az elsőfokú ítélet megváltoztatását, hatályon kívül helyezését eredményezhették volna. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakat kívánja kiemelni. Az Rttv.
2. §-ának

(1)bekezdése szerint a reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a műsorszolgáltató e törvény szerint felelősséggel nem tartozik. A

(6)bekezdés alapján a reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. A hivatkozott jogszabályhely alapján az alperesnek az Rttv. csak azt teszi feladatává, hogy a vele közjogi viszonyban álló műsorszolgáltatókkal szemben ellenőrizze és felügyelje a törvényi előírások érvényesülését. Az Rttv-nek a műsorszolgáltató az alanya, tehát az alperes csak vele kapcsolatban vizsgálhatja a rendelkezések esetleges megsértését. Az Rttv. fenti előírásából egyértelműen megállapítható, hogy a műsorszolgáltató a harmadik személy által készített esetlegesen jogszabálysértő reklámért csak akkor felel, ha az ő félrevezető magatartása tudatos volt. Ennek hiányában csak a reklám készítője vonható felelősségre egyéb törvényes úton, így pl. a Gazdasági Versenyhivatal vagy a fogyasztóvédelmi szervek által. A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy az alperes a hatósági eljárása során elmulasztotta a felperes tudatos félrevezetésének vizsgálatát és annak a Ket. 50. §-ának

(1)bekezdése szerinti bizonyítását, ezért a felperes Rttv. 10. §-ának

(1)és

(6)bekezdésébe ütköző magatartását jogszabályellenesen állapította meg, a tudatos félrevezetésnek mint előfeltételnek a hiányára figyelemmel. Az elsőfokú bíróság a Pp. 339. §-ának

(2)bekezdés q) pontja és az Mttv. 164. §ának

(3)bekezdése alapján jogszerűen állapította meg, hogy az alperesi határozat megváltoztatására is van törvényi lehetősége, azonban a kialakult bírói gyakorlat szerint - a felperesi jogsértés hiányára tekintettel - az alperesi határozat jogszabályellenes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése volt indokolt. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperesi határozatnak a Rttv. 10. §-ának

(1)és

(6)bekezdése megsértésére és az emiatt alkalmazott szankcióra vonatkozó rendelkezéseit a Pp. 339. §-ának

(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyebekben a Pp. 254. §-ának

(3)bekezdése alapján az ítéletet - annak helyes indokai alapján helybenhagyta (a felperesi jogsértés hiánya tekintetében, valamint a kereseti illeték és perköltségre vonatkozó rendelkezései körében). Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a felperes és a felperesi beavatkozó másodfokú eljárásban felmerült és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet szerint megállapított költségének a megfizetésére a Pp. 78. §-ának

(1)bekezdése és a 83. §-ának

(1)bekezdése alapján kötelezte, míg a le nem rótt fellebbezési illetéket a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
3. évi október hó
4. napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet s.k. a tanács elnöke, bíró, dr. Bacsa Andrea s.k. bíró A kiadmány hiteléül: dr. Rácz Krisztina s.k. előadó